Dtum
Login with Facebookk
1914 | November

Mit olvassunk a háboru idején?

Egy nagy és nálunk is sokat olvasótt berlini lap nemrégiben ankétben szólaltatta meg a német nép szellemi vezetőit, írókat és tudósokat, arra a kérdésre feleltek mindannyian, hogy mit olvassunk a háboru idején. A feleletek mellékesek, kiki a maga érzülete szerint olvas és ajánl másoknak is Bibliát, klasszikus nagy írókat, történelmi és életrajzi munkákat, aktuális nyomtatványokat. Semmi sem lehet szorosabban magánügye az embernek, mint hogy a szorongattatás, napjaiban miben találjon vigasztalást és bátorírást, mivel erősítse hitét a jövőben és bizalmát a jelenben.


A kérdés feltevése az érdekesebb. Tehát már lehet arról szó, hogy mit olvassunk, hát tudunk már egyáltalán olvasni! Annak a jele ez, hogy kezdünk már - Ignotus szavával - berendezkedni a háborura, mint olyan állapotra, amely megvan, meglétén nem tudunk változtatni, tehát nekünk kell hozzáalkalmazkodnunk, mert bármennyire kívánjuk is, hogy mennél hamarabb véget érjen, addig is élnünk kell és az élethez fűzött igényeink épségben maradnak és követelik a jogukat.

 

A háboru első napjaiban, az első pánik izgalmának hatása alatt kelleténél is jobban elvesztettük a fejünket, életösztönünkben éreztük magunkat fenyegetve, békeidők számára berendezkedést gondolkodásunk és idegrendszerünk az első shock hatása alatt szinte megakadt funkcióiban. El se tudtuk képzelni, hogy egyebet is olvashassunk, mint harctéri jelentéseket s egyébre is tudjunk gondolni, mint a háboru ezerféle következményeire.

 

Mindent meg kell tanulni, a háborus időkben, az élés módját is. Lassankint meg is tanultuk. Ma már relatíve egész nyugodtak vagyunk, nyugodtan tudjuk végezni napi teendőinket és eszünkbe jutnak könyveink is. Még megvan bennünk a kívánság, hogy olyasvalamit olvassunk, ami ha közvetve is kapcsolatban van a mai világeseményekkel, akár ugy hogy valamelyes magyarázatul szolgál hozzájuk, akár csak ugy, hogy erkölcsi erőnket növeli s megkönnyíti azoknak a szörnyűségeknek elviselését, amelyeknek részesei és tanui lettünk.

 

S lassankint ujra rájövünk arra, hogy a könyv nagy vigasztaló annak, aki tud vele élni, sokunknak az egyedüli eszköz arra, hogy a meglévő rosszból; a csaknem elviselhetetlenből valami jobbhoz meneküljön.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A Dorogi AC pályaavató-versenye A Dorogi AC pályaavató-versenye
Fényesen sikerült versenyt rendezett új sporttelepén a Dorogi AC. A...
A kolozsváriak jó szereplése volt a főiskolai síbajnokság meglepetése A kolozsváriak jó szereplése volt a főiskolai síbajnokság...
Nagy siker jegyében zajlott le a MEFSOK által rendezett 1942. évi...
Osztrovszkij a Nemzetiben Osztrovszkij a Nemzetiben
Cselekvényének külső vonalaiban Az örvény, a mult század második...
Jelenet a bécsi magyar miniszterium előtt Jelenet a bécsi magyar miniszterium előtt
November 19-én délelőtt, a mikor a magyar delegátusok...
Gorkij emlékezései kortársairól Gorkij emlékezései kortársairól
A berlini Malik-Verlag kiadásában megjelent a 60 éves Gorkij...
Egy talpalatnyi föld se maradjon ősszel szántatlanul! Egy talpalatnyi föld se maradjon ősszel szántatlanul!
Nem ujság ez. Évek, évtizedek óta hangoztatták – mégis elegen...
Internált alkalmazottnak nem jár felmondási illetmény
Egy vasesztergályos a budapesti központi járásbíróságon munkahelyi...
Régi emberek betegségei Régi emberek betegségei
Nemcsak nálunk, de szerte mindenütt a czivilizált világban oly...
Krüger és a czár Krüger és a czár
A Francziaországba utazó czárral Krüger transzváli elnök beszélni...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98