Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1913 | Június

A madarak vonulásáról

Most, mikor a tavasz tündére egy varázsütéssel ébredésre késztette a természetet, midőn a virágok barka tömege ujra bevonja a mezőt és az erdőben a fák rügyei kifakadnak, szemlélői vagyunk egy titokzatos tüneménynek, mely előttünk évről évre ismétlődik és kedélyhangulatunkra is oly nagy befolyással van.

Nemcsak reánk van a madárvonulás ily nagy hatással. Már rég mult időkben is figyelemmel kisérték e tüneményt. Mint minden megmagyarázhatatlan dolog, ugy ez is teletömte az ember lelki világát lehetetlen képzetekkel és babonával. Nem is olyan régen még azt gondolták, hogy őszszel a fecske a viz alá bujik és ott téli álmot alszik, mint azt több más állatnál megfigyelték. A kakukról pedig azt tartották, hogy télen karvallyá alakul át, amely madár hasonlit hozzá.

A tény tehát az, hogy madaraink az idő változásával elhagyják vidékünket. Nemcsak a tudós, hanem az egyszerü ember fejébe is szöget ver e tünemény. Miért mennek el madaraink? Hová mennek? Ha pedig e kérdésekre a feleletet némileg meg tudtuk adni, uj kérdések merülnek fel. Hogyan tájékozódnak a hosszu ut alatt? Mi a tulajdonképeni szülő oka a vonulásnak?

Mielőtt e kérdésekre felelnénk, előre kell bocsájtanunk, hogy a madarakat két csoportra oszthatjuk. Először olyanokra, melyek a legkeményebb hidegben is nálunk maradnak, tehát állandók, a másik csoport pedig a hideg beáltával elhagyja vidékünket, vándorol. Ha madaraink életét gondosan megfigyeljük, természetesnek is fogjuk ezt találni. Csak a rovarvilágról teszek emlitést. Tudjuk, hogy télen a bogarak egy nagy része elpusztul, másik része pedig fa- vagy falrepedésekbe vagy a föld alá menekül a hideg elől. Azok a madarak tehát, melyek rovarokkal táplálkoznak és azokat nem tudják rejtekükből megkaparintani, elpusztulnának a táplálékhiány miatt. Szükséges, hogy más helyre vándoroljanak, hol életföltételeiket megtalálják.

Igy van az a többi madárnál is. A táplálékhiány tehát főoka madaraink vonulásának; csak mellék-körülmény gyanánt szerepel az idő zord volta.

Hová mennek madaraink? Itt is egyszerü a felelet. Oda, ahol táplálékot találnak a nálunk hideg évad alatt; tehát délre. Az áttelelési hely meghatározására az ember megjelölt gyürüvel látja el a madár lábát. Ha azután valamelyik utközben vagy az áttelelési helyen elpusztul és megtalálják vagy lelövik, megtalálják a gyürüt is, melyre rá van irva: honnan való a madár? Sokat jelöltek meg már ily módon nálunk Magyarországon is. Igy tudtuk meg, hogy a magyar gólyák a burok földjén telelnek át és ott a sáskajárások idején roppant hasznára vannak az embernek, akárcsak nálunk is.

A gyürüzés utján tudomásunk van arról is, mily uton jutnak a madarak kitelelési helyükre. A gólyákról kaptunk Kis-Ázsiából, Jeruzsálemből és Afrika különböző részeiből hirt. Ezeken a pontokon vonultak át a magyar gólyák. Mindez arra mutat, hogy a vonuló madárcsoportok nagyjában meghatározott utirányt követnek. Legtöbbnyire nagyobb folyók, hegységek mentén, vagy a tengerpartján; de átszelik a tengert is. Néha óriási utakat tesznek meg a szabad tengeren és ily alkalommal fordul elő, hogy egyesek nem tudnak tovább szállni, nagy gyönyörüségére az embereknek egy hajó árbócára térnek pihenni. Első képünkön látjuk a különböző utakat.


A madárvonulás különböző magasságban megy végbe. Egyes fajok oly magasan röpülnek, hogy csak hangjukat halljuk, mások igen alacsonyan. A jó repülők az éjjelt, a többiek a nappalt választják a vonulásra. Hogy a hosszu utat kevesebb erőmegfeszitéssel tegyék meg, különböző csoportokat alkotnak repülés közben, mint azt képeinken is látjuk.

A megoldatlan kérdések egyike az, milyen módon tájékozódik a madár út közben. Csodálatos, hogy e kis lények több ezer kilométernyi hosszu utat oly biztosan tudnak megtenni. Hogy a tájékozási képesség megvan, az bizonyos, de hogy miként nyilvánul, azt eddig még nem tudjuk. Gondoltak már elektromos és mágneses erőkre is, mások meg azt állitották, hogy a madár nagy magasságban szállva, az alatta fekvő feltünőbb tárgyak alapján tájékozódik. A madárvonulás szülő okát keresve, a geologiai idők során a jégkorszakig kell visszahaladnunk. Abban az időben a föld nagy részét jég boritotta. Az egyik magyarázat azt mondja, hogy régi időkben Afrika volt madaraink tulajdonképeni hazája. A jégkorszaknak északfelé való visszahuzódása következtében a madarak délről északra terjedtek és a vonulás alatt többé kevésbbé ezeket a terjeszkedési utakat teszik meg. A vonulásösztön öröklött tulajdonság, mely szülőről szülöttre száll.

A madárvonulás magyarázatával a természet könyvének egy uj lapjára nyertünk bepillantást. Fenséges e könyv tartalma és kifogyhatatlan örömöket okoz annak, aki belé pillant. Feltárja a kutató előtt az örök igazságot, a természeti erőket az ember kezébe adja, hogy azokat saját boldogulására felhasználhassa. Mindez persze csak nehéz, kitartó munka árán érhető el.

A madárvonulás megfigyelésével már régen foglalkoznak a tudósok s megfigyelő állomásokat létesitettek mindenfelé, amelyek azután közlik egymással a tapasztalataikat és évenként jelentéseket is adnak ki megfigyeléseikről.

A magyarországi megfigyelő-állomás 1880-ban létesült. Amerikában is szerveztek megfigyelő-állomásokat és ezeknek tapasztalatait kiváló tudósok dolgozzák fel. Szoros kapcsolatba hozzák a madárvonulást a meteorológiai tünetekkel. Érdekes, hogy egész Európában csak Magyarországon halad a madárvonulás megfigyelése ezen az uton. Hermann Ottó, kiváló tudósunk akciójára megalakult Budapesten a Magyar Ornitologiai Köpont, mely nagy tudományos készültséggel dolgozza fel a magyarországi madárvándorlás adatait, az európai megfigyelő-állomások tapasztalataival együtt.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A bibicek az utirányra ferdén fekvő vonalban repülnek A darvak repülés közben ékalakot képeznek, hogy a hosszu utat kevesebb erőfeszitéssel tegyék meg A pusztai tyuk kisebb vonuló csoportja a Gobi sivatagon Az ollóscsőrűek Chile partjainál Helgoland szigete a madárvonulás megfigyelésére legalkalmasabb helyek egyike
Cikk-ajánló
Kiállítások Kiállítások
Vass Elemér kiállítása Fränkelnél jókora meglepetés volt a művész...
A Zsilynszky-testvérek tárgyalása A Zsilynszky-testvérek tárgyalása
Ő Felsége a király nevében! A gyulai királyi törvényszék, az...
Elmosta az égiháború a sziámi király mezőkövesdi vasárnapját Elmosta az égiháború a sziámi király mezőkövesdi vasárnapját
Lobogó zászlódísz, felvirágzott kapufélfák és díszbe öltözött matyók...
Osztrák miniszterek Budapesten Osztrák miniszterek Budapesten
Az osztrák miniszterek látogatása udvariassági tény volt, aminő egy...
Nagy kártyaveszteség
Még november első napjaiban történt, hogy Budapesten Sacelláry György...
Az állatkerti jégpálya Az állatkerti jégpálya
Az állat- és növényhonosító társaság igazgatósága, ugy mint minden...
Meglepetésszerű vereség érte az MTK atlétáit Meglepetésszerű vereség érte az MTK atlétáit
Remek küzdelmeknek voltak szemtanúi vasárnap délelőtt azok a...
Uj gyorstüzelő ágyu Uj gyorstüzelő ágyu
A hadi technika, különösen a tüzérség lőfegyverei tekintetében az...
Szendrey Júlia - Herczeg Ferenc színműve a Nemzeti Színházban Szendrey Júlia - Herczeg Ferenc színműve a Nemzeti Színházban
Petőfi költészete és tüneményes halála elviselhetetlen örökséget...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98