Dtum
Login with Facebookk
1921 | Február

Az évszak-típusok 1.

A bécsi középponti meteorológiai intézet legutolsó, 1916.-i évkönyvét véve alapul, a melyben 360 állomásnak körülbelül 100000-nyi havi és éves középértéke van összegyüjtve, a Föld összes állomásainak egy évi megfigyelése, beleértve a napi és óránkénti regisztrálások közzé nem tett anyagát is, 40 milliárdnál jóval többet tehet ki.

Nem kétséges, hogy ennek az óriási adathalmaznak számszerű feldolgozása, a mely csak az előbbi 40-70 évi adatgyüjtés másfélszer milliárdnyi adattömegével (Ugyanis az összegyüjtött anyagnak körülbelül csak századrészét hozzák nyilvánosságra.) való összehasonlítás után lehetséges, talán sohasem fog elkezdődni, sőt tekintettel arra, hogy a háború óta ezen adatoknak puszta kinyomtatása is mind nagyobb nehézségekbe ütközik, már nincs messze az időpont, a mikor mindenfajta feldolgozás első feltétele: az adatoknak kellő időpontban való közzététele is teljesen lehetetlen lesz.

(A közlések 1921-ben már négy évvel maradnak el.) A holtpontra jutás veszedelmének elkerülése czéljából az utóbbi időben mind sűrűbben foglalkoznak a kutatók a meteorológiai adatgyüjtés oly egyszerű feldolgozási módjával, a melynél a számértékek nagyságával, a melynél a számértékek nagysága teljesen figyelmen kívül hagyható és csak a bennük levő „tendencziák” gyakoriságát és egymásra következését vizsgálják.

Ugyanis a közel félévszázad óta folyó adatgyüjtés lehetővé tette az úgynevezett normálközepek kiszámítását és ezeknek valamely év, évszak vagy hónap időjárási középértékeivel való összehasonlítása után kitünt, hogy ha az egyik vagy másik meteorológiai elem (a légnyomás vagy felhőzet, hőfok vagy csapadék stb.) meg is közelíti nagynéha a megfelelő normálközepeket, együttes megjelenésük mindig valami egész újat képvisel, vagyis az időjárás sohasem ismétli meg önmagát.

Kitünt azonban, ha figyelmen kívül hagyjuk ezen eltérések (anomáliák) nagyságát és csupán az eltérések + vagy – értelmében vett irányát vesszük tekintetbe, akkor bizonyos feltünő szabályszerűségek figyelhetők meg. Így például az utóbbi időben 11 év óta szakadatlanul a telek középhőmérséklete a megszokott rendes értékeknél melegebb,1. a nyarak borultsága pedig 15 év óta szakadatlanul nagyobb volt.2. Még feltünőbb a szabályszerűség, ha az időjárási elemeket nem külön-külön, hanem a természetes viszonyokkal egyezőbb módon egyszerre és egyidejűleg vizsgáljuk.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98