Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1909 | Február

A budai vár titka

Egy földalatti város

Kevesen tudják, hogy a budai vár alatt egy egész kis város rejtőzik. A katakombáknak ttokzatos sorozata ez, a mely több mint tizezer méternyi hosszuságban húzódik el, mélyen az öreg házak alatt.

A sziklapinczék a rendes házipinczék alatt vannak, sok helyen kettő-három is. Ezek a két-három emeletes alsó pinczék pedig majdnem mind az utczák vagy nyilvános terek alá nyulnak. Sok alsó üreg idegen szomszéd pinczék alá vezet, sőt továbbis.

Többenk kutja van, a melyet még a középkorban csináltak. De miután a kut vizét nem használhatják a azzal nem törődnek, a víz a kut torkolatán át a mélyből jövő nyomásra az üregbe ömlik s igy egész tavak képződnek. Nagyon sok üregben pedig a víz a tetőzetből szivárog ki s itt-ott valóságos posványok képződtek, a melyekben jól érzi magát a patkány meg a vidra.

A tudomány még nem állapitota meg kétségtelenül, hogy mely időből valók a budai katakombák. Vannak, akik azt hiszik, hogy még az őskorban készültek, a mikor a védelmi eszközök nélkül szükölködő emberek kénytelenk voltak a föld gyomrában menedéket keresni a ragadozó állatok elől. Később azután az üregeket a szükséghez képest felhasználták és kibővitették.

Annyi bizonyos,hogy a török hóoltság idején a vár lakosai ott raktározták el élelmiszereiket és védeszközeiket. Mikor Lotharingiai Károly 1686-ban Budavárát ostromolta, a törökök sok uj üreget, folyosót vájtak. Bennük laktak, öntöttek golyóbist. Török eredetre valló koponyát. Fegyvert, ágyugolyót még tavaly is sokat találtak a titokzatos földalatti üregekben.

A fővárosi hatóságoknak nagy gondot okozott már rég óta a katakombák sorozata, a mely előbb-utóbb közveszedelmessé válik.

A mérnökök átvizsgálták a sziklapinczéket a elrendelték, hogy legalább a házak alatt huzódókat tömjék be. De a legtöbb háztulajdonos egyszerüen csak befalaztatta a házipinczéjéből odavezető bejáratot, vagy vasajtót csináltatott a nyilásra.

Senkisem tudhatja, mennyi olyan katakomba van a Vár alatt, a melyről a hatóságoknak egyáltalán tudomása sincs. Hiszen még azokat sem mérhetik föl, a melyeknek létezését kétségtelenül megállapitották.

Az első képünkön egy olyan folyosót mutatunk be, melyben a látható nyiláson át le lehet menni egy ujabb földalatti üregbe. A másik képen egy keresztfolyosó összenyilási helye látható. A nyitott bejáró előtt egy lyuk látható a földben a mely egy kutnak a szája. A harmadik képünk a katakombák földalatti bejáróját tünteti fel, melyet hosszu ásás után szabaddá tettek.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A Budai Vár kazamatái
Kántor Judit

A Várhegy barlangjait eredetileg a természet alakíthatta ki. A hegy anyaga főleg az ún. bugai márga, ami víz hatására megreped, törik. A repedésekben feltörő víz utat vájt magának, így keletkezhettek eredetileg a járatok.


Kadic Ottokár, a két háború közti időszak legismertebb barlangásza a leletek alapján azt állította, hogy ezeket a járatokat már a Várhegyen élő ősemberek is ismerték. Úgy tűnik, hogy azóta folyamatosan éltek itt emberek. Zolnay László a barlangi kutak átvizsgálásakor a 11-12.századra utaló maradványokat talált, ezért valószínű, hogy a tatárjárás előtt itt lévő falu lakói a barlangban található vizet használták. A legújabb kutatások feltételezik, hogy a várhegyi település házainak elrendezése is a barlangi kutakhoz igazodott.


A tatárjárás után IV. Béla elrendelte az új kiráályi székhely megépítését. A korabeli városépítőknek városaikat két célnak kellett alárendelni: megvédeni a lakókat a külső ellenségtől és egyidejűleg biztosítani az élethez elengedhetetlen feltételeket falon belül (élelem, víz, stb.). A külső védelmet az akkor 5-10 méter magas várfalak biztosították, míg a vízellátásra a Várhegy barlangjaiban található víz volt a legalkalmasabb.


A budai lakosok hamar rájöttek, hogy a barlangok nem csak az ivóvíz szolgáltatására jók; nemsokára itt tárolták élelmiszereiket és ide rejtették értékeiket is.


A török korban feljegyezték, hogy ezek közül a barlangok közül nem egy jegespinceként szolgált. A házak lakói nem csak lejáratokat vájtak a barlangokhoz: össze is kötötték őket egymással, a barlangok alján, oldalfalán található agyag nagyszerű alapanyagként szolgált a budai fazekasiparnak.
Nagy segítséget jelentettek ezek a járatok az igen gyakori tűzvészek alkalmával is – ide menekülhettek a város lakói.


Nagy jelentősége volt a kazamatáknak a háborúk során is. a polgárok kénytelen-kelletlen ide vonultak vissza a támadók ágyúgolyói, bombái elől. Van olyan vélemény is, hogy a védők képesek voltak csapataikat átcsoportosítani a föld alatt. Több leírás szól arról, hogy a védők a várfalak oldalába kivezetett barlangokból kitörve támadtak az ostromlókra.


A török hódítás során megnőtt a barlangok startégiai jelentősége. Fennmaradtak legendák a megunt vagy hűtlen háremhölgyeit befalaztató budai pasáról, az itt elrejtett török kincsekről… ezeknek nem találták nyomát a kutatók.


Az 1800-as években újabb történetek keltek szárnyra a titokzatos „fekete grófról”, aki – legalábbis a történet szerint – szintén a budai kazamatákban tanyázott; de képzeltek ide szellemeket, vámpírokat is. Annyiben igazuk volt a történet híveinek, hogy gyakran szolgáltak ezek a járatok a „gonosz lakóhelyéül”, amennyiben szökött vagy körözött bűnözők bujkáltak itt.


Az 1800-as évek végén kezdett a járat-rendszer komoly gondokat okozni apolgároknak és a városvezetésnek: egyre gyakrabban fordult elő, hogy valamely része beomlott. Ekkor rendelte el a városvezetés, hogy a járatokat be kell tömni. A munkálatok szakszerűtlenül és ellenőrzés nélkül folytak és a mai napig nincs olyan hiteles dokumentum, ami ezeket a munkálatokat tanúsítaná.


Többek között azért sem fordítottak kellő figyelmet a munkálatokra, mert a barlang-rendszer jelentősége gyorsan csökkent. Az 1870-es évek filoxérajárványai után kiépült a vízvezeték, a pincék a bennük található kutakkal együtt feledésbe merültek.


Fennmaradt azonban néhány „nevezetes eset” ebből az időből. Például a két fiatalember története, akik gombatermesztésre akarták bérbe venni a pincék egy részét.


„Megkapva az elöljáróság beleegyezését, nekiláttak a szükséges berendezések lehordására az általuk kiszemelt pincébe. A munkájuk belenyúlt az éjszakába. Éjfél közeledett, amikor a pincét megvilágító gyertyák kialudtak, és óriási zajtól kisérve két szellemalak száguldott el mellettük a sötétben. Szegény polgárok halálraváltan rohantak a várparancsnokságra.


Másnap - fegyveresek kíséretében - átkutatták a pincét: az egyik sarokban egy csapóajtót találtak. Ezen lemászva egy újabb pincére bukkantak, aminek egyik sarkában egy szalmazsákon egy női főkötőt és egy huszársarkantyút találtak. Kiderült, hogy a vári őrség egyik katonája és egy szolgálólány tartotta ebben a pincében rendszeresen pásztoróráit. Hámán polgármester az eset hallatán annyit tudott mondani: "én csak a föld feletti városnak vagyok polgármestere, a föld alattinak nem"


A barlangok és járatok módszeres feltárása 1931-ben, Kadic Ottokár felügyeletével történt. 1935-ben a barlangok egy részét megnyitották az érdeklődők előtt.


A háború kitörésével a pincék egy részéből óvóhelyeket alakítottak ki, így alakult ki az a több kilométer hosszú kazamata rendszer - az ún. Nagy Labirintus - amely már alig őrzött meg valamennyit a barlangok középkori állapotából. Ekkor épült meg a mai napig működőképes Sziklakórház. A második világháborúban egyes adatok szerint 4000, mások szerint több, mint 10000 ember talált menedéket a Vár alatti pincerendszerben.


A Labirintus legnagyobb kiépítettségét az ötvenes években érte el, ekkoriban nagy része „titkos objektumnak” számított. A 60-as években újra megnyílt a barlangmúzeum, de néhány év múlva pénzhiány miatt be kellett zárni.Megismétlődött az a korszak, amikor csavargók és bűnözők lakták a járatokat…


A 80-as években újra ráirányult a figyelem, az újabb útbeomlások miatt. Átvizsgálták a labirintus-rendszert, a szükséges helyeket megerősítették. Ekkor került sor a vári forgalom csillapítását célzó forgalomkorlátozások bevezetésére is.


A cikkhez 3 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Mini galéria
Az egyik folyosó vége, melyben a látható nyiláson át le lehet menni egy ujabb földalatti üregbe Egy kereszt-folyosó összenyilási helye. A nyitott bejáró előtt egy lyuk látható a földben, mely egy kutnak a szája A katakombák földalatti bejárója, melyet hosszu ásás után szabaddá tettek
Cikk-ajánló
Két rendőrt vert meg egy postaaltiszt Két rendőrt vert meg egy postaaltiszt
Egy kispesti villamoson utazott Szegedi István postatiszt, aki a...
Bárányos miniszter az UNRRA-segítségről Bárányos miniszter az UNRRA-segítségről
Reggel 8 órakor Bárányos Károly közellátásügyi miniszter szobájában...
Evezés Európa-bajnoksága Evezés Európa-bajnoksága
Barátságtalan, szürke, ólmos felhők lógnak az égen. A Hradsin felől...
Lampérth Géza és Juhász Gyula verse
Itt, a kis „hétszilvafás”-ban, A zúgó Bakony aljában, ...
Újpesten vesztette el a Ferencváros veretlenségét Újpesten vesztette el a Ferencváros veretlenségét
Újpest – Ferencváros 4:2 (3:0) Pompás idő kedvezett a...
Az Ernst-múzeum csoport-kiállítása Az Ernst-múzeum csoport-kiállítása
Akármilyen szép egyéb alkotások találhatók is az Ernst-múzeumnak e...
Fizetésemelést kérnek a fővárosi üzemi munkások is Fizetésemelést kérnek a fővárosi üzemi munkások is
Mint ismeretes, a kormány a közszolgálati alkalmazottak...
Heves küzdelemben győzte le a magyar válogatott az íreket Heves küzdelemben győzte le a magyar válogatott az íreket
Nagy érdeklődés kísérte az ír fővárosban Magyarország és Írország...
I. Umberto merénylőjéről I. Umberto merénylőjéről
Egy római lap munkatársa meglátogatta Bresci bátyját, Angelo Bresci...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98