Ez év február 19-én gyári munkások több főből álló csoportja a kőbányai pályaudvaron vonatra szállt, hogy lakóhelyükre, Péteri községbe utazzanak. A vonat Hosszuberek állomásról éppen elindult, amikor a gyári munkások közül ifju Tutschnik János a vasúti kocsik között lévő légtömlő csapját kinyitotta.

Ennek következtében a vonat fékberendezése működni kezdett és a vonat hirtelen megállt. Somoskői Péter kalauz leugrott a hirtelen megálló vonatról és látta, hogy az egyik kocsiból 4-5 főből álló csoport leszáll. Rájuk szólt s megkérdezte tőlük, ki huzta meg a vészféket. A legények azonban válasz helyett ütlegelni kezdték a kalauzt. Sőt az egyik kiadta a jelszót: dobjuk a kalauzt a vízbe! Csakugyan átnyalábolták Somoskői Pétert és elhurcolták a közeli vizesárokhoz, amelybe beledobták.

A többi kalauz a segítségére sietett a társának, de a legények ezekkel is szembeszálltak, sörösüvegekkel ütlegelték a vasutasokat.

A pestvidéki törvényszék ifju Tutschnik Jánost közveszélyes hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt kétévi fegyházra ítélte, Paput Márton és Szenyán Pál börtönbüntetést kaptak. Mravik Ferencet egyévi börtönre ítélték, míg Mravik Pál, Kálmán Mihály, Hiba János és Paput Mihály vádlottakat fejenként kéthónapi fogházra Ítélték el.

Fellebbezés folytán a budapesti kir. ítélőtábla elé került az ügy. A Tábla nem hozott ítéletet az ügyben, hanem a bizonyítás kiegészítését rendelte el. Egyuttal a Tábla az előzetes letartóztatásban lévő Tutschnik Jánost szabadlábra helyezte.