Mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus
(Madzsar Józsefné Jászi Alice, *Nagykároly, 1885. máj. 25.- +Bp., 1935. aug. 24.)


A női testkultúra úttörője hazánkban. Iskolája 1912-37 között állt fenn, ahol nemcsak Bess Mensendieck módszerét fejlesztette tovább gyógy-gimnasztikai vonalon. Mozdulat-karakterológiát is tanított, vagyis a jellem mozdulati kifejezését. Ennek alapján alakította ki művészi tánctechnikáját kompozíciói számára François Delsarte szépségeszményére támaszkodva.

Az 1920-as évek elejétől kezdve Hevesy Iván és Palasovszky Ödön avantgárd kollektív színpadi törekvéseivel találkozva a mozgást a művészi kifejezés szolgálatába állította. Az első ilyen előadás 1925-ben a Zöld Szamár nevű szatirikus színházban az Esküvő az Eiffel toronyban c. Cocteau-szatíra volt, Bortnyik Sándor konstruktivista díszleteivel.

Az 1926-27. évadban az Új Föld Színpadon mutattak be szavaló- és tánckórusokat "Cikk-cakk-est" címmel Kövesházi Ágnes és Róna Magda koreográfiái. Madzsar Alice és Palasovszky Ödön Oidipus c. műve (1928) után 1929-ben komponálta a Géprombolók c. luddita drámát (amelyet a rendőrség betiltott). Ekkor született az "Új Prométheusz", Madzsar Alice és Róna Magda mozgásdrámája "a teremtés fájdalmáról" (z. Kozma József): Prométheusz ellopja a tüzet a saját teremtményei számára, akik azonban elhagyják őt: "Az alkotón túllép az, amit alkot".

Ugyancsak 1929-ben szerepeltek növendékei a Két Angyal c. művével a Bethlen Margit Meseesten, amelyet filmre is vettek. 1930-ban Madzsar Alice legjelentősebb pantomim jellegű drámai koreográfiáját, a testi és lelki kötődéseket 7 jelenetben megfogalmazó Bilincseket adták elő (1930-31, z. Kozma): A jelenetcímek is jelzik - Önmagunk börtönében, Bálvány, Falak, A gép hatalmában, Egymás rabjai, Bilincsek, Mikor a gondolat tetté válik - hogy ez a szabadság tánckölteményéről forradalmi megfogalmazásban.

Palasovszky Ayrus leánya c. kórusdrámája az örökké újjászülető szépségről Madzsar Alice és Róna Magda műve (1930), majd a Babiloni vásár c. egyfelvonásosuk (Palasovszky szerint: világnézeti pantomim) 1931-ben Szelényi István zenéjére került bemutatásra. Ugyancsak a "totális színház" felé mutattak a modern megoldásokkal dolgozó árnyjátékok, vagy sziluettjátékok, mint Kövesházi "Hatkarú istennő"-je, vagy "A halász és a hold ezüstje" (1930, sz. Balázs B).

Egyik legmerészebb mondanivalójú művük, a Korszerű szvit (1933), a háborúellenes konstruktív elemek harcát rajzolta fel a destruktív elemek ellen három részben: Sorsok keresztezése, Félelem és Energiák címmel, de ennek csak az első része került színpadra Rombolás címen egyetlen egyszer (Szolnokon). A rendőrség ezután az iskoláját is betiltotta.

Róna Magda mellett a tánccsoportban állandó művészi vezető szerepet vitt Kövesházi Ágnes. A Madzsaristák (ahogy magukat nevezték) a háború után a magyar gyógytornászképzés megalapítói lettek.
Módszerét Madzsar Alice A női testkultúra új útjai c. könyvében (1926 és 1977) foglalta össze.