Dtum
Login with Facebookk
1902 | November

Távíró-vonal az egész föld körül

Mint valami élő szervezet idegei, úgy ágaznak szét Angliából az óriási birodalom szanaszétszórt részeihez a távíró-vonalak. Az angolok folyton dolgoznak a hálózat tökéletesítésén, mely tekintetben nevezetes dolog történt folyó évi október hó 31-ikén reggel három órakor. Ekkor kapcsolták össze ugyanis a Fidsi-szigeteken a Csendes-Oczeánt keresztül szelő távíró-kábelt s Új-Zeeland és Ausztrália a Csendes-Oczeánon keresztül is összeköttetésbe jutott az anyaországgal.


Természetes, hogy az Angliát a gyarmatokkal és birtokokkal összekötő távíró-vonal legnagyobb részt a tenger alatti kábel, nem csak azért, mert így a legrövidebb összeköttetéseket lehet elérni, hanem azért is, hogy atenger alatt,néha roppant nagy mélységekben, a kábel teljes biztonságban van ellenséges népek támadásai ellen.


Nagyon nehéz azonban igen hosszú, megszakitatlan tenger alatti vonalat lesülyeszteni, mert hisz annak egy darabból kell lennie. A hajón, a mely lesülyeszti a kábelt, rajta kell lenni az egész darabnak, amely elég hosszú, hogy azegyik szárazföldi állomástól a másikig elérjen. Ennél fogva czélszerü, ha a kábel szigetről-szigetre megy a nyílt tengeren, a hol mintegy pihenőt lehet tartani az egész mű létesítése és javítása alkalmával.


A kábeleket két hatalmas hajó: az *Anglia* és a *Colonia* rakta le. Az előbbi a Sauthport, Norfolk, Új-Zealand, Fidsi vonalon mintegy 4500 kilométer hosszú vezetéket rakott le, a melynek súlya 5.500,000 kilogramm, tehát annyi, a mennyit mintegy 30 tehervonat volna képes csak elvinni. Ugyancsak az *Anglia* rakta le a Fidsi-szigetektől a Fauning szigetig a kábelt. Ennek hoszsza több mint 4000 kilométer és sulya 4200 tonnánál is több (egy tonna ezer kilogramm). A *Colonia* a Fauning Vancuover vonalat rakta le s elsülyesztett mintegy 6600 likométer hosszú és 7.700,000 kilogramm sulyú kábelt.


A lerakott kábel nem tart örökké. Igen nagy oczeáni mélységekben lassanként betemeti az a finom iszap, a mi folyton, de igen lassan hull alá a tenger vizében s legnagyobb részt apró elhullott állatkák pánczéljából áll. De kisebb, nehány száz méter mélységig ellepik a kagylók, korallok, szivacsok és mindenféle tengeri csodák, sarégi kábelek felhúzott darabkai valóságos csoda-bogár-gyüjtemények. Legnagyobb része ugyan nem árt a vezetéknek, de van nehány értalmas is, a milyen a t-redo, vagy fúrókagyló, a mely megfúrja a legkeményebb sziklát és átfúrja a kábel szigetelő takaróját is, ha ugyan a drótokat meg nem rongálja.


Még nagyobb baj a vezetékre nézve, ha azt valami ellenséges hadihajó háborús időben felfedezi. A felfedezett kábelt felvontatják a hajó fedélzetére, egy fejszecsapás…és az össszeköttetés megszünt a gyarmat és az anyaország között.


Ezért igyekezett Anglia az ő gyarmatainak egyik legbecsesebbikét, Ausztráliát csupa hazai földön vezetni, vagy pedig rábizni Anglia legjobb barátjára, a mérhetetlen fenséges oczeánra.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A távíró térképe A kábel New-Zealand partjain szárazföldet ér A kábel lefektetése a szárazföldön
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Thomas Mann levele Thomas Mann levele
Thomas Mann nyilt levelet intézett a bonni egyetemhez mely...
Babits Mihály: Irók két háború közt Babits Mihály: Irók két háború közt
Mostanában nem sok ujat tudok irni. Az a boldog szellemi feszültség...
A Petropavlovszk orosz hadihajó elmerüléséről A Petropavlovszk orosz hadihajó elmerüléséről
Még részletes hirek nem jöttek a "Petropavlovszk" elsülyedéséről, a...
Az elektromozó gép szikrájának növelése
W.J. Humphreys angol fizikus kisérletezés közben észrevette, hogy az...
Az aradi vértanuk sírja Az aradi vértanuk sírja
Másfél hónap óta kutatjuk az aradi vesztőhelyen a vértanuk sírját. A...
Zavarok és félreértések az élelmiszerjegyekről szóló rendelet körül Zavarok és félreértések az élelmiszerjegyekről szóló rendelet...
Amikor a kormány Budapest területére a zsírjegyet és az egész ország...
Rövidek Rövidek
Vasárnap avatták föl a mainzi Stresemann-emlékművet. Az ünnepi szónok...
Andrássy a választójogról és a nemzeti érdekekről Andrássy a választójogról és a nemzeti érdekekről
Andrássy Gyula gróf belügyminiszter: Uraim, mindenhez jogunk van,...
A Máv. személyi dijszabásának felemelése A Máv. személyi dijszabásának felemelése
A kereskedelmi miniszter már régebben utasitotta a Máv....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98