Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1901 | November

A Budapesti Korcsolyázó Egylet

A Budapesti Korcsolyázó-Egylet ez évi közgyülése október hó 31-én tartatott meg a fővárosi Vigadóban.


A választmány által beterjesztett évi jelentés, Magyarország ezen legnagyobb és leggazdagabb sportegylete nagyszabású tevékenységének hű képét nyujtja és azon buzgó munkálkodásról tesz tanúbizonyságot, melyet ezen mintaszerű egyesület vezetői, dr. Busbach Péter elnök, Zsigmondy Géza igazgató és dr. Liedemann Frigyes titkár az egylet és sport általános érdekében kifejtettek.


A beterjesztett évi jelentésből következő érdekes adatokat közöljük:


A tagok száma az elmult szezonban 6493 volt, és pedig a tiszteletbeli tag, 896 törzstag és 5595 évdíjas tag.
A jelentés először is bejelenti az egyesület egyik legérdemesebb tagjának, alapítói egyikének, dr. Kresz Gézának elhunytát és azt javasolja, hogy emléke az egylet körül szerzett érdemei elismeréséül jegyzőkönyvileg örökítessék meg és arczképe az egylet részére festessék le.


A tavalyi idényt határozottan kedvezőnek mondható, mert a megnyitástól csaknem megszakítás nélkül lehetett korcsolyázni márczius 3-áig és igy a közönség összesen 54 napig használhatta a jégpályát és a jégpálya állandóan a lehető legjobb minőségű volt. Az 54 nap közül 50 egész és 4 fél napon át volt nyitva a jégpálya; zene délelőtt 9, délután 53 alkalommal szórakoztatta a közönséget.


Jelenti a választmány, hogy az 1889. évi Közgyülésnek, dr. Busbach Péter és Benke Gyula 25 éves müködési jubileuma alkalmából hozott határozata alapján a Benke-emlékdíj elkészült, a Busbach-díj befejezéséhez közeleg és a veretni rendelt Busbach-érmet a nyert utasítás értelmében ünnepélyesen átadta szeretett elnökének.


Elkészültek az egyleti érmek úgy a mű-, mint a gyorskorcsolyázó versenyek győztesei részére; melyeknek egy-egy bronzpéldányát a Nemzeti Múzeum éremgyüjteménye részére is megküldötték.
A pályák karbahelyezése után azonnal kezdetét vette úgy a mű-, mint a gyorskorcsolyázásban a tréning. Előbbit Seibert Viktor, utóbbit Oestlund Péter trénerek vezették, sportbizottságunk állandó felügyelete mellett.


A versenyzők közül különösen a műkorcsolyázók mutattak fel nagyobb haladást,úgy hogy a sportbizottság javaslatára az egyesület legjobb korcsolyázóit külföldi versenyekre is kiküldte a választmány s ha e versenyekben az elsőséget nem is bírták kivívni, bebizonyították, hogy rohamosan haladnak.


Meszléri Tivadar, a B. K. E tagja Bécs város díjában nyolcz kiváló versenyző közül a negyedik lett. Márkus Jenő a troppaui junior versenyen 11 versenyző közül a második lett. Márkus Jenő ezen szereplése reményleni engedi, hogy ha lelkiismeretesen folytatja tréningjét, rövidesen a legjobb műkorcsolyázók sorába küzdi fel magát.


A magyar bajnoki műkorcsolyázó-versenyt Meszléri Tivadar nyerte meg.
A gyorskorcsolyázást illetőleg a jelentés szerint e téren még sok kivánni való, daczára annak, hogy az egylet, nem kimélve áldozatot, mindent elkövetett, a mi versenyzőink haladását előmozdíthatta volna.


Noha a világ legjobb korcsolyázóját szerződtette trénernek, a fiatal tagtársak, egy-két kivétellel, nem jutalmazták az egyletet áldozatkészséggel azzal, hogy komolyan láttak volna munkájukhoz.


Végül jelenti a választmány, hogy a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetségnek május havában Berlinben megtartott V. kongresszusán az egylet kiküldötteiként Szent-Györgyi Imre és Földváry Tibor jelentek meg.
A legközelebbi kongresszus helyéül Budapest lett kilátásba véve.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Korcsolyázás
Pálinkás Judit

A korcsolyázás története az északi országokban, leginkább Hollandiában kezdődik. A befagyott tavakon és csatornákon korcsolyával közlekedtek a helybéliek.

 

De ne gondoljunk még a napjainkban használatos korcsolyákra, hiszen a „prototípust” úgy hozták létre, hogy a cipőre csontokat erősítettek. Ezt a „modellt” a fába erősített vaspengéjű korcsolya követte, majd 1880-ban megalkotta Axel Paulsen gyorskorcsolyázó, műkorcsolyázó és korcsolyakészítő mester az első, korszerű vékony acélpengéjű korcsolyát.

 

Az elkészült új korcsolya nagyon jól sikerülhetett, hiszen ennek egy korszerűsített formáját használják ma is versenykorcsolyaként. A mester nagyot ugrott örömében és az utókorra hagyta még az Axel-Paulsen-ugrást is! (Műkorcsolyázásban ismert fogalom, amiről a Magyar Sport Enciklopédiájában ez áll: „a versenyző előre-kifelé ívben futó lábáról ugrik fel, a másfél fordulatos forgás után a másik lábára hátra-kifelé irányban érkezik vissza.)


1892-ben alakult meg a korcsolyázás nemzetközi szerve a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (International Eislauf-Vereinigung, International Skating Union) a hollandiai Scheweningenben.

 

Büszkék lehetünk korcsolyasportunk úttörőire, hiszen a nemzetközi szövetség alakuló ülésén Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország mellett Magyarország is részt vett.

 

A magyar korcsolyasportot a Budapesti Korcsolyázó Egylet képviselte. Magyarország tagsága azonban nem passzív részvételt jelentett a szövetség életében. Földváry Tibor és Szent Györgyi Imre készítették el a műkorcsolyázás első nemzetközi szabályzatát, ami még napjainkban is érvényes. Az ISU a férfiak részére már 1893-ban megszervezte az első világ- és Európa-bajnokságot.


A hazai korcsolyázás szervezett formája 1869. december 2-án a Pesti Korcsolyázó Egylettel, a későbbi Budapesti Korcsolyázó Egylettel indult. A kezdeményezés Kresz Gézától – a Budapesti Önkéntes Mentőszolgálat megalapítójától – indult el.

 

A megalakult egylet vezetője Keve József lett. Ha visszatekintünk az időben, először találunk egy feljegyzést egy szentpálfalvi korcsolyakészítő mesterről ill. Esztergomból egy „korcsolyára emlékeztető tárgyról”, ami marhalábszárcsontból készült. Azután láthatjuk az idő ködén át a Hollandiából haza tért Szilágyi Sámuelt Debrecenben és a Hortobágy jegén korcsolyázni.

 

A 19. században elején a Városligeti-tó és a Duna jegén már rendszeresen és nagy létszámban gyűltek össze a korcsolyázás szerelmesei. 1870-ben felépítik az első korcsolyacsarnokot és 1893-ban Lechner Ödön tervei alapján az egyesület székházát.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
1903. márczius 15. 1903. márczius 15.
Az olympiai versenyeken egyazon babérral övezték, ugyanugy ünnepelték...
A békedelegatusok A békedelegatusok
A békekonferenciára kiküldött békedelegátusok határozatától függ most...
Ciano és Sztojadinovics tanácskozása Ciano és Sztojadinovics tanácskozása
Az óhitű karácsonyi ünnepek ellenére Ciano gróf külügyminiszter...
Ybl Miklós születésének századik évfordulója Ybl Miklós születésének századik évfordulója
Április 6-ikán telt be száz esztendeje hogy a magyar építőművészet...
Nagyszabású összeütközések Ausztriában Nagyszabású összeütközések Ausztriában
Vasárnap délután a lapok különkiadásait áruló rikkancsok rohantak...
Blaha Lujza Balatonfüreden Blaha Lujza Balatonfüreden
A zalai partokon álmosan döczög a vonat a füredi állomás felé. Az...
Színházi bemutatók Színházi bemutatók
Tamási Áron új népi játékát, a Vitéz léleket január végén mutatta be...
Jeruzsálemet karácsonyra
Lloyd George brit miniszterelnök azt az utasítást adta Allenby...
A Dreher Antal serfőzde rt. mérlegadatai A Dreher Antal serfőzde rt. mérlegadatai
A Dreher Antal serfőzde rt. 1909/10-ben 12.002,042 K bruttó...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98