Dtum
Login with Facebookk
1911 | Szeptember

A bitófa mellől…

Egy öreg zsebtolvajt hoztak be. A keleti pályaudvaron a harmadosztályu váróterem egy alvó kofa pénztárczája irányában kiváncsiskodott. Egy detektiv meg egy pár lépésről nézte. A végét könnyen ki lehet találni: turpiskodó barátunk egy-kettőre a főkapitányságra került. Hamarosan fellapoztunk a memoárjait, melyekből ugyancsak bőviben volt. Vagy tizszer büntették meg s összesen tizenyolcz esztendőt talált már ülni a nekiőszült zsebtolvaj.


Mosolyogva bólintott hozzá, s teljes lelki nyugalommal jegyezte meg:
- Az urak mégis csak pontosak! Most persze megint lecsuknak, de volna egy kérdésem. Itt az asztalon látok egy ujságot. „A szegedi rablógyilkos a siralomházban”. Szeretném elolvasni!
Önkéntelenül is kapóra jött az interview. Egy fegyenczőslakó hogy vélekedik a siralomházi betyárról, Bali Mihályról és akasztásáról?
- Csak kontárember teszi ki magát ennek, - vélekedett a vén tolvaj – sohse volt az üzletember. Mit gyilkol a szamár?! A heccz nem éri meg a rizikót. Én is csak a más pénzén éltem. De simán és nyugodtan. Eleget buktam ugyan be, hanem azt a pár évi fegyházat kibirja az ember, csak hozzá kell szokni. De a kötélhez nem lehet hozzászokni, az ember belepusztul, mikor hozzákezd….


Ezzel a rögtönzött szellemességen nagyot nevetett az öreg enyveskéz és derült hangulatban ment a czellába. Az ujságot odaadtuk neki. Tulajdonképpen oda kellene minden rabkoszton levőnek adni. Az akasztófa rettenetes fogalom.

 

A ki elolvasta a szegedi akasztást, és ki nem olvasta el? – bizonyára megremeget a belső izgalomtól, félelem és irtózat szállta meg, a mint megelevenedett az ujság hasábjain a komor aktus: a sápadt halálra halálraítélttel, a könnyező pappal feszület a kezében, a háttérben pedig a hóhér s pribékjei.

 

Valami végtelenül elrettentő és megfélemlítő van ebben, a mi megszeliditheti a vérszomjas gazságot, vagy őrületet. Azért ragaszkodnak ujabban mindjobban a halálbüntetés fentartásához. Pedig nagy tekintélyek, nagy szellemek ostromolták meg azt a barbárságot, melyhez szerintök az államnak sincs joga.

 

Nem a halál, hanem a halálrettegés a szörnyü büntetés. Egy előkelő író mondta: „Az orgyilkos nem kiáltja bele hónapokkal előbb áldozatának a fülébe: menthetetlenül meg fogsz halni! És az orgyilkos nem fosztja meg áldozatát huszonnégy órával a gaztett előtt minden reménységétől. Az állam pedig megteszi ezt. Igaz, de hogy tartsuk féken az „állatot az emberben”, hacsak a legdrasztikusabb elrettentéssel nem. Ez az önvédelem joga.


Kinek van itt igaza?! Az államok különbözőképpen fogják fel. Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, a legtöbb svájczi kantonban, - lásd Lucchenit, a ki a mi őrangyalunkat: Erzsébet királynét Genfben orvul legyilkolta – Romániában, Portugáliában és több amerikai államban eltörölték a halálbüntetést.

 

Belgiumban és Finnországban pedig a törvényhozás még nem mondta ugyan ki, de nem hajtják végre már esztendőkön át a halálbüntetést. Épp így tettek hosszu időn át Francziaországban, míg most az apacsok garázdálkodásától felzudult közvélemény nyomása alatt megint guillotinere viszik a gyilkosokat. A czivilizáczió ugy látszik nem nyesegeti ki az emberből a vad indulatokat….


Ma több az életet pusztító kapzsi bün, mint volt valaha. A rablógyilkosságok száma mintha egyenest szaporodnék. Visszatérnek tehát jobbadán mindenütt a halálbüntetéshez. Csak egyet köt ki a humánus szellem: gyorsan kell végezni a halálraitélttel! Fájdalom nélkül zökkenjen át az az ő haszontalan élete a másvilágra. Egy szempillantás alatt vége az öntudatának és aztán az életének

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Vasuti alagutat őrző magyar csendőrök Vasuti alagutat őrző magyar csendőrök
Őrségük éjjel-nappal vigyáz az alagutra, hogy ellenséges kezek kárt...
Regnault doktor önoperácziója Regnault doktor önoperácziója
Regnault, franczia orvos, a ki önmagán végzett mütétet, nem csupán...
Hideltolás Hideltolás
Ma már nem csak házakat tudnak eltolni egyik helyről a másikra, hanem...
Etnikai realitások Erdélyben Etnikai realitások Erdélyben
Az 1910-es népszámlálás adatai mást mutattak. Csupán a Székelyföldön,...
Riport a munkatáborok vidám és munkás életéről 1. Riport a munkatáborok vidám és munkás életéről 1.
Utakat építenek, aratnak, kubikosmunkát végeznek a jövő orvosai,...
Az MTK Németországban Az MTK Németországban
Az MTK Bécsből hosszabb németországi túrára indult. Első útja...
Az FTC versenye – Springer-vándordíj Az FTC versenye – Springer-vándordíj
Mintegy 1000 néző előtt, kissé vontatott rendezésben bonyolította le...
Tizenhat őrizetbevétel a miskolci „népítélet” miatt
A miskolci Flórián-malom tulajdonosai, Rejtő Sándor és Jungreisz Ernő...
Csekei BBTE nyerte az első síversenyt Csekei BBTE nyerte az első síversenyt
A Magyar Sí-Szövetség hat kilométeres távolságon vasárnap erdei...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98