Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból

VEZÉRCIKK

Ezuttal sirva, szépen Forgok meg lelkemnek régi Gyermekes életében: Boldog uj évet kivánok. Boldog uj évet kivánok, Mindenki tovább bírja E rettenetet, E szamárságot, Mint szegény, mint bírom én, én Gyönyörködve, Óh én szegény Lelki kémény, Boldog uj évet kívánok......

DÍJAINK

Szabó Ágnes

Barbárok kora…

2009|10|17

Már megint nem értem Kosztolányit. Ezt írja a Barbárokról:

„A...

Attila

2009|04|14

Annyira akartam ezt a blogot 1905. április 11-hez , hogy épp ezért idáig...

Az írástudók ájulása

2008|11|01

Azt tartjuk a magas kulturáról, hogy egyetemes, emberi értékeket őriz és közvetít....

Levél a francia lövészárokból a magyar lövészárokba

A lövészárok levelezés egy változata következik. Egy francia katona írta ezt a levelet régi jó barátjának, aki magyar katona. Kedves kezek közvetítették levelét, melyet oly közvetlennek s minden egyszerűsége mellett...

Levél Ignotushoz

Szeretettel tisztelt uram! Igen megörültem sorainak, önző s önzéstől ment szívbeli okokból is. Örültem, hogy gondolnak rám ép azok, akik életemnek arról a feléről tartanak valamit, amelyik felétől nekem minden...

Goldmark Károly -1830-1915

Annyi érték, energia pusztul el, fiatal élet lobban ki mostanában, az ő távozásának is ebben az esztendőben kellett megtörténni. Máskor, nyugalmasabb időben nagyobbnak éreztük volna e veszteséget, most amikor annyi...

Fehér könyv - Bródy Sándor

A fehér könyvet csak oly izgalommal nyitjuk ki, mint tizenöt évvel ezelőtt a s lehet-e írónak nagyobb elégtétele, mint az, hogy alső érzésünk: nem változott, mindig előljár, mindig friss, elfogulatlan, sok szempontból...

Ady Endre: Vér ősáldozat

Vér, íme az ős áldozat: Vért fröccsenteni a tűzbe S leszúrni a fehér lovat. Nagy céljaiért veszetten Rohanok rég tudatlanul Vérért, vérrel, véresebben......

Lendvai István: Halottas versek 1.

Lulla lulla lullabáj vége néki, vége már. Altatónak, ringatónak vége már Hess kiszállt a fészekből, bölcsejéből csúf madár. Véres szárnya vet sötétet, görbe karja húsba tépett, látni kell és látni fáj, nézni...

Vértesy Gyula: Árokban, roham előtt

Mi minden kellett azelőtt: kényelem, meleg, finom ételek, hangúlatok, nők, vastag szivarok, pezsgő, virág, illatszer, szerelem, mámorok, cigány, könyvek, színpadok. S most? Nem kell semmi, semmi, semmi se, csak...