1911-ben jött létre az „Egyesülés vagy halál” elnevezésű titkos szervezet. Egyesülés alatt a délszláv népek (és az általuk meghódítandónak gondolt albán, román vagy magyar lakosságú területek) szerb vezetés alatti birtokba vételét értették. A közelmúlt háborúinak sikerélménye és a Monarchiával való konfliktusok nacionalista közhangulatot teremtettek.

A szerb király és a kormány hajlott volna az óvatosabb politikára – ám a tisztikar és a diákság optimista radikalizmusával nem könnyen bírt. Az Egyesülés vagy halál szervezet a korabeli szerb közhangulatot fejezte ki: fel kell lépni a szerb nemzet ellenségei ellen mindenütt, ahol szerbek élnek. A kis terrorszervezet régóta latolgatta a merényletet, tervezgetve, vajon Potiorek tábornok, vagy maga az uralkodó lenne az ideális áldozat? A hadgyakorlat és a díszszemle kitűnő lehetőségnek látszott a radikális nacionalista fiatalok színrelépésére, és persze Ferenc Ferdinánd került a célkeresztbe.

A titkos szervezet tagjai heten voltak: gimnazisták vagy egyetemisták, öten húsz évnél is fiatalabbak, ketten alig idősebbek. Hatan közülük boszniai születésű szerbek, a hetedik hercegovinai muzulmán. Az Ifjú Bosznia nevű radikális nemzeti mozgalom hatása alatt álltak. Ez a szervezet a Habsburg Birodalom elpusztítását tűzet ki célul. Vezetőjük, Ilic azonban az Egyesülés vagy halál szervezet tagja is.

A merénylők pere 1914. októberében zajlott le. A főbűnösök (köztük a gyilkos Princip) a 20 éven aluliakra kiszabható legsúlyosabb büntetést kapták: húsz év várbörtönt. A borzalmas körülmények között, még a világháború alatt, a fegyházban haltak meg. Ketten jobb börtön- viszonyok közé kerültek, ők túlélték a háborút. Az egyik terrorista Montenegróba menekült, megúszta a felelősségre vonást. A szervezet vezetőjét, Ilicet két társával együtt kivégezték.