Dtum
Login with Facebookk
1903 | Augusztus

Ismeretlen érzékek

Mindenki tudja, hogy az embernek öt érzéke van, melyekkel a külvilág különböző benyomásait felfogni képes. De mindig föltehető, a mit már régen föl is tettek, az a kérdés, vajjon nem képzelhető-e az öt meglevőnél több érzék is, a melyekkel környezetünk olyan jelenségeit is észrevehetnék, melyekre nézve most vakok vagyunk? Hiszen kísérletileg bebizonyúlt, hogy némely állatok olyan dolgokat is észrevesznek, a melyek az emberi érzékekre nézve el vannak rejtve.


Ezt a tényt már gyanította s félig-meddig igazolta is egy híres angol természettudós, Sir John Lubbock is; most pedig kétségtelenűl bebizonyították egy lausannei tudósnak, Dufournak a kisérletei, melyekről nemrég előadást tartott a svájczi természettudományi társulatban.


Ismeretes, hogy a nap fehér fénye, a milyennek látjuk, nem egyszerű, hanem különböző színekből van összetéve. Ennek kisérleti igazolását mindenki látta : ha a nap fényét egy üvegprizmán bocsátjuk keresztül, akkor feloszlik elemeire s előáll a prizma mögötti falon a szivárványszínű színkép (spectrum), a melyben mi a vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigo és viola színeket látjuk meg, a mely színek mindegyikének más a rezgési száma.


De vannak a színképen túl is helyek, a melyeken mi fénysugarakat látunk, csak hősugarakat, vagy más khémiai tulajdonságokat állapíthatunk meg. Így a vörösön inneni sugaraknak mi nem látjuk fényét, csak hőt tapasztalunk a helyükön, a violán túli sugaraknak sem fény, sem hő-hatását nem tapasztalhatjuk, hanem csak vegybontó képességét olyasformán, mint a milyen a fényképészetben játszik főszerepet.


A fehér fényben mi nem érezzük csak fehér fényt és a hősugarakat; szemünk nem bontja fel a fényt színes sugarakra. A violán túli, vegyi hatású sugarakat mi nem vesszük észre, mert nincs olyan szervünk, mely ezekről tudósítana bennünket. Vannak azonban állatok, a melyeknek e tekintetben jobban vannak ellátva, mint mi: ezek a violán túli sugarakat is megérzik, sőt nagyon érzékenyek azok iránt. Ilyen a hangya, a mint Dufour kimutatta. Lubbock már 1882-ben észrevette, hogy a hangyák igen féltik bábjaikat a viola és a violán túli sugarak hatásától : e megfigyelését Dufour és kutatótársa, Forel is kétségtelenné tették.


Egy ládába, melynek egyik oldala a violán túli sugarakra nézve átlátszó gelatinból készűlt (az üvegen t.i. ezen sugarak nem hatnak át), hangyákat tettek bábjaikkal együtt, aztán a láda egyik részébe egy erős színkép violán túli részét vetítették. A hangyák azonnal odasiettek és elvitték bábjaikat onnan, a hol a violán túli fény érhette azokat, a hova ez a fény nem hatott.


Tehát a hangya megérzi a violán túli sugarakat, melyeket mi nem tudunk érzékeinkkel felfogni, vagyis a hangyának oly érzéke van amelylyel mi nem bírunk. S nem lehetetlen, hogy a hangyának s más állatoknak is vannak olyan érzékeik, a melyeknek min tökéletesen híjával vagyunk s olyan élvezeteket és fájdalmakat is ismernek, melyekről az embernek sejtelme sincs.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Ultraibolya-és az infravörös sugárzás
Kántor Judit

Az ultraibolya sugárzást Johann Wilhelm Ritter fedezte fel 1801-ben. Ritter azt vizsgálta, hogy a színkép különböző tartományaiból származó fény hogyan hat a fényérzékeny ezüst-kloridra. Azt találta, hogy a hatás az ibolya tartomány felé egyre erősebb, és még azon túl is nő. Az ultraibolya sugárzást tehát jelentős vegyi hatásával mutatták ki.


A Napból érkező ultraibolya sugárzásban három tartományt különítenek el: Az UV-A, UV-B, és UV-C-t. Az UV-A a látható fényhez legközelebb eső, 320-400 nm-es tartomány. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre, elősegíti a csontképződést és a pigmentképződést (barnulást). Hiánya az angolkórnak nevezett csontfejlődési rendellenességet okozza.


Az infravörös sugárzást W. Herschel fedezte fel (1800), miután megfigyelte, hogy a prizmával felbontott napsugarak spektrumában a vörösön túli láthatatlan tartományban a hőmérőt melegítő sugarak vannak. Földi hőmérsékleteknél a termikus sugárzás jelentős része, míg a Földet érő napsugárzás energiájának fele esik az infravörös tartományba (az elektromágneses sugárzás azon hullámhossztartománya, amely kb. 1 ľm–1 mm közé esik).


Az emberi szem ezt a sugárzást nem érzékeli, de bőrünk melegérzetként igen.


A cikkhez 8 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98