Dtum
Login with Facebookk
1914 | November

Mit olvassunk a háboru idején?

Egy nagy és nálunk is sokat olvasótt berlini lap nemrégiben ankétben szólaltatta meg a német nép szellemi vezetőit, írókat és tudósokat, arra a kérdésre feleltek mindannyian, hogy mit olvassunk a háboru idején. A feleletek mellékesek, kiki a maga érzülete szerint olvas és ajánl másoknak is Bibliát, klasszikus nagy írókat, történelmi és életrajzi munkákat, aktuális nyomtatványokat. Semmi sem lehet szorosabban magánügye az embernek, mint hogy a szorongattatás, napjaiban miben találjon vigasztalást és bátorírást, mivel erősítse hitét a jövőben és bizalmát a jelenben.


A kérdés feltevése az érdekesebb. Tehát már lehet arról szó, hogy mit olvassunk, hát tudunk már egyáltalán olvasni! Annak a jele ez, hogy kezdünk már - Ignotus szavával - berendezkedni a háborura, mint olyan állapotra, amely megvan, meglétén nem tudunk változtatni, tehát nekünk kell hozzáalkalmazkodnunk, mert bármennyire kívánjuk is, hogy mennél hamarabb véget érjen, addig is élnünk kell és az élethez fűzött igényeink épségben maradnak és követelik a jogukat.

 

A háboru első napjaiban, az első pánik izgalmának hatása alatt kelleténél is jobban elvesztettük a fejünket, életösztönünkben éreztük magunkat fenyegetve, békeidők számára berendezkedést gondolkodásunk és idegrendszerünk az első shock hatása alatt szinte megakadt funkcióiban. El se tudtuk képzelni, hogy egyebet is olvashassunk, mint harctéri jelentéseket s egyébre is tudjunk gondolni, mint a háboru ezerféle következményeire.

 

Mindent meg kell tanulni, a háborus időkben, az élés módját is. Lassankint meg is tanultuk. Ma már relatíve egész nyugodtak vagyunk, nyugodtan tudjuk végezni napi teendőinket és eszünkbe jutnak könyveink is. Még megvan bennünk a kívánság, hogy olyasvalamit olvassunk, ami ha közvetve is kapcsolatban van a mai világeseményekkel, akár ugy hogy valamelyes magyarázatul szolgál hozzájuk, akár csak ugy, hogy erkölcsi erőnket növeli s megkönnyíti azoknak a szörnyűségeknek elviselését, amelyeknek részesei és tanui lettünk.

 

S lassankint ujra rájövünk arra, hogy a könyv nagy vigasztaló annak, aki tud vele élni, sokunknak az egyedüli eszköz arra, hogy a meglévő rosszból; a csaknem elviselhetetlenből valami jobbhoz meneküljön.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A katona-kanál temetése A katona-kanál temetése
A ki átvergődött a katona-élet örömein és keservein, jót tudja, hogy...
Holnap érkezik Párizsba az angol uralkodópár Holnap érkezik Párizsba az angol uralkodópár
Doverben már ott áll a kikötő mólójához símulva az a hajó, amely VI....
A naptár, az egyiptomi naptár A naptár, az egyiptomi naptár
A hét ősrégi intézmény. Eredetét itt nem kutathatjuk. Nagy...
Elodázhatatlanul szükséges a parlament reformja Elodázhatatlanul szükséges a parlament reformja
A napilapok egyértelmüen jelezték, hogy a mostani válság megoldása...
Lányi Sarolta Lányi Sarolta
Lányi Sarolta legelső versei a Nyugatban jelentek meg. Emlékszem a...
A hős orvos A hős orvos
Régóta kutatják már az orvosok a rákbetegség gyógyitásának titkát....
Csata a Mazuri-tavaknál Csata a Mazuri-tavaknál
A 8. német hadsereg a tannenbergi győzelem után néhány héttel...
Színházi apróságok Színházi apróságok
Ujházi Ede és Szacsvay Imre a Nemzeti Szinház örökös tagjai...
Mikszáth Kálmán akadémiai nagydíja Mikszáth Kálmán akadémiai nagydíja
Bizonyára ritkán találkozott az Akadémia és az aktuális irodalom,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98