Dtum
Login with Facebookk
1904 | Január

Almásy György utazása Belső-Ázsiában

Egész csendben, szerényen, feltűnés nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel indult Ázsiába a magyar geográfiának ez a legújabb kitűnősége. Jól fölszerelt expedicziót szervezett, magával vitte dr. Stummer zoologust is. Mondhatjuk, hogy mindent észlelt, a mi útjába akadt; első sorban zoologiai megfigyeléseket tett, de azonkívül nagyon becsesek néprajzi és geografiai feljegyzései is.

Oroszországon, a Kaspi tavon keresztűl jutott Almásy a turáni alföldre, túl a Kaspi tavon s eme területet átszelte az új vasuton, a mely egész Taskentig szállítja az utasokat; Taskentből postakocsikkal utaztak Vjernyibe, Belső-Ázsia egyik legfontosabb helyére, a melyet az oroszok ügyes és hatalmasan fejlődő ázsiai gyarmatosítása teremtett. Itt a ŤHét folyóť tartományában volt az expediczió tanulmányainak igazi szintere.

Először az Ili folyó völgyét járták be, vadászgatva, bogarászva, de azt hiszem, geofizikai megfigyelései a sivatag peremének szerkezetét illetőleg talán még zoologiai eredményeinél is fontosabbak. Azután a Tien-san hófedte bérczei közé hatolt be – most már egyedül, mert Stummer az Isszik-kul tó partján maradt. Leirásainak kitűnő voltáról tesz tanuságot az, hogy az utazásáról írt vaskos kötet elolvasása után az ember önkénytelenül is felsóhajt: jaj, de gyönyörű szép vidék lehet az!

A Tien-san Ázsiának egyik legnagyobb hegysége. Legmagasabb csúcsa, a Khan-Tengri, 7000 méter magasságig emelkedik s a hegyóriás széles hátáról rengeteg jégárak indulnak le az alig járható, javarészben még ismeretlen völgyek felé. De egyébként is a hegység hatalmas hegylánczai között a mi Magas-Tátránkhoz hasonló nagyságú hegyeknek talán még nevük sincs. A hóba takart hegylánczok között sajátságos magas földek terülnek el, a melyeket a folyók össze-vissza szabdaltak, mély szakadék völgyekkel.

Ezeket a magas földeket nevezik az ott lakó török (kirgiz) népek Ťszyrtť-nek. Almásy erről is ír, hogy figyelmeztesse az olvasót, arra, hogy ezt a szót nem egészen úgy kell olvasni, mint a magyar szirt szót, ami egészen mást jelent, hanem az y kissé rövid ü-nek hangzik, de annak sem egészen. Ezeken a Ťszyrtť-eken járt a lelkes utazó köszáli vadra és vad-juhokra vadászgatva, kegyetlen hidegben, a ritka levegő kellemetlen hatásának kitéve. Teljesen kirgiz módra élt, de nagy látókörű természetvizsgáló módjára gondolkozott.

Csak a beköszöntő tél, a sűrű havazás, a mit egyik képünkön is lehet látni, kergette le a fáradhatatlan kutató ezekről a kietlen, emberlakatlan pusztaságokról s késő őszszel tért vissza hazájába, dúsan megrakodva eredményekkel. Hihetetlen mennyiségű zoologiai gyűjtése még feldolgozásra vár.



Utazásának élményeit tekintélyes vastagságú könyvben adta ki a Természettudományi Társulat. Dicséretére válik a társulatnak ez a pompás kötet, telve szebbnél szebb képekkel és táblákkal, a melyek egyébként Koszkol Jenő rajzművészünk ügyességét is dícsérik.

Mit mondjak azonban a szövegről? Olvassa el, a ki ismerni akarja, hisz minden intelligens magyar embert kell hogy érdekeljen egy ilyen eseményszámba menő dolog. Utazásának élményei is érdekesek, mert az utazónak sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ott van pl. a Mokacsy karjain való átkelés, a mit egyik képünk mutat be. Megtámadták őt a kirgizek is, sőt betegség is elővette épen a legelhagyatottabb szirteken.

Leirásai humorosak, majd mély érzésről tanuskodnak; s nem marad a szerző a száraz leirások keretében, hanem gondolatai elcsaponganak érdekes összehasonlítások, visszaemlékezések révén olyan gondolatvilágba is, a hova szivesen követi őt mindenki, a ki szereti a természetet s szeret gondolkozni. Talán néha kissé terjengős is, a mi német turista-útleirások hatása lehet, mert az ilyen tőről metszett magyar ember nem barangol annyit az okoskodások terén!

Na, de ezt azért írom ám le, hogy épen legyen valami kritikája is a szép munkának. A tudományos fejtegetések megbírálása nem ide tartozik. Ha van itt-amott egy-egy tévedés, az elhomályosodik a műnek azon nagy érdeme mellet, hogy úgy a belső-ázsiai pusztaságokat, mint a Tien-san hegyóriásait, úgy az odavaló népet, különösen a kirgizeket, mint az állatvilágot annyira vonzóan és olyan tökéletesen irja le, hogy erre méltán büszke lehet a magyar geografiai irodalom.

Cholnoky Jenő

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Almásy Gyögy Almásy György és kiséretének otthona a Szyrten Átkelés a hófuvatagon Kazakok támadása
Cikk-ajánló
Új ifjúsági könyvekről Új ifjúsági könyvekről
Az ifjúságnak szánt irodalmat nem lehet mindig irodalmi igénnyel...
Magyarország – Ausztria 2:2 Magyarország – Ausztria 2:2
A Hohe Worte-i pályán egy általánosan lebecsült magyar csapat és egy...
Ernszt Sándor állásfoglalása a hitlerizmussal szembe Ernszt Sándor állásfoglalása a hitlerizmussal szembe
Politikai körökben sok szó esett vasárnap Ernszt Sándornak, a...
A vasút történetéből A vasút történetéből
Az ötvenes és hatvanas években az erdélyrészi „üzletes”...
Félreértés volt Félreértés volt
Amikor a forradalom láza végigsepert az országon, Biharmegye egyik...
Kriptapoéták
Ma töltöd a rideg sirban első éjed, Hova tűnt a sok fény, mely...
Kosztolányi Dezső -  Szomory Dezső Kosztolányi Dezső - Szomory Dezső
Szomory Dezső irodalmi alakja egy gyermekkori képet ébreszt...
A külügyminiszter távozása A külügyminiszter távozása
A bécsi „Zeit” czímű ujság egyik közelebbi számában a...
A gyufatröszt létrehozásának előkészületei A gyufatröszt létrehozásának előkészületei
A gyufatröszt előkészitésének munkálataiban a kiküldött bizottság...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98