Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

Népszaporodásunk kérdése a XX. század küszöbén

Irta s a magyar tud. akadémiában felolvasta Ráth Zoltán. A szerző munkájában az eddig rendelkezésre álló adatok alapján hazánk népesedési mozgalmait vizsgálja s erről sok érdekes dolgot elmond. Bizonyítja többek közt, hogy Magyarország népessége a lefolyt XIX. században körülbelől megkétszereződött. Ez az eredmény fényesnek tünik ugyan fel s a latin fajok viszonyaihoz mérve csakugyan nagyon kedvező is, de ha a szlávság bizonytalan szaporodási adatait nem nézzük is, jóval elmaradtunk a germán népek mögött. Anglia ugyanis a mondott idő alatt bőven megháromszorozta népességét s Németország gyarapodása is ilyen arányú. Ugyanezt mondhatjuk Svéd-Norvég országról, Dániáról, valamint a vegyes lakosságú Belgiumról. A tartalmas füzet ára 90 fillér.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Magyarország népességének alakulása
Kántor Judit

Az említett füzet nagyon optimistán szemléli Magyarország népességének alakulását s erre akkor minden oka meg is volt. Mi is adott okot a bizakodásra?


A honfoglaló magyarok pontos számát nem ismerjük, a becslések szerint 4-500 ezren lehettek és a honfoglalást követő két évszázadban körülbelül további kétszázezer ember olvadt be a magyarságba.


A 12. század végére az itt élők száma elérhette az 1,8-2,2 milliót, ami a besenyők és uzok betelepítésének és a természetes szaporodásnak együttes eredője volt. A gyors fejlődés azonban a 13. századtól megakadt. Az első és a második tatárjárás, az ezt követő járványok és éhínség hatására bekövetkezett az „első demográfiai katasztrófa”.


Ezt követően ismét a gyors fejlődés időszaka következett, a népesség száma a 16. század elejére körülbelül 3,5-4 millióra növekedett.


A török hódoltság ismét visszavetette a fejlődést, a népesség a 16. század végére 3 millióra csökkent s ezen belül is a magyar anyanyelvűek aránya a korábbi 80%-ról 35-40%-ra esett vissza. A demográfiában ezt tartják számon „második népesedési katasztrófaként”.


Az 1700-as évek végéig csak becsült adatokra támaszkodhatunk, ekkortól viszont már –legalább részleges – népszámlálási adatok is rendelkezésünkre állnak. Igaz, hogy ezek az ún. határőrvidék polgári lakosságát és a tényleges katonai szolgálatot teljesítőket nem tartalmazzák, mégis hozzávetőlegesen pontosak.

 

Az 1700-as évek végére kialakult vagy fennmaradt településeken (10 939 község, falu és 492 város) összesen 1 327 606 ház volt. A népesség döntő többsége ekkor még 500 főt meg nem haladó falvakban, községekben élt. A mai főváros lakosságának száma sem érte még el a hatvanezer főt, Pécs tizenegyezer lakosú kisváros volt. A községek és a városok között sem volt még olyan határozott különbség, mint amilyen majd a 19. század végére kialakul, de a községekhez viszonyítva már ekkor is egy városi háztartásra legalább egy fővel kevesebb lakos jutott.


Az akkori népesség 1960-as évek-beli államjogi határok szerinti megoszlásából látszik, hogy az 1700-as évek végén 5 843 885 fő, azaz az összlakosság 68,5 százaléka nem a mai magyar területnek volt a lakója. Mindezzel együtt a magyar népesség kárpát-medencei történelme arról tanúskodik, hogy a népesség reprodukciója a népesség számának folyamatos növekedésével járt együtt.


A 19. században, az ipari termelésre történő áttéréssel és a polgárosodással megkezdődött az ún. „első demográfiai átmenet”, ami Magyarországon később és az Európaitól eltérő módon ment végbe. Amíg ugyanis a termékenység csökkenésének kezdete nagyjából egybeesett a nyugat-európaival, addig a halálozási szint nálunk továbbra is magas maradt s egyértelművé vált a népesség elöregedésének folyamata.


Ennek ellenére az 1787-et követő hat évtizedben legalább 3,6- 4,8 millió fővel növekedett az ország lakossága, vagyis 39-50%-os emelkedés következett be s nagyon fontos, hogy ez nem a betelepüléseknek, hanem a természetes szaporodásnak volt köszönhető. Ha belegondolunk, hogy közben szinte folyamatosan járványok is tizedelték a lakosságot, a növekedés valóban igen biztató!
1900-ban az ország lakosságának száma 16 838 255 főre növekedett.

 

Ez a változás szoros összefüggésben állt a polgárosodással, az egészségügyi viszonyok javulásával. A 19. századot is meghatározó tendenciával szemben, amikor a demográfiai folyamatokat a nagyarányú termékenység és a magas halálozási arány együttesen jellemezte, az 1880-at követő évtizedekben a halálozások aránya jóval gyorsabban csökkent, mint a születéseké.


Az 1869 és 1900 közötti népességszám növekedésével kapcsolatban összességében tehát megállapíthatjuk, hogy azok a várakozások, amelyek a 20. század kezdetén a megelőző négy évtized eredményeire alapozva a hazai népességfejlődés további pozitív kibontakozásáról szóltak, nem voltak túlzóak. 

 

 

 


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Magyarország népességének megoszlása Magyarország népességének megoszlása
Cikk-ajánló
Hogyan él a király? - II. rész Hogyan él a király? - II. rész
Mikor a király pontban öt órakor helyet foglal az íróasztalnál,...
Téves telefonkapcsolás miatt pusztult el Cservenkán 529...
E sorok írója ötszáznegyvenedmagával ott állott a cservenkai...
Budapest vagyona Budapest vagyona
A főváros tanácsa most állította össze a főváros vagyoni leltárát,...
Magyar-osztrák kormányszintű érdekérvényesítés
Mig az obstrukczió folyik s az ország népének figyelmét egészen...
Olasz parasztok karácsonya Olasz parasztok karácsonya
Az olasz nép nagyon vallásos s a legkisebb faluban is uton-utfélen...
Apróságok Apróságok
Kosztolányi Dezső állapota változatlan- változatlanul súlyos, amint...
A legujabb automatikus golyószóró A legujabb automatikus golyószóró
E helyen többször volt már szó a golyószórók jelentőségéről és...
A japánok betörése Mandsuriába A japánok betörése Mandsuriába
A május elsején befejezett győzelemmel a japánok a diadalt nem birták...
Tóth Árpád -  Magyar humoristák Tóth Árpád - Magyar humoristák
Érdekes irodalomtörténeti adat, hogy az újabb magyar irodalom csaknem...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98