Napjainkban van 100 esztendeje annak, hogy a győri bencés-gimnázium fiatal fizikustanára, Jedlik Ányos, megszerkesztette az első elektromotort és az izgalomtól kipirulva gyönyörködött annak forgásában.

Hozzáfogott egy magyarnyelvű tankönyv megírásához is, melynek azonban csak első része jelent meg a „Súlyos testek természettana” címen 1850-ben.

Természetesen féltő gonddal őrizte szertárát és törekedett annak fejlesztésére, hiszen ott töltötte életének legtisztább örömöket nyújtó óráit. Jedlik tanársága óta sok minden megváltozott, csak egy dolog maradt meg változatlanul, a magyar fizikai kutatás nehéz helyzete a nyugateurópaival szemben, az anyagiak hiánya miatt mindenképen elégtelen szertári felszerelés.

Jedlik ezen a téren is példát adott, mert szertára érdekében fáradhatatlan szívóssággal kérvényezett, de bevallhatjuk, nem nagyobb sikerrel, mint utódai.

Tudományos előadásainak és bemutatásainak zömét Jedlik a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésein tartotta. A Tudományos Akadémiában, melynek 1858-ban levelező-, 1873-ban pedig tiszteletbeli tagja lett, csak elvétve szerepelt, 1878-ban nyugalomba vonulása után visszaköltözött a győri rendházba és még akkor is azon panaszkodott, hogy nincs elég ideje, hogy mindazokat a könyveket elolvashassa, melyekkel a könyvkereskedők elárasztottak.

Jedlik Ányos-nak, a nagytehetségű, ideális gondolkozású és páratlan szerény tudósnak emléke örökké élni fog a magyar tudományos világban.

Dr. Pogány Béla.