Dtum
Login with Facebookk
1906 | Április

Androida

A gép-ember

Azt jelenti ez a szó, hogy emberi alakba öltöztetett mechanizmus. A berlini Busch-czirkuszban mutogatnak mostanában egy ilyen automatát, a mely ember módjára mozog, beszél, sőt a nevét is leírja. Hét motor van elhelyezve benne, a melyek közül mindegyiknek más és más a funkcziója és ezek közösen végzik azokat a mutatványokat, a melyek ámulatba ejtik a berlinieket.

Az ilyen automata egyáltalán nem új dolog. Rátalálunk a nyomára már a legrégibb korban és azóta többé-kevésbbé tökéletesedő formában végigkisérik az emberiséget egész a mai napig.
Minthogy ezek a bábuk tetszés szerinti formát öltenek, az ó-kor állat-mechanizmusai és fantasztikus szörnyei csakugy ősei a berlini automatának, mint a közép és ujkor androidái.

Az ókorban Düdalus görög szobrász az első, a kiről tudjuk, hogy mozgó emberi alakokat készített, a melyek fölkeltették kortársai csodálatát. Utána, Krisztus sz. e. körülbelül 400 esztendővel készültek a tarenti Archytas fagalambjai, a melyek állítólag repülni is tudtak.

Az ezekről szóló feljegyzések birháttak a XV. században Regiomontanust arra, hogy megalkossa a híres vaslegyet, a melyről egykorú feljegyzések azt mondják, hogy elszállt az ember kezéről, körülrepült a szobában és ugyanoda tért vissza, a honnan kiindult.

Ugyancsak Regiomontanus szerkesztette akkori hagyományok szerint azt a hatalmas madarat, mely I. Miksa császárt Nürnbergbe való bevonulása alkalmával szárnycsattogással és fejbólogatással fogadta, a mi manapság bizony nevetséges látvány lenne, de akkortájt midenféle disznél, czifraságnál jobban lefoglalta a nézők figyelmét.

A középkorból Albertus Magnus regensburgi püspök ajtónállójának a híre maradt ránk, a ki mély bókolással üdvözölte az érkezőt és hangos kiáltással ajtót nyitott előtte. Ennek a bábúnak mindenünnen csodájára jártak, mig aztán Aquinói Tamás megsokalta a nagy érdeklődést és sajátkezűleg darabokra törte a szentségtörő emberutánzatot.

Bámulatos, hogy a középkorban, és mielőtt általánossá lett a gépeknek hasznos munka végzésére való fordítása, még az ujkorban is, a legkiválóbb mathematikusok sem átallották idejük nagy részét mechanikai játékszerek összeállítására fordítani.

Az ő munkájukkal párhuzamosan haladt a chemiának az az igyekezete, hogy élő embert állítson elő – a laboratoriumban. Az előbbiek közül Baconról és Descartesról tudjuk, hogy emberi mechanizmusok készítésével foglalkoztak, a chemikusok közül pedig Paracelsus, a XVI. század legkiválóbb orvosa adott pontos utasítást a homunculus előállítására. Persze csak az utasítást készítette el, az embert nem. Göthe is megemlíti Faustjában azt a chemiai kotyvasztékot, a mely a vegyi folyamatok megösmerése óta mindig ott kisértett a vegyészek retortájában.

Még a mult esztendőben is bejárta az ujságokat annak a hire, hogy végre sikerült alsórendű élőlényeket chemiai úton előállítani. De azóta már a czáfolat is megérkezett. A homunculus – a retorta ember – tehát egyelőre még kevésbbé veszélyes vetélytársa a halandó embernek, mint az automata.

Maradjunk hát az utóbbinál. Az androida a XVIII-ik század végén igen magas tökéletességre emelkedett. Az óraművek bonyolult szerkezete ekkor már közprédává lett és a mechanikusok embertársaik szórakozására százával konstruálták a járó, tánczoló és zenélő automatákat.


Ezek között első helyen áll a Vaucanson flótása, a ki mint egykorú forrásokból olvassuk, oly szépen muzsikált, hogy Vaucanson mester inasa sehogyse akarta elhinni, hogy ő gazdája személyében nem magát az Uristent szolgálja.

Az automaták készítése mellett Vaucanson főleg a szövőszékek tökéletesítésével foglalkozott és az effajta munkáiból a mai napig fönnmaradt gépet egy automata-szamár hajtja. Ezt állítólag azért szerkesztette, mert a szövők, mikor látták, hogy Vaucanson olyan szövőgép készítésén mesterkedik, a mely az ő kezük munkáját fölöslegessé teheti, egy szép napon jól elverték. „Azt hiszitek, hogy egy szamár nem tudja megszőni ugyanazt a mit ti?

Megmutatom, hogy különb munkát végeztetek vele!” mondotta Vaucanson. És ekkor, hogy megboszulja magát, elkészítette szövőgépével együtt a már említett szamarat, a mely a legnagyobb pontossággal hajtotta és igazgatta a gépet.

De az eddig létezett összes automaták között legnagyobb hirre mégis egy magyar ember, Kempelen Farkas sakkozó automatája tett szert. Ennek az alkotásnak már egész irodalma keletkezett. Magyarázatával, többé-kevésbbé ügyes találgatások útján, köteteket töltöttek meg, különösen a németek.

Ezzel a géppel Kempelen a XVIII. század végén egész Európát bejárta és leverte a legjobb sakkozókat. Megfordult a legtöbb uralkodó udvarában és a négyszögletes szekrény előtt ülő török pasa, a mint a játszma elején kivéve szájából hosszú száru csibukját a gép folytonos berregése közben biztos nyugalommal huzogatta a sakkfigurákat, méltó feltünést keltett mindenfelé. A gép szerkezete minden magyarázgatás és találgatás daczára mindmáig sem áll tisztán előttünk.

Állítólag Nagy Frigyes lett volna az egyedüli, a ki titoktartásra kötelezve magát, nagy pénz árán megtudta Kempelentől a sakkautomata titkát. A magyarázat igen rövid ideig tartott és mikor Nagy Frigyes kijött a szobából, nevetve mondta, hogy „ezt akár egy gyermek is azonnal megfejthetné”. Ez az automata majdnem egy évszázadon át forrongásban tartotta a sakkozókat és megszerezte Kempelennek azt a hírt és dicsőséget, melyet más találmányai révén fontosabbak, komolyabbak lévén, alig kerültek szóba.

Szorosan összefügg az automatákkal beszélőgépe, melyet a londoni Kings Collegeben őriznek és a melynek szerkesztésén évekig dolgozott Kempelen. Végigtanulmányozta az összes hangszereket, de sehogyse tudott olyanra akadni, a mely csak megközelítőleg is hasonlított volna az emberi hanghoz. A véletlen vezette rá a helyes útra. Sétálgatva, egy falusi korcsma előtt dudaszót hallott.

Csodálkozva figyelt egy darabig, aztán hirtelen észbekapott: megtalálta az igazi hangszert. „Soha zene”, mondja ő maga, „még olyan gyönyörűséget nem okozott nekem, mint ennek a megvetett dudának a zokogó búgása.” Ennek segélyével aztán, temérdek nehézséggel küzdve, el is készítette a gépet.

Manapság már csak a beszélőbabák emlékeztetnek erre a szerkezetre.

Kempelen sakkautomatája után divatba jött, hogy az automatákba embereket bujtattak, a kik belülről igazgatták és meg-megszólaltatták e figurákat. Ilyen volt a King-fu nevű törpe, a ki nagy nevezetességre tett szert és a kit sokáig mutogattak Európaszete, míg aztán kisült róla, hogy a törpe automatában egy még törpébb ember rejtőzik.

Ugyancsak érdekes volt az a kis lány is, a kit Amerikában produkáltak és a ki oly tökéletesen utánozta az automaták merevségét, szabályos mozgását, beszédét, hogy ezért jártak csodájára az emberek. De ezt a lányt az élelmes amerikai a mutogatásnál praktikusabb dologra is felhasználta.

Történt ugyanis egyidőben, hogy egy üzletben minden éjjel tolvajok jártak. A rendőrség sehogysem tudott rajtuk ütni. Vigyáztak, őrködtek mindenképen, de a tolvajok csak ügyesebbek voltak: hamarabb neszelték meg a rendőrséget, mint emez őket.

 

Végre aztán az az ötlete támadt az egyik rendőrnek, hogy beállítja az üzletbe ezt a kis automata-lányt, a kezébe csengőt rejt, mely a szomszédos házba szolgál és ily módon felszerelve otthagyja éjjelre. A fogás fényesen sikerült. A tolvajok mit sem törődtek a bábbal, nyugodtan dolgoztak és a rendőrség java munkájában foghatta el őket.

Az is lehet különben, hogy az egész hiresztelés csak ügyes reklám volt, a melylyel az impresszárió fokozni akarta a psendo-automata iránti érdeklődést.

A szépirodalomban is sok helyütt találkozunk az androidával. Szinművekben, novellákban sokszor szerepeltetnek az irók az emberhez hasonló élettelen lényeket. Még pedig nemcsak szándékosan, hanem – akaratlanul is.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A berlini gép-ember szerkezete A gép-ember ir Kerékpáron Séta
Cikk-ajánló
Négyszázezer koronás csalás Négyszázezer koronás csalás
Londonban a mult héten a budapesti rendőrség fölhívására elfogták...
Fizetési tilalom Angol- és Franciaországgal szemben Fizetési tilalom Angol- és Franciaországgal szemben
Anglia és Franciaország tudvalévőleg megtiltották alattvalóiknak,...
További olasz motivációk További olasz motivációk
Az olasz újságírók és politikusok a háborút önmagáért kívánták....
Közepes termés várható Közepes termés várható
A földmivelési minisztérium által junius hó 25-én közzétett vetés- és...
Ballada az akasztott huszárról Ballada az akasztott huszárról
Igaz ez? Nem a novemberlelkü hideg szél borzongta belé a szelid...
Két vers Két vers
Utolsó nap volt. Laura hajába Búcsú-virágot tűzött már az alkony, ...
A távirat-levél A távirat-levél
A kereskedelmi miniszternek táviratlevelek feladásáról a belföldi...
Csillagászat az utolsó század alatt Csillagászat az utolsó század alatt
Kopernik óta igazi forradalmat senki sem támasztott a...
Tannenberg Tannenberg
Igy kimondva egyszerüen egy keletporoszországi falu nevét jelenti. A...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98