Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1905 | Április

Az ember származásáról

Az ember szárazásáról igen jó kis népszerű füzet jelent meg német nyelven az ismert jeles és széptollú természettudományi írótól, Bölsche-től, a kit a közönség a Tudás házi kincstára czímű német vállalatban megjelent A természet fejlődéstörténete czímű nagyobb munkája és jó Darwin-életrajza alapján már előnyösen ismer.

A Stutgartban Kosmos néven megalakult Természetkedvelők Társasága népszerű természettudományi füzetek kiadását is programmjába vette. E sorozatban jelent meg Bölsche füzete. Behízelgő, igazás szép stylusú leírással fog hozzá és ügyesen adja elő a dolgot.

Igazán nem szabad kicsinyelnünk a tudomány népszerűsítőinek szerepét. A tudásnak épp oly térhódítása ez, mint ama másik, a mivel a komoly tusományos munka terjeszti ki a tudomány birodalmát.

Emez a tudás anyagátnöveli, amaz a tudomány hiveit. Csak a régi módra kiváltságos kaszt gyanánt elzárkózó tudósvilág nézhette le megvetéssel a népszerűsítők mindenkor becses munkáját.

A fennebb említett kiadványok is kiválóak e nemben s újabban a A mindenség és az emberiség czímen hatalmas ötkötetes díszmű hagyta el a sajtót,mely szintén kizárólag e czélt, a tudományok népszerűsítését, a nagy mindenségre és benne az emberiség szerepére, helyére,világhelyzetére vonatkozó ismereteink népszerűsítését szolgálja.

Boldog ország, hol ilyesmi létrejöhet s a modern haladás az egészséges irányával példát ad az emberiségnek.

S e nemben igen sikerült a Bölschke-füzet is. A geologiai régiségbe vezeti be az olvasót, szépen fejti ki, hogy a hol megszűnnek az írott feljegyzések, hiszen a történelem csak 6000 évig megy vissza, a hol írott szó nem beszél, ott beszélnek a kövek és pedig akármint kövületek, lenyomatok, akár mint kőszerszámok.

Így lassan népies nyelven megismerteti az olvasót az ősemberrel, azután fejtegeti az emberszabásúmajmokhoz, különösen a gibbonhoz való hasonlóság fokát, majd a geologiai őskor majomalakjaira tér át.


Végig követi visszafelé a fejlődés feltételezhető folyamatát, a félmajmokon, az erszényes állatokon, a fogas-csőrös állatokon át az úgynevezett theromorphokon, a tüdős halakon, őshalakon, lándzsáshalacskán, feérgeken, gastrulaalakon át az egysejtű állatokig.

Felmerül még az a kérdés, mik voltak ennek az ős-sejttől az emberig tartó hatalmas, évmilliókra terjedő fejlődésfolyamatnak hajtó, létrehozó törvényei. Erre ma még – Bölsche szerint – legjobb várnunk a felelettel, bár a darwinizmus erre is jórészben megfelelt, de ezek éppenséggel sem olyan megállapodott, végleges dolgok még, mint maga a leszármazás.

Igen méltatlannakjelenti ki Bölsche azt a vádat is, hogy a darwinizmus hitelét vesztette volna. Olyan emberek eresztik szélnek az ily légből kapott vádakat, a kik ugyan teljesen tájékozatlanok a kérdésban, de ab ovo ellenségei minden tudományos haladásnak.

Így Darwin e nagy fejlődés törvényeit kutatva, arra a kérdésre, hogy miért történik ez, a jobban alkalmazkodók fennmaradásával iparkodott felelni, a változott viszonyok közt lefolyó létküzdelem természeti kimustrálódása közepette.

Épp így hozza létre a természeti kimustrálódás a színbeli alkalmazkodást az adott környezethez. Csakhogy itt még sok kérdés merül fel.

Weismann a szerzett jellmevonások átöröklését kereken tagadja. Hugo de Vries meg a variálás nagy szerepét emeli ki épp, szerinte periodicusan gazdag változatokat hoznak létre a fajok, a természet az életküzdelemben csak a legalsóbb változatokat mustrálja ki s így keletkeznek új fajok. Ez a mutatiós-elmélet.

Ha így a fejlődés „miként”-je elég problematikus is Bölsche szerint, maga a leszármazás annál jobban valónak bizonyult. Minden kétkedés, minden panasz hiába ezzel szemben. Az ember azért megmarad annak, a mi. Ez nem fosztja meg őt semmitől. Eszményei mind megmaradnak.

A ki a vallásban talál enyhülést, azt ezután is meg fogja benne találni.

Íme, ez röviden a népszerűsítő füzet tartalma. Valóban igen sikerült. Számos tiszta, világos kép teszi még tanulságosabbá a szöveget, melynek fő sajátsága szintén a világosság, tisztaság a gondolkodásban, az észjárásban és a nyelvben egyaránt.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Hölgyúszóink nyerték Bécsben a városközi stafétát Hölgyúszóink nyerték Bécsben a városközi stafétát
A Dianabad a második napra is zsúfolásig megtellett. A Danubia-miting...
10-12%-kal fokozták a széntermelést 10-12%-kal fokozták a széntermelést
A tél közeledtével aktuálissá válik a szénbeszerzés. Különböző...
Páhok István a Balaton-hosszútávúszás bajnoka Páhok István a Balaton-hosszútávúszás bajnoka
Hagyományos siófoki úszóversenyét vasárnap rendezte meg a MUE. A...
Valorizált adó – valorizált nyomorúság Valorizált adó – valorizált nyomorúság
A pénzügyi kormány kedves figyelemmel gondoskodik arról, hogy az...
Daladier miniszterelnök beszéde Franciaország elszántságáról Daladier miniszterelnök beszéde Franciaország elszántságáról
Daladier francia miniszterelnök ma Párizsból repülőgépen Vichybe...
Október hatodika Aradon Október hatodika Aradon
A nemzet az idén is a szokásos kegyelettel ünnepelte október 6-án az...
Néhány szó a tavaszi szántásról Néhány szó a tavaszi szántásról
A tavaszi szántás hátrányairól megszivlelésre való dolgokat mond el...
A húsevő virág A húsevő virág
Körülbelül 100 esztendővel ezelőtt történt, hogy a trópusokról...
Felvidék Felvidék
A szavakat nem alap nélkül szokták érmekhez hasonlítani: kopnak,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98