Dtum
Login with Facebookk
1911 | Augusztus

A Zeppelin-expediczió

A tudományos kutatás hívei nem rettennek vissza azoknak a sorsától, a kik már előttük áldozatául estek a kutatásnak. A vértanuk nyomában ujabb meg ujabb bátor emberek haladnak a kitüzött czél felé, melyet végre mégis elér közülök valamelyik. Több vakmerő kutató vállalkozott már az északi sark átkutatására, de a legutóbbi, az amerikai Peary sem tudja hitelesen bebizonyitani, hogy csakugyan felfedezte az északi sarkot, nem is szólva dr. Cookról, a kinek turpissága már kiderült.

Egyik északsarki kutató sem keltett annak idején a vállalkozása iránt olyan érdeklődést, mint a tragikus sorsu Andrée. Léghajón akarta felfedezni az északi sarkot, de utközben elpusztult, maig sem tudják, hogy hol és mi módon. Sohasem tért többé vissza a jégmezők birodalmából. Azt hiszik, hogy léghajója lezuhant valahol és ott veszett társaival együtt a vakmerő kutató a sivár hómezőn, vagy pedig az Északi Jeges-tenger uszó jégtáblái és jéghegyei között.

Tragikusabb sors még alig ért tudományos kutatót. S azt kellene hinnünk, hogy sorsa örökre elrettenti az embereket hasonló merész vállalkozástól. Ebben pedig csalódunk, mert ime, már akadt másik ember, a ki szintén azzal a tervvel foglalkozik, hogy léghajón jut el az északi sarkra. Gróf Zeppelin ez, a hires német aviatikus, a ki feltalálta a kormányozható léghajót.
Ujabb nagy kormányozható léghajót készíttet erre a czélra és kiváló tudósokat fog magával vinni, hogy tudományosan feldolgozzák ennek az északsarki expedicziónak az eredményeit.

Az expediczió utja tulajdonképpen akkor kezdődött meg, a mikor a „Mainz” elindult Norvégia partjairól, a hol rövid ideig horgonyzott. Gazdagon fel volt szerelve a nagy gőzös mindenféle tudományos eszközzel. A hajón levő tudósok azonnal megkezdték munkájukat, folyton méregetve a szelek járását. Nagyon fontos volt annak megállapítása, hogy északon milyen szelek fujnak, mert a kormányozható léghajó utját nagy mértékben befolyásolhatja nemcsak a szél, hanem a levegő mozgása is.

Az Északi Jeges-tengerhez való közeledéskor már nagyon érezték az expediczió tagjai az éghajlat változását. Folyton nagyobbodott a hideg és az expediczió tagjai kénytelenek voltak melegebb ruhába öltözködni. Étkezésükben is változás történt. Ugy érezték, hogy fokozódott az étvágyuk. Valamennyien kétszer annyit ettek, mint azelőtt s különösen a zsíros eledeleket kívánták.

Az expediczió utja egyébként nagyon unalmas volt mindaddig, a mig meg nem érkezett a két hajó a Spitzbergákhoz. Mint említettük, az expediczió utjának a Spitzbergák elérése volt a czélja. Az öbölben vetettek horgonyt a hajók s az expediczió tudósai azonnal megkezdték munkájukat Zeppelinnel együtt. Zeppelin mindenekelőtt a szelek irányáról és erejéről óhajtott meggyőződni s e végből kis léggömböket eresztett fel. Nagyobb léghajóval is tett kisérletet gróf Zeppelin a szelek irányának és erejének a kikémlelésére. Ez a léggömb drótkötélre volt kötve és kosarában elhelyezkedett Zeppelin a tudósaival együtt. Felszállottak e léghajón a magasba, hogy ott közvetlen tapasztalatokból győződhessenek meg a szelek irányáról és erejéről.

Az expediczió, miután bevégezte tanulmányait, ismét utnak inditotta a hajókat, most már visszafelé. Az expedicziónak különösen az volt a legnagyobb eredménye, hogy megállapitották azt a helyet, a honnan majd elindul Zeppelin az északi sarkra és pedig – mint már említettük – kormányozható léghajón. Az egyik öbölben már előre elkészítették a léghajóállomást. Két kormányozható léghajót építenek az expediczió czéljaira.

Az egyik léghajó, a melyiket maga Zeppelin fog vezetni, előbb indul el s utközben állandóan érintkezésben lesz a másik léghajóval Marconi-távíró segítségével. Az első léghajó állandóan fekete port fog lehullatni a hóra és a jégre és ezzel is jelzi az utjának irányát. A másik léghajó később fogja követni az elsőt, hogy esetleg segitségére lehessen, ha valami veszedelem érné. Zeppelin nem kételkedik abban, hogy el fog jutni az északi sarkra. Nagy érdeklődéssel várja az expediczió elindulását az egész tudományos világ.

Ha már másképpen nem lehet eljutni az északi sarkra, légiuton alkalmasint mégis oda jutnak majd. Hiszen végre meg kell ismernünk teljesen ezt a földgolyót, a melyen élünk és meghalunk, ne legyen ennek egy talpalattnyi része sem, a hova, el nem juthat ember!

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Mainz expediczió-hajó a Spitzbergák egyik szigetének öblében Henrik porosz herczeg, a német császár öcscse és gróf Zeppelin a Mainz gőzös fedélzetén A Spitzbergáknál feleresztenek egy nagy léghajót a szél irányának megfigyelésére. Festői szépségű jelenet ez Matrózok kis léggömböt eresztenek föl a Mainz-ról, hogy Zeppelin megfigyelhesse a szél irányát Hatalmas fókafajta állat, a melyet a matrózok fogtak és a Mainz fedélzetére felvittek
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98