Dtum
Login with Facebookk
1904 | Augusztus

Képek a budapesti füvészkertből

Évek óta látom a budapesti füvészkertben a csodás Victoria regia virágát, évről-évre számítok rá és minden nyáron gyönyörködöm benne. De egyszersmint önkénytelenül kérdem: miért csak épen ez a virág az, a mely állandóan vonzza az itthon rekedt pesti közönséget? Mert lám e kertben sok más megcsodálni való is van.

A budapesti ember nem is tudja, milyen kincse ez a gyönyörű parkszerű kert, mely megérdemli, hogy nem csak akkor nézzünk bele, mikor a Victoria nyilik , hanem gyakrabban is felkeressük.

Vannak e kertben olyan pompás tájképek, a melyeknél különbet a franczia és angol parkokban sem lehet látni. Hiszen évszázados fák vonnak lombsátort a szerény hazai és a forró földöv hivalkodó virágai fölé. Itt az ős-terebélyes fák koronája ad enyhe menedékhelyet a nyár forró napsugarai ellen; ott meg egy kis tó a vizinövények sokaságával váltakozik egy sziklacsoporttal, melyet a sivatag pozsgás növényei váltanak föl. Emitt egy óriás diófa integet hivogatólag, amott meg a mezei növények tarka-barka serege mosolyog felénk balzsamos illatát árasztva.

A hatalmas diófán túl az "Erzsébet királyné emlékfák" csoportja van. Évszázadokkal daczoló fák ezek: mint a magyar nép kedvencz fája a királyi diófa (Juglans regia), a japáni fürtös diófa (Juglans racemosa), az amerikai őserdők fái: a fekete diófa (Juglans nigra), az olaj diófa (Hycoria vagy Carya diófa), a Kaukázus szülötte a szárnyas diófa (Petrocarya fracinifolia) mind méltók egy szeretett királyné emlékének megőrzésére.

Növésük méltóságosan fenséges, hatalmas erős törzszsel, terebélyes, árnyas koronával.
A vén fák árnyában elrejtve a forró földöv pálmái húzódnak meg: a datolya-, a kókusz-, az arekadió-, a legyező- és törpepálma, a pandanuszok, a dracaénák és phormiumok számos faja. Tőszomszédságukban Ausztrália szülöttei, a sajátságos Kazuár-fák, finom, csaknem fonálszerű levelei himbálódzanak, Amerika, Japán és Khina ritka tűlevelű fáinak társaságában. Mögöttük a tejfa (Ficus) különbözőkorú példányai állanak sorfalat.

Keletre tőlük a Caladiumok sajátos nagy leveleikkel képeznek festői szépségű csoportot.
A hazai fák ölén rejtőző forróövi növényvilágtól éjszakra, a nagy pálmaház előtt – ennek két szárnya most üres – Japán és Khina növényvilágának szépsége bontakozik ki előttünk olyan szinpompában, a milyennel épen csak ezek a növények dicsekedhetnek.

Túl rajtuk Amerika és Afrika húsos, pozsgás, szúrós növényei, a kaktuszok és az aloék különböző csoportjai sorakoznak egymás mellé a Victoria-ház körűl, fenyegetőleg meresztvén szúrós fegyvereiket, hatalmas töviseiket a közeledő felé. Az alakoknak micsoda változatossága! Nagyobbrészt gömbök, a gömbfelület kimondhatatlan sokféleségével. Ugy övezik körül a Victoria-házat, mint Port-Arturt erős szánczöve. De mi az igazgató dr. Mágocsy-Dietz Sándor, vagy az intéző Fekete József engedélyével mégis csak bejutunk a Victoria-házba.

Belépünk és olyan gyönyörű látványban van részünk, hogy hamarosan azt sem tudjuk merre és mit nézzünk. Az Amazon, a Missisipi, a Nilus, a Ganges növényei adtak itt egymásnak találkát.

A vízmedencze közepén a híres Victoria regia nagy kerek, felhajlott karimájú levelei terjeszkednek, melyekkel rokona az Euryale ferox, ugyancsak kerek alakú, de alul erős tövisekkel fegyverzett levelei kelnek birokra. E vad szépség csakhamar legyőzné versenytársát, a kis téren, mert erősebben és gyorsabban nő, de a kertész hamarosan gátat vet a versenynek és egyik nagy levele a másik után került ki a szárazra a közönség nagy kiváncsiságára. A két hatalmas amerikai növény között szerényen vonulnak meg kisebb rokonaik, a Nympheák európai és más világrészbeli képviselői kék, lila, piros, fehér és sárga színű virágaikkal.

A Lotus a Nilus vidékét juttatja eszünkbe. A Nepenthesek rovarfogó kancsós leveleikkel, a Hedysarum gyrans, folyton csavarszerűen mozgó levélkéivel, a szemérmes érzőke (Mimosa) legkisebb érintésre hirtelen összecsukódó és lekonyuló leveleivel az érző növények életébe engednek bepillantást, míg az Allamanda nagy sárga, a Bougenvillea piros virágaival, a Passiflora vagy Golgotavirág, a fák kérgén élősködő növények sokaságával egy tropikus őserdő sajátos növényvilágba varázsol bennünket.
Ez a varázs még inkább fokozódik, ha átmegyünk a nagy pálmaház középső nagytermébe. A pálmák remek példányokban díszlenek itt. Ezek már nem csak sejtetik, hanem fogalmat is adhatnak arról, hogy milyenek lehetnek hazájukban? A Livistona chinensis (a kertészek Latan’a chinensis-e) vagy legyezőpálma, Ő Felsége ajándéka, olyan példányban van itt meg, a milyent Londonban sem lehet látni.

 

Szomszédságában pedig Kelet-India sajátságos növénye tűnik fel: a Pandanus furcatus. Törzsének alig van olyan parányi helye, a honnan egy-egy léggyökere ne sarjadozna ki. Derekáról karvastagságban nyulnak le a földig a gyökerek s támaszúl szolgálnak neki. Maga a törzs nem ágazik el, mig a Molukki-szigeteken élő rokona, a Pandanus sylvestris törzse szétágazik és minden ága külön törzset képez önálló levélkoronával. Ha ez a növény eléggé csodás is, de még sem oly szép, mint a Theoplausis imperialis a maga hatalmas nagy leveleivel, melyek méltán megszerezték számára az imperialis (fejedelmi) melléknevet.

De ki győzné mind azokat a nevezetességeket itt felemlíteni, ki tudná ilyen rövid czikkben összefoglalni őket, hiszen ezerszámra nőnek egymás mellett, egymás felett összefonódva, egymáshoz simulva, ölelkezve. Ha nem zavarnák a hangulatot az edények, melyekbe ültetve vannak a világ minden részéből összehordott növények, egészen beleképzelhetnők magunkat a trópusok világába.

A midőn így egy pillantást vetettünk a kir. magyar tudományegyetem növénykertjébe s ismét itt van a Victoria regia virágzásának ideje, a kert mágnese, arra figyelmeztetjük a látogatókat, hogy a tizenötezer növény között ne csak az egy Victoriát méltassák figyelmökre, hanem szenteljenek nehány pillanatot a többi növényeknek is, a melyek szépség és érdekesség tekintetében méltó versenytársai a Missisipi csodájának.

Kardos Árpád

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Füvészkert
Kántor Judit

A Füvészkert neve mindannyiunknak ismerősen cseng. A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény egyik fontos színhelye volt, itt fázott át a vízben Nemecsek – és maga a „füvészkert” nyelvújítás-kori elnevezés is e regény alapján terjedt el.


Valójában ez volt Magyarország első botanikus kertje. Talán furcsának tűnik, de az 1769-ben alapított Orvosi Kar kezdte működtetni; ekkoriban Európa-szerte az orvosi karok ölelték fel ugyanis a természettudományos kutatások teljes spektrumát.


Alapítója Winterl Jakab volt, aki az orvos- és gyógyszerészképzés mellett a hazai növényvilág kutatását is a kert fontos feladatának tekintette. 1788-ban adta ki az első magcsere-katalógust, amiben a kert – akkor már – 1600 növényfaja is szerepelt. Emellett a növények tudományos leírását is közzétette a kötetben, amiket rézmetszetekkel illusztrált.


1807-ben Kitaibel Pál, majd halála után 1807-ben Haberle Károly vette át a kert vezetését. Munkájuk eredményeképp ekkor már a botanikus kert világhírűvé vált, közel 10 000 fajt mutattak itt be, s a világon elsőként szerveztek botanikai tanulmányi krándulásokat.


1847-ben József nádor javaslatára – ő volt az, aki igen sokat tett a főváros parkjaiért, például a Margit-szigetért – az ELTE jogelődje, a Pázmány Péter Tudományegyetem megvásárolta a Festetics család 10 hektáros birtokát a Józsefvárosban. Ekkor került a kert jelenlegi helyére.



Az európai léptékben is jelentős pálmaház 1864-65-ben épült, Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején. A kert fejlődésének következő fontos időszaka Jurányi lajos igazgató és Fekete József főkertész munkálkodásának idejére esett, a 19. század utolsó évtizedeiben. Ekkor már 12 000 fajt számlálnak, és felépült az országban máig is egyedülálló „Victoria – ház”, amelyben a trópusi tündérrózsák csodálhatók meg.


A szazadfordulóra a korábban a város szélén elhelyezkedő kertet „körbenőtték” az épületek, egyre nagyobb volt az egyetem és a klinika térigénye is. Ekkor területe az eredetinek egyharmadára szűkült.


A két világháború között ismét új épületekkel gazdagodott a botanikus kert. Tuzson János vezetésével új üvegházak épültek a rivaremésztő növények, páfrányok és kaktuszok számára; ekkor készült a Magyar Közép-hegység növényeit bemutató nagy sziklakert is.


A második világháború során a növények jórésze és az üvegházi növények mindegyike elpusztult, az újjáépítés és betelepítés csak az ötvenes években kezdődött meg. Soó Rezső akadémikus saját evolúciós rendszere szerint alakíttatta át a rednszertani gyűjteményt.


1960 óta a kert országos értékű természetvédelmi terület.


1984-ben az elöregedett, régi kis üvegházak helyén korszerű, új bemutatóház épült, majd egy évvel később még egy üvegház, melyben a gyűjtemények gyarapítására és az eladásra szánt növények szaporítása folyik.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Khinai wistaria Részlet a nagy pálma-házból
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Amerika a kivándorlás ellen Amerika a kivándorlás ellen
Amerika Egyesült Államai a legszigorubb intézkedéseket teszik az...
Kivégzik a hét albamai néger fiút Kivégzik a hét albamai néger fiút
Newyorkból jelentik: A halálraítélt néger fiúk pörének új tárgyalása...
House missziója House missziója
House amerikai ezredes – Wilson amerikai elnök személyes...
Alföldi telepesek Tolnamegyében Alföldi telepesek Tolnamegyében
Amint az ember a tolnamegyei Felsőireg községet elhagyja, vagy Tamási...
A háború után A háború után
Az első világháború után a vesztes országokban a szórakoztatásé lett...
A dohányzásról A dohányzásról
Egyszer már írtam e tárgyról az Urániában (1908. évi 5. szám), a...
Az iskolákban folyik a munka Az iskolákban folyik a munka
Az iskolákban folyik a munka, az ifjúság s a tanárai szorgalmasan...
 Máglyára a boszorkányokkal, vasorru bábákkal és kísértetekkel! Máglyára a boszorkányokkal, vasorru bábákkal és...
A mesekönyvek kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Mint...
Német kérdés helyett – magyar kérdés Német kérdés helyett – magyar kérdés
Ujságcikkekben, politikai beszédekben emberek egymás közötti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98