Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1942 | Május

Hogyan védenek a léggömbgátak? 2

Maga a léggömbgáz kétfajta lehet. Kevésbbé gyakori eset az, amikor a hármasával-négyesével összekötött léggömbök egész dróthálót emelnek a magasba „zárként”. Az ilyen rendszert nem lehet kellő magasságra felbocsátani, azonkívül igen körülményes a földre való visszahúzásuk is. Anglia kísérletezett leginkább ezzel a rendszerrel, de a sok sikertelenség miatt már abbahagyta. Gyakoribb az az eset, amikor a léggömböket egyenként bocsátják a magasba és maguk a tartókötelek alkotják a zárat, a léggömbgátat.

Lássuk ezt az utóbbi rendszert részletesebben! Az egyesével alkalmazott léggömbök egymástól való távolsága legkedvezőbben 150 méter, de a kevés léggömb miatt ez a távolság 500 méterig is növelhető. Még ekkor is hatékony lesz a zár! Százötven méternél még közelebb vonni egymáshoz a léggömböket: nem célszerű, mert a léggömbök összekeveredhetnek, felbocsátásuk és bevonásuk sem menne simán.

Felbocsátási magasságuk 3-5000 méter, ez a gyakorlatban használatos repülő-magassághoz igazodik. Hírek szerint a francia léggömbgát-kísérletek már 7000 méteres zármagasságot is eredményeztek, amelyet állítólag csoportos léggömb alkalmazással 10,000 (!) méter magasságig fokoztak. Ezt a hírt más kísérletek még nem igazolták, valószínűtlen is. A léggömbzárat a biztosítani kívánt területtől mintegy másfél-harmadfél kilométerre telepítik. A telepítés formája lehet félkör, vonal, kör vagy sakktábla formáció.

Lehet egy- esetleg többsoros is. Alakzata mindig a megvédendő terület nagyságától, formájától és jelentőségétől, katonai fontosságától függ. A legkorszerűbb forma a sakk-tábla alakzata. Igy védelmezik a gyárakat, ipari gócokat, pályaudvarokat, útcsomópontokat, városokat. Hogy hány léggömbből áll valamelyik zár, az mindig a megvédendő terület nagyságától függ, de természetesen jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló léggömbök száma is. Gyakran kevésbbé fontos helyeknek sűrűbb léggömbgáttal való megvédését el kell hanyagolni, hogy a fontos helyeken a védetem nagyságát, erejét növelni tudják. Átlagos képet alkothatunk magunknak a léggömbzár léggömbjeinek számáról, de elfogadjuk azt a megerősítésre szoruló adatot, hogy Londont jelenleg 600-700 léggömbből álló zár védi. Ez azonban a gyakorlatban kevésnek bizonyult.

Ha nincs elegendő léggömb, akkor csak az ellenség főbb berepülési irányvonalait zárják el - sugárszerűen - léggömbökkel. Nagy ellensége a léggömbzárnak a villámcsapás. A szigetelést a léggömbnél az előzőekben említett facsavarok végzik. A felbocsátó (bevonó) szerkezetnél - hogy a tartó drótkötélen keresztül villám, esetleg véletlenül a közelbe került magasfeszültségű áram a szerkezetet kezelő embert meg ne sértse, - közvetlenül és biztos módon vezetik le a földbe.

Angol kísérletek folytak a változó magasságú léggömbzárakkal. Ezeknek az a lényege, hogy az egyes léggömböket különböző magasságra bocsátják föl, a köztük lévő térközt is változtatva. Egyik ilyen használatos formációjuk: 3000 méterre felbocsátott léggömbök egymástó 400 méterre, ezek váltakozva 1200 méterre felbocsátott léggömbökkel, amelyek egymástól 150 méterre vannak. Német kísérletezők a léggömbök helyett úgynevezett „sárkányok”-at próbálták ki. Ezek formája a gyerekek készítette „sárkány”-hoz hasonló.

Ezeknek nagy előnye, hogy nem kell nekik töltőanyag, nem gond sem a hidrogén megszerzése, sem az ehhez szükséges gázpalackok nagy számban való előállítása, gyorsabban is lehet őket levegőbe emelni, mint a léggömböket. Nagy hátrányuk viszont, hogy használatuk majdnem teljesen a talajszéltől függ, csekély szélerősség mellett nem emelkednek a levegőbe. Hogy mégis használják őket, arra az a magyarázat, hogy rendkívül olcsón állíthatók elő; ha valamilyen lövedék el is találja őket, ennek hatásával szemben nem olyan érzékenyek. Talán leghatásosabb indok az alkalmazásukra, hogy sokkal kisebb célt mutatnak az ellenséges tűzfegyvereknek, mint a léggömb, így sokkal nehezebb egyáltalán el is találni őket!

A léggömbgátakat vagy állandóan a levegőben tartják, vagy csak időrésen. Időleges alkalmazásnál általában szürkülettől napfelkeltéig vannak a levegőben. Ilyenkor a légvédelem nem olyan hatékony, mint nappal, mert a támadó ellenséges gépeket csak fényszórómegvilágítás mellett vehetik tűz alá. Másrészt éjjel sokkal nehezebben - néha egyáltalában nem - vehető észre a levegőben lévő léggömbgát. A léggömbök feleresztése eléggé lassú az ezer méteres magasság eléréséhez két perc szükséges. Igy ha csak időlegesen van levegőben, elkéshetik, mert a támadó ellenséges repülőgépek már a megvédendő tárgy fölé értek.

Ha fenn van a légizár: meglepni nem lehet, ez bizonyítást nem kíván. Hogy mégsem lehet ezt a módozatot korlátlanul alkalmazni, annak egyszerű oka az, hogy az állandóan levegőben lévő ballonokat az időjárás már három-négy hónap után teljesen hasznavehetetlenné teszi. Már pedig egy-egy léggömb ára - a felbocsátó (bevonó) szerkezettel együtt - hatvanöt-hetvenezer pengő! Az állandó légizárnak még az is hátránya, hogy nappal kikerülhető, azaz az ellenséges repülőgépek föléje szállhatnak. Mivel a jelenlegi repülési magasság még mindig nagyobb, mint a jelenlegi léggömb felbocsátani magasság: a repülőgépek egyszerűen föléje szállnak a zárnak. Igaz, hogy ekkor a célzott bombavetésük is jóval csekélyebb értékű lesz, mintha alább szálltak volna.

A repülőgépeket különféle biztonsági szerkezetekkel kísérelték meg ellátni a léggömbgát ellen. Éles, drótvágó lemezeket szereltek fel a gép szárnyaira, de nem használt. A tartókötéllel való összeütközéskor kapott ütés egyszerűen felborította a repülőgépet. Állítólagos kísérletek folynak különlegesen szerkesztett „gátelhárító” repülőgépek szerkesztésére is, az eredmények ismeretlenek. Előnyei és hátrányai egyaránt vannak a léggömbgátnak. Azzal az előnnyel szemben, hogy a beléjük ütköző gépek felé elháríthatatlan akadályt jelentenek, szemben áll az a hátrányuk, hogy a léggömbgátaknak valóságos értékük csak éjjel van.

Lecsökkentik ugyan az ellenség támadókedvét, de akadályozzák mind a saját oldalon fellépő repülőgépek, mind a saját légvédelmi tüzérség működését. A nagy magasságra kényszerített ellenséges gépek találati valószínűsége kisebb a bombavetésnél, de ha meglepően következik be a támadás, csak lassan bocsátható fel a léggömbgát. Ha egy-két léggömb hiányzik is a zárról, a zár még teljes értékű marad, bár a költséges léggömb megsemmisülése érzékeny veszteség.

Szakképzett személyzet ugyan szükséges a léggömbgát kiszolgálására, de ez minden esetre hamarább képezhető ki és pótolható, mint a vadászgépek pilótái vagy a légvédelmi tüzérek. A léggömbök hamar tönkremennek, maga a rendszer is könnyen értéktelenné lesz, ha erős vihar vagy szél támad: de egyelőre a repülőgépekre szerelt védőberendezés inkább erkölcsi jelentőségű, semmint hatásában jelentős elhárító eszköz.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Óriási hangárokban töltik meg a Londont védő léggömbgátak ballonjait hidrogéngázzal. Sorakozó! A Londoni védő léggömbgátak ballonjait sokezer méternyi acélsodrony-pányvákon viszik ki a hangárból.
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Ady Endre: Ignotus háborús könyve Ady Endre: Ignotus háborús könyve
Mert olyan csodálatos dolgok történnek most, hogy az emberek, kik még...
Mitől félhet Anglia Mitől félhet Anglia
A „Pester Lloyd” érdekes kis cikket közölt minapi...
A Munkás TE mezei versenye A Munkás TE mezei versenye
Szépszámu közönség jelent meg az Üllői-uti vámnál, hogy az MTE és az...
Uj gyorskorcsolyázási világrekord Uj gyorskorcsolyázási világrekord
A norvég gyorskorcsolya bajnokságok 3000 méteres futamában a bajnok...
Japán kész fegyverrel rákényszeríteni köveléseit a nankingi kormányra Japán kész fegyverrel rákényszeríteni köveléseit a nankingi...
A Távol-Keletről érkezett vasárnapi jelentések változatlanul...
Az MLSZ nemzetközi elismerése Az MLSZ nemzetközi elismerése
A Magyar Labdarugók Szövetségét – mint egy szűkszavu távirat...
Kiállítások Kiállítások
Az elmúlt hónap legérdekesebb képzőművészeti eseménye alkalmasint a...
A vad nárcisz hazánkban A vad nárcisz hazánkban
A nárcisz parkjainkból, sőt falusi kertecskénkből egyaránt ismeri a...
A svábhegyi autóverseny A svábhegyi autóverseny
Lezajlott a hetedik svábhegyi verseny, s a nagy mérkőzés minden...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98