Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

Népszaporodásunk kérdése a XX. század küszöbén

Irta s a magyar tud. akadémiában felolvasta Ráth Zoltán. A szerző munkájában az eddig rendelkezésre álló adatok alapján hazánk népesedési mozgalmait vizsgálja s erről sok érdekes dolgot elmond. Bizonyítja többek közt, hogy Magyarország népessége a lefolyt XIX. században körülbelől megkétszereződött. Ez az eredmény fényesnek tünik ugyan fel s a latin fajok viszonyaihoz mérve csakugyan nagyon kedvező is, de ha a szlávság bizonytalan szaporodási adatait nem nézzük is, jóval elmaradtunk a germán népek mögött. Anglia ugyanis a mondott idő alatt bőven megháromszorozta népességét s Németország gyarapodása is ilyen arányú. Ugyanezt mondhatjuk Svéd-Norvég országról, Dániáról, valamint a vegyes lakosságú Belgiumról. A tartalmas füzet ára 90 fillér.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Magyarország népességének alakulása
Kántor Judit

Az említett füzet nagyon optimistán szemléli Magyarország népességének alakulását s erre akkor minden oka meg is volt. Mi is adott okot a bizakodásra?


A honfoglaló magyarok pontos számát nem ismerjük, a becslések szerint 4-500 ezren lehettek és a honfoglalást követő két évszázadban körülbelül további kétszázezer ember olvadt be a magyarságba.


A 12. század végére az itt élők száma elérhette az 1,8-2,2 milliót, ami a besenyők és uzok betelepítésének és a természetes szaporodásnak együttes eredője volt. A gyors fejlődés azonban a 13. századtól megakadt. Az első és a második tatárjárás, az ezt követő járványok és éhínség hatására bekövetkezett az „első demográfiai katasztrófa”.


Ezt követően ismét a gyors fejlődés időszaka következett, a népesség száma a 16. század elejére körülbelül 3,5-4 millióra növekedett.


A török hódoltság ismét visszavetette a fejlődést, a népesség a 16. század végére 3 millióra csökkent s ezen belül is a magyar anyanyelvűek aránya a korábbi 80%-ról 35-40%-ra esett vissza. A demográfiában ezt tartják számon „második népesedési katasztrófaként”.


Az 1700-as évek végéig csak becsült adatokra támaszkodhatunk, ekkortól viszont már –legalább részleges – népszámlálási adatok is rendelkezésünkre állnak. Igaz, hogy ezek az ún. határőrvidék polgári lakosságát és a tényleges katonai szolgálatot teljesítőket nem tartalmazzák, mégis hozzávetőlegesen pontosak.

 

Az 1700-as évek végére kialakult vagy fennmaradt településeken (10 939 község, falu és 492 város) összesen 1 327 606 ház volt. A népesség döntő többsége ekkor még 500 főt meg nem haladó falvakban, községekben élt. A mai főváros lakosságának száma sem érte még el a hatvanezer főt, Pécs tizenegyezer lakosú kisváros volt. A községek és a városok között sem volt még olyan határozott különbség, mint amilyen majd a 19. század végére kialakul, de a községekhez viszonyítva már ekkor is egy városi háztartásra legalább egy fővel kevesebb lakos jutott.


Az akkori népesség 1960-as évek-beli államjogi határok szerinti megoszlásából látszik, hogy az 1700-as évek végén 5 843 885 fő, azaz az összlakosság 68,5 százaléka nem a mai magyar területnek volt a lakója. Mindezzel együtt a magyar népesség kárpát-medencei történelme arról tanúskodik, hogy a népesség reprodukciója a népesség számának folyamatos növekedésével járt együtt.


A 19. században, az ipari termelésre történő áttéréssel és a polgárosodással megkezdődött az ún. „első demográfiai átmenet”, ami Magyarországon később és az Európaitól eltérő módon ment végbe. Amíg ugyanis a termékenység csökkenésének kezdete nagyjából egybeesett a nyugat-európaival, addig a halálozási szint nálunk továbbra is magas maradt s egyértelművé vált a népesség elöregedésének folyamata.


Ennek ellenére az 1787-et követő hat évtizedben legalább 3,6- 4,8 millió fővel növekedett az ország lakossága, vagyis 39-50%-os emelkedés következett be s nagyon fontos, hogy ez nem a betelepüléseknek, hanem a természetes szaporodásnak volt köszönhető. Ha belegondolunk, hogy közben szinte folyamatosan járványok is tizedelték a lakosságot, a növekedés valóban igen biztató!
1900-ban az ország lakosságának száma 16 838 255 főre növekedett.

 

Ez a változás szoros összefüggésben állt a polgárosodással, az egészségügyi viszonyok javulásával. A 19. századot is meghatározó tendenciával szemben, amikor a demográfiai folyamatokat a nagyarányú termékenység és a magas halálozási arány együttesen jellemezte, az 1880-at követő évtizedekben a halálozások aránya jóval gyorsabban csökkent, mint a születéseké.


Az 1869 és 1900 közötti népességszám növekedésével kapcsolatban összességében tehát megállapíthatjuk, hogy azok a várakozások, amelyek a 20. század kezdetén a megelőző négy évtized eredményeire alapozva a hazai népességfejlődés további pozitív kibontakozásáról szóltak, nem voltak túlzóak. 

 

 

 


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Magyarország népességének megoszlása Magyarország népességének megoszlása
Cikk-ajánló
Holtponton a városligeti gyermek-holttest nyomozása Holtponton a városligeti gyermek-holttest nyomozása
Éppen ma egy hete, mint a Hétfői Napló jelentette, a városligeti...
A trónörökös kalandja A trónörökös kalandja
Az athéni ujságok egy, a görög trónörökössel történt kedves kalandról...
Sztalin és Roosevelt Angliát azonnali offenzivára akarja birni Sztalin és Roosevelt Angliát azonnali offenzivára akarja birni
A római sajtó behatóan foglalkozik a londoni haditanács...
Ascher Oszkár - Jegyzetek a szavalásról Ascher Oszkár - Jegyzetek a szavalásról
Előadások, viták alkalmával, mikor az élőszó melege is a meggyőzés...
Két amerikai diák, aki csónakján baj nélkül evezett végig egész Európán Két amerikai diák, aki csónakján baj nélkül evezett végig egész...
Kalandos módon érkezett Budapestre néhány nap előtt két amerikai...
Vita a véderőről Vita a véderőről
A véderőről szóló uj javaslatot november 10-ikén délután tárgyalta a...
Terstyánszky alezredes nyerte meg a tőrbajnokságot Terstyánszky alezredes nyerte meg a tőrbajnokságot
Külföldi, olasz és francia vívókat vártak az idei tőrbajnokságra,...
Csak fél percig tartott a Phöbus pünkösdi királysága Csak fél percig tartott a Phöbus pünkösdi királysága
Hungária – Phöbus 6:2 (1:1) A mérkőzés előtt az öltözőben a...
Téli hangulat Téli hangulat
Német és szláv vidéken szokásos, hogy karácsony reggelén, a kis város...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98