Dtum
Login with Facebookk
1919 | Január

Nem! Nem! Soha!

Ne hagyjuk veszni a vidéket.
Mindenki ösmeri. Egy plakát. Vörös alapon fehér konturok. A mi édes hazánk geografiai körvonalait ábrázolják. De nem tömören, egységesen, egészében. Hanem amint részekre szétesik, ahogyan mostanában szétmarcangolják a kegyetlen demarkációs vonalak. A rajz alatt három rövid szó:  Nem! Nem! Soha!

Magyar ember érzelmeit még talán sohasem rögzítette meg illusztráció olyan hatásosan, mint mostanában ez a kiáltó, rikító plakát és rajta az a három elkeseredett szó, amely minden magyar szíve mélyén szunnyadoz. S amikor eltűnődtem e néma érzésemet kifejező képlet előtt, önkéntelenül reá gondoltam a mi vidéki sportunkra.

Mily gyönyörű és hatalmas szónoki ihlettel mutatott rá HOCK JÁNOS a Nemzeti Tanács elnöke az ő lemondó beszédében arra, hogy ezt az országot és magyar nemzetet nem lehet fejszével szétdarabolni! Ezt így gondoljuk mi is! De sajnos, - csak gondoljuk! Gondoljuk, anélkül, hogy csak a legjelentékenyebb támpontunk is lenne arra, - vajon mit hoz a jövő!

Vajon a mi ádázan gyűlölködő ellenségeink nem rendezték-e el már ugy az ő szövetséges diplomáciai intrikáikat, hogy még a békekonferencia döntése előtt az ezer év óta egységes Magyarország területének kiuzsorázóivá válhatnak?

Ebben a tekintetben még kormányunk vezérei is tájékozatlanok. Az ország egész közvéleménye a sötétben tapogatózik és senki fia sem tudja, hogy magyar létére, holnap reggel nem ébred e fel mint cseh, román, szerb vagy jugoszláv állampolgár?

Ebben a szorongatott helyzetben és ezzel az aggodalmas érzéssel minden igaz sportembernek gondolnia kell ami alig felcseperedett gügyögő gyermekünkre – a vidéki sportra.

Tehetetlenségünket nem szabad fájdalmunkban fojtani. Afeletti bánatunkban, hogy nap-nap után levágnak egy-egy ujjat a kezünkről és sorban elveszítjük legszebb, leghatalmasabb vidéki sportfellegvárainkat, nem lehet és nem szabad csupán keseregni, hanem tenni is kell valamit, ami a szerte hulló színmagyar társadalom összekovácsolására és ezért a magyar sporttestületek közötti egyetértés fokozására is alkalmas.

Vagy hitető-e, hogy ha Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Nagyváradot, Temesvárt, Aradot, Szabadkát, Pécset, Pozsonyt, Kassát, Eperjest (Hej! Rákóczy, Bercsényi, Bezerédi...) Ungvárt és mindmegannyi gyöngyét a magyar sportéletnek, területileg elveszítenők is, ha mostanában megszálló csapatok jogtalan erőszakoskodása lehetetlenné teszi is benső és sűrű érintkezésünket, - hihető-e hogy sportéletünk e becézett gyermekeit, azt a nagy sporttársadalmat, amellyel karöltve hazánknak az egész világ előtt becsülést és diadalt szereztünk, azokat a kiváló hazafiakat, kulturánk bajnokait, évtizedes küzdelem testvérekként összeforrasztott: - hihető-e, hogy ezeket mi elveszítsük?

Nem! Nem! Soha! A ránk nézve oly végzetes, világrengető események megtépázhatják ugyan a mi tervszerűen és nehéz munkával font hálózatunknak szálait és ideig óráig elszakíthatnak egymástól a kérlelhetetlen sors végzetszerű viszonyai. De az érzelmi kapcsolatot, az erkölcsit, az egymásra utaltság hatalmas ösztönét, a mi pusztíthatatlan együvé tartozásunkat, acél kemény egyetértésünket nem bolygathatja meg semmiféle hamis térbeli elkülönítése. A sportban és ebben: magyarok maradunk és testvérek! Akik ha elszakadunk is egymástól, keresve-keressük az alkalmakat, hogy ismét egymásra találjunk!

A vidéki sportkörökre és minden egyes vidéki sportemberre hatalmas munka vár, amely a magyar faj fenntartásának, a magyar társadalom összeforrasztásának feladatában csucsosodik ki. Ehhez a küzdelmes munkához nekünk, az anyaország sportembereinek feltétlenül segédkezet kell nyujtanunk. Gyosran, céltudatos terveket kell életbe hívnunk, hogy a vidéki sportegyesületeket minden erőnkkel magukhoz fűzzük és ne szolgáltassuk, ki őket idegen befolyások prédájává.

A centralizáció híveit bizonyára elnémítják a térbeli elkülönítés következményei. A decentralizáció előharcosai pedig, akik közé magamat is számítom, lábhoz tett fegyverrel kell, hogy álljanak ama okok előtt, amelyeket a megszállott területeken működő vidéki egyesületekkel való érintkezés nehézségei okoznak. Egy csapással kell tehát ketté vágni a háborus politikai helyzet teremtette kuszált bogot.

A most kerületi tagoltságban működő vidéki egyleteket nyomban külön sport-szövetségekbe kell tömöríteni. Legyen sportegyletek északi-, déli-, keleti-, nyugati erdélyi-, bánáti-, szepesi stb., stb., szövetsége. Minden körletben lesz egy-egy alkalmas egyesület, amelyet a teljes önrendelkezési jog alapján, meg lehet bízni a szervezéssel. Lehetne talán még a munkás-sportegyesületekből külön szövetségeket létesíteni; persze csak ott, ahol megfelelő számu és minőségű sportegyesületek közreműködnének.

Feltétlenül szükségesnek tartom az összes sportágakban a városközi sportvetélkedések szervezését még pedig az 1919. évi tavaszi szezonban. Persze a tervem szerint szervezett alszövetségek egymás közt is vetélkedhetnének; de a fő cél mégis az volna, hogy itt Budapesten szerepeljenek, a saját hazájukban, a testvéreik körében!

Erre a szervezési célja az országos testnevelési alap nyomban bocsásson rendelkezésre egyes szövetségeknek vagy 250.000 koronát. Mert a színmagyar társadalom szervezésének összeforrasztásának és egy egészséges magyar propaganda széleskörű terjeszkedésének érdekében semmi sem fontosabb, mint a sport és a testedzés szolgálatában álló kulturegyletek és tagjaik tömörítése, az anyaországhoz vonzása és ama tiszta, erkölcsös igyekezet, hogy testvéreinket, vidéki sporttársainkat, akik között a nemzetiségi gondolat sohasem volt otthonos nem hagyjuk el!

Nem! Nem! Soha!.......


Malecki Román

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Automatabüffék Amerikában - nagyvállalatoknál Automatabüffék Amerikában - nagyvállalatoknál
Az automatabüffék elterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint az,...
Primo de Rivera megszavaztatja a tisztikart Primo de Rivera megszavaztatja a tisztikart
Az Agence Radio madridi jelentése szerint Primo de Rivera szenzációs...
A bajnok Szepes Béla csak negyedik lett a BBTE síversenyén A bajnok Szepes Béla csak negyedik lett a BBTE síversenyén
Győztes: Bély Miklós (BBTE) Vasárnap délelőtt tartották meg a...
Jugoszláv és magyar nácik Ausztriában Jugoszláv és magyar nácik Ausztriában
Az Österreichische Volksstimme vezércikkében számol be az Ausztriában...
Rádió és külpolitika Rádió és külpolitika
A huszadik szám új vívmányának, a rádiótelefonnak nagy előretörését...
Somlyó Zoltán -  A bánat: férfi Somlyó Zoltán - A bánat: férfi
Ilyenkor, őszi fényben felém fordul a bánat. S én tisztán látom...
Kitelepítik a Déli-pályaudvart és parcellázzák a helyét Kitelepítik a Déli-pályaudvart és parcellázzák a helyét
A Déli-pályaudvar jelentősége, forgalmi felhasználhatósága évről-évre...
A Magyar Úszó Szövetség bajnoki versenye A Magyar Úszó Szövetség bajnoki versenye
Megszületett a magyar Rademacher! – akit a főváros rutinos...
A Temps vasárnapi vezércikke A Temps vasárnapi vezércikke
A német kancellár tegnapelőtti beszédében kapcsolatban a vasárnap...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98