Dtum
Login with Facebookk
1901 | Május

A gyorstüzelő ágyu

A gyorstüzelő ágyú egész Európában tanúlmányozás és kisérletezés tárgya most s a legtöbb állam húzza-halasztja végleges elhatározását az elfogadható ágyúminta tekintetében, mert attól tart, hogy időközben valami új tanulmány ismét túlszárnyalná azt, amit most legtökéletesebbnek tartanak.

 

Tanulságos e tekintetben annak a két államnak versengése; mely a gyorstüzelő ágyúkat már behozta.

Ez a két állam Németország és Franciaország. Németország 1896-ban oldotta meg a kérdést. De a német ágyú elsősége nem tart sokáig.

 

A francziák 1897-ben már oly ágyúval kisérleteztek , mely még tökéletesebben működik. Különben ez a találmány még titok, de már is versengésre indította a németeket s Krupp, a világhirü ágyúgyáros még tökéletesebb szerkezeteket talált fel. A következő évben beállottak a versenyzők sorába az amerikai Egyesült Államok is, szintén valami jól meglepő tanulmánynyal.

 

Ez a valóban rettentő verseny a gyilkoló gépek terén némi fogalmat nyújthat arról , hogy milyen lesz a a legközelebbi háború. Bloch doktor, a hires orosz államtanácsos, ki egy világszerte nagy feltünést keltett terjedelmes munkát tett közzé a jövő háborúnak valószinű alakulásáról, ugy vélekedik, hogy a gyilkoló eszközök tekintetében mutatkozó rohamos haladás egyenesen lehetetlenné fogja tenni a háborút.


Bármit rejtsen azonban méhében a jövő, a katonai hatalmak folytatják versengésüket a minél tökéletesebb fegyverek föltalálásában, mert ugy vélekednek, hogy azé lesz a győzelem, a kinek legtökéletesebb fegyverei lesznek. Németország ma oly eshetőség előtt áll, hogy új gyorstüzelő ágyuit, melyekkel 1896-ban hadseregét fölszerelte, kénytelen lesz félretenni s ujabbakkal , tökéletesebbekkel pótolni.

 

A mondottak érthetővé teszik, miért kisérletezett oly soká a mi hadvezetőségünk az új ágyúkkal .Hír szerint tüzérségünk most már megoldottnak tekinti a kérdést. A jövő őszi gyakorlatoknál történik a végleges döntés a következő évben pedig megkezdik az új ágyuk gyártását. Ezek száz, esetleg még több millió forintba fognak kerülni s a hadügyi költségvetés tetemes fölemelését teszik szükségessé.
Kérdés, meddig birják ki a népek az egyre növekvő költséget.

 

Lehet, hogy az elhunyt nagy német hadvezérnek Moliitkének lesz igaza, a ki ugy vélekedett, hogy az * örök béke* csak akkor fog bekövetkezni , ha elöbb a nemzetek vagyonilag tönkre mennek a katonai erőfeszítések terhe alatt. Boch szerint egy nagy csapat háboru az illető nemzeteknek , nemcsak a legyőzőtteknek, hanem a győzteseknek is pusztulását vonná maga után .

 

Ha pedig - a mi valószinünek látszik – épen ez ok miatt belátható időben háborura nem kerül a sor Európában, akkor a fegyveres béke versengése koldussá fogja tenni a nemzeteket. E kettő közt volna tehát választása a most élő nemzetnek.

 

Valóban szomorú választás.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Gyorstüzű ágyú
Kántor Judit

A technikának a hadviselésben való alkalmazása épen olyan régi, mint maga az emberi nem.

 

A hadászati technika azzal, hogy mindinkább fokozódó gyorsasággal és könnyüséggel természeti és földrajzi akadályokat kellett legyőznie és a hadmüveletek czéljára felhasználható közlekedési utakat kellett teremtenie: az országokat és a világ népeit közelebb hozta egymáshoz. De minél nagyobb az akadály, annál nagyobb a haladás is. Manapság, amikor ugyszólván mindenki katona, vagy legalább is népfölkelő, illő, hogy a hadászati technikával, melynek szerepét némelyek csak rombolónak, mások azonban üdvösnek is tartják, közelebbről megismerkedjünk.


A technika igazi remekeinek az önműködő kézi fegyverek mellett a gyorstüzű ágyukat tekinthetjük. Az ágyukra még nem alkalmazzák kellően a gyorstüzelés elvét, csak annyiban, hogy a hátralökés a csövet a lövegtalp szánkóján hátratolja; a hátralökés folytán összeszoritott erős rugó aztán a csövet újra a lövő-állásba helyezi előre. Tehát az ilyen ágyuból gyorsabban tüzelhetünk, miért is *gyorstüzű* ágyunak nevezzük.


A lövegekkel együtt a lövedék is tökéletesedett; az első lövedékek kövek, a későbbiek tömören kovácsolt vasgolyók voltak. Utánuk üres golyókat alkalmaztak, melyeket lőporral töltöttek meg (gránát), úgy, hogy a mikor sok darabra robbantak szét, egyszerre több embert tehettek harczképtelenné. A mostani kis űrméretű lövedékek hússebei olyanok, mint a régebbi ólomlövedékéi, de csontsebei veszélyesebbek. A gyorstüzű ágyuk átlag mindenütt 7•5 cm.-es ürméretüek (nálunk 7•65); irányzékkal való lőtávolságuk 5000 méter, lövedékük induló sebessége 500-600 méter.


Ma már kisebb, 53-58 milliméteres gyorstüzű ágyukat is használnak, azonban nem mint tábori ágyukat, minthogy sikharczban gyenge volna az ilyenek hatása, hanem hadihajók árboczkosaraiban helyezik el, hogy az ellenséges hajók fedélzetét pásztázzák velök végig.
Itt emlitjük meg végül, hogy olyan készülékkel is tettek már kisérletet, mely a lövés durranását elhallgattatja. Az ebbeli kisérletek azonban eddig még nem vezettek megfelelő eredményre.
Minden katonai fegyvert akként kell gyártani, hogy alkatrészeit egy más fegyverével ki lehessen cserélni, úgy hogy két megrongálódott fegyverből egy használhatót állithassunk össze.

 

Ez a körülmény nagy faladatot ró a fegyvergyárakra s még az óragyártásnál is pontosabb munkát követel.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Gyorstüzelő ágyu Ágyu szállitása Ágyuk Gyorstüzelő ágyu forgó talpon
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98