Dtum
Login with Facebookk
1904 | Január

Almásy György utazása Belső-Ázsiában

Egész csendben, szerényen, feltűnés nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel indult Ázsiába a magyar geográfiának ez a legújabb kitűnősége. Jól fölszerelt expedicziót szervezett, magával vitte dr. Stummer zoologust is. Mondhatjuk, hogy mindent észlelt, a mi útjába akadt; első sorban zoologiai megfigyeléseket tett, de azonkívül nagyon becsesek néprajzi és geografiai feljegyzései is.

Oroszországon, a Kaspi tavon keresztűl jutott Almásy a turáni alföldre, túl a Kaspi tavon s eme területet átszelte az új vasuton, a mely egész Taskentig szállítja az utasokat; Taskentből postakocsikkal utaztak Vjernyibe, Belső-Ázsia egyik legfontosabb helyére, a melyet az oroszok ügyes és hatalmasan fejlődő ázsiai gyarmatosítása teremtett. Itt a ŤHét folyóť tartományában volt az expediczió tanulmányainak igazi szintere.

Először az Ili folyó völgyét járták be, vadászgatva, bogarászva, de azt hiszem, geofizikai megfigyelései a sivatag peremének szerkezetét illetőleg talán még zoologiai eredményeinél is fontosabbak. Azután a Tien-san hófedte bérczei közé hatolt be – most már egyedül, mert Stummer az Isszik-kul tó partján maradt. Leirásainak kitűnő voltáról tesz tanuságot az, hogy az utazásáról írt vaskos kötet elolvasása után az ember önkénytelenül is felsóhajt: jaj, de gyönyörű szép vidék lehet az!

A Tien-san Ázsiának egyik legnagyobb hegysége. Legmagasabb csúcsa, a Khan-Tengri, 7000 méter magasságig emelkedik s a hegyóriás széles hátáról rengeteg jégárak indulnak le az alig járható, javarészben még ismeretlen völgyek felé. De egyébként is a hegység hatalmas hegylánczai között a mi Magas-Tátránkhoz hasonló nagyságú hegyeknek talán még nevük sincs. A hóba takart hegylánczok között sajátságos magas földek terülnek el, a melyeket a folyók össze-vissza szabdaltak, mély szakadék völgyekkel.

Ezeket a magas földeket nevezik az ott lakó török (kirgiz) népek Ťszyrtť-nek. Almásy erről is ír, hogy figyelmeztesse az olvasót, arra, hogy ezt a szót nem egészen úgy kell olvasni, mint a magyar szirt szót, ami egészen mást jelent, hanem az y kissé rövid ü-nek hangzik, de annak sem egészen. Ezeken a Ťszyrtť-eken járt a lelkes utazó köszáli vadra és vad-juhokra vadászgatva, kegyetlen hidegben, a ritka levegő kellemetlen hatásának kitéve. Teljesen kirgiz módra élt, de nagy látókörű természetvizsgáló módjára gondolkozott.

Csak a beköszöntő tél, a sűrű havazás, a mit egyik képünkön is lehet látni, kergette le a fáradhatatlan kutató ezekről a kietlen, emberlakatlan pusztaságokról s késő őszszel tért vissza hazájába, dúsan megrakodva eredményekkel. Hihetetlen mennyiségű zoologiai gyűjtése még feldolgozásra vár.



Utazásának élményeit tekintélyes vastagságú könyvben adta ki a Természettudományi Társulat. Dicséretére válik a társulatnak ez a pompás kötet, telve szebbnél szebb képekkel és táblákkal, a melyek egyébként Koszkol Jenő rajzművészünk ügyességét is dícsérik.

Mit mondjak azonban a szövegről? Olvassa el, a ki ismerni akarja, hisz minden intelligens magyar embert kell hogy érdekeljen egy ilyen eseményszámba menő dolog. Utazásának élményei is érdekesek, mert az utazónak sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ott van pl. a Mokacsy karjain való átkelés, a mit egyik képünk mutat be. Megtámadták őt a kirgizek is, sőt betegség is elővette épen a legelhagyatottabb szirteken.

Leirásai humorosak, majd mély érzésről tanuskodnak; s nem marad a szerző a száraz leirások keretében, hanem gondolatai elcsaponganak érdekes összehasonlítások, visszaemlékezések révén olyan gondolatvilágba is, a hova szivesen követi őt mindenki, a ki szereti a természetet s szeret gondolkozni. Talán néha kissé terjengős is, a mi német turista-útleirások hatása lehet, mert az ilyen tőről metszett magyar ember nem barangol annyit az okoskodások terén!

Na, de ezt azért írom ám le, hogy épen legyen valami kritikája is a szép munkának. A tudományos fejtegetések megbírálása nem ide tartozik. Ha van itt-amott egy-egy tévedés, az elhomályosodik a műnek azon nagy érdeme mellet, hogy úgy a belső-ázsiai pusztaságokat, mint a Tien-san hegyóriásait, úgy az odavaló népet, különösen a kirgizeket, mint az állatvilágot annyira vonzóan és olyan tökéletesen irja le, hogy erre méltán büszke lehet a magyar geografiai irodalom.

Cholnoky Jenő

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Almásy Gyögy Almásy György és kiséretének otthona a Szyrten Átkelés a hófuvatagon Kazakok támadása
Cikk-ajánló
Országos czéllövőverseny Országos czéllövőverseny
A czéllövőverseny 9 órakor kezdődött. A 77 nevező közül a...
Magyarország – Csehország 2:0 Magyarország – Csehország 2:0
A római vereség után mindenki magyar győzelemre szomjazott és ez be...
Hadik János az államkölcsönelőleg fölhasználásáról Hadik János az államkölcsönelőleg fölhasználásáról
Egy délutáni lap szombati számában arról adott hirt, hogy gróf Hadik...
Végnélküli vámügyek Végnélküli vámügyek
Sok szerencsénk az oly soká áhitott önálló magyar vámterülettel...
Jones Tamás Jones Tamás
Fielding nagyszabású regénye, a XVIII. századi angol irodalomnak...
Gandhi felhivása az angolokhoz Gandhi felhivása az angolokhoz
Mint a brit hirszolgálat jelenti, Gandhi arra kéri az angolokat...
Víz alatt működő autogén-vágókészülék Víz alatt működő autogén-vágókészülék
Nagyon érdekes és a vízépítő mérnök szempontjából igen hasznos...
Valutánk megjavitásának előfeltételei Valutánk megjavitásának előfeltételei
Windisch Herman gazdasági főtanácsos, a Pénzintézeti Központ...
A Vasasok győzelmei jegyében folyt le az MTK mezei versenye A Vasasok győzelmei jegyében folyt le az MTK mezei versenye
Az MTK-pálya környékén aránylag elég jó állapotban levő országutakon...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98