Dtum
Login with Facebookk
1905 | Augusztus

A természettudományi hamisitás

Mondákban és régi irásokban sokszor esett már szó a tengermélységek csudáiról, eddig ismeretlen és szörnyű kinézetű, vagy szokatlanul óriási vizi állatokról.

A minden nyáron megjelenő tengeri kigyót nem is említve, mondhatni a legelőkelőbb szerepet vitte kezek között mindig a szirén. Már az antik mythologiában szerepel a félig emberi és félig haltestű szörny s azóta sok század poéziség és művészetét ihlette meg ez a csoda, melynek létezését a természettudományok mai állása mellett el nem ismerhetjük.

A mende-monda azonban meg-meg újul. Julius közepén jelentették a lapok az idén is, hogy Nizzában a halászok két szirént fogtak.

Az adriai tenger partjait járva, a napokban egy régi tengerész tiszt ismerősömmel akadtam össze, a kivel mindenről beszélgetve, a nizzai szirénekről is szó esett, - a melyeket ő maga is látott.

Azt mondta róluk, hogy szakasztott olyanok, mint az abbáziai szirén.

Hosszasabban időzvén Abbáziában, módomban volt az itteni szirén dolgának utána járni.
Először is a kirakatokban több helyt megtaláltam mint képes levelező-lapot, az ide mellékelt fényképet: „Sirenen Fisch” aláirással. Csakhamar megtudtam, hogy a csuda egy helybeli kereskedőnél természetben is látható.

A palotaszerű bezárépület arkádjai alatt megtaláltam e kereskedőt. Csigákat, gyöngyházból készült és keleti műipari tárgyakat árul. Az egyik polczon, négyszegletű üvegbura alatt csakugyan ott van a mi szirénünk is. Már a fénykép látása után is tisztában voltam a csudával, de az eredetit látva, mégis meglepődtem. Először azért, mert mégis csak valami nagyobb dolgot vártam. Az egész figura mintegy 28-30 cm, hosszu, tehát csak afféle kis macskaforma kölyök szirén.

A kereskedő a szirént illetőleg adott fölvilágosításban rendkívül óvatos. Ő egyik ügynökétől vette s azonkívül nem tud róla semmit.

Pontos és beható vizsgálat alá vettem s azt találtam, hogy ügyes, de csak távoli hatásra s korlátolt ismeretkörrel biró emberekre számított hamisítvány, mert élesszemű intelligensebb ember azonnal felismeri, hogy nem természeti alkotással van dolga.


Az alak hátulsó része odáig, a hol a hasuszony látszik, egy közönséges kisebb fajta tengeri pozsár kitömött hátulsó fele. Onnan kezdve az egész sötétbarna agyagból van, valószinűleg drót vázra mintázva. Behatóbb vizsgálatra látszanak a barna agyagban levő apró kvarcz szemcsék s a has felé a modellirozó fácska egyengetéseinek nyomai.

Maga a tanpintat és megemelésre a suly is agyagra vallanak. Megnedvesített ujjunkat végig húzva rajta, azt erősen megfesti, - a mi már magában is kétségtelenné teszi, hogy sohasem lehetett vizben, mert különben rövidesen szétázott volna. A kezek fejébe vakond karmok vannak beerősítve. Legügyetlenebb munka a fej.

Az erősen mélyre modellírozott szem közepe is az agyagból magából készült, holott oda már könnyen beilleszthette volna a hal megszárított szemét. A tátott száj alsó és felső szélébe valami apró ragadozó néhány kis foga van benyomva. A száj alsó részében a nyelv is ki van domborítva, úgy amint a kezdetlege szobrászati műveken szokás.

A fej némely részeire az állra és a két kézfejre fapehely van reá ragasztva, - a mi a vizben szintén tönkre ment volna.

Az egyik lapban a nizzai szirénekről azt olvassuk, hogy minden valószinűség szerint az aléouti szigetekről kerültek oda és ravasz japánok ügyes gyártmányai.

Ha a japáni iparművészet alkotásain, különösen apróbb agyag szobraikon s torz fa álarczaikon az emberi arcz képzésének sajátos tekhnikájára gondolunk, valóban az abbáziai szirént is a japán művészet termékének kell tartanunk.

A természetrajzi csudák gyártásában különben az abbáziai vendéglők sem maradnak el, hogy az őzet birkából, a fogast olcsó fajta tengeri halból gyártják s a csirkének legalább is a fél czombjuk és fél mellük hiányzik, a kappan elé pedig a tálalásnál egy pulyka fejét teszik s mint olyat számítják fel.

Hát ha ilyeneket meg lehet tenni a velünt együtt élő legismertebb állatjainkkal, ne csodálkozzunk ha a tengerek ismeretlen mélységeinek rovására csapnak be bennünket nálunknál értelmesebb és kevésbbé lelkiismeretes embertársaink.

Dr. Szendrei János

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98