A régi görög népnél szokásban volt, hogy egyes betegeket, kik számára semmiféle gyógymódot nem ismertek, különféle bűbájosság által gyógyitottak.Voltak ugyanis kuruzslók, kik evvel foglalkoztak. Képünk ép egy ilyen jelenetet mutat be olvasóinknak.

A beteget bevezette a kuruzsló a gyógytemebe, melyben egy tripus állt, benne lobogott az élet tüze. A falakon különféle mondások voltak bevésve, melyet a beteg a gyógykezelés alatt elrebegett.

Használtak a gyógyitásra kigyókat is. Ezek rendszerint mérges kigyók voltak, melyeknek, hogy ártalmatlanná tegyék, kitörték a méregfogukat.

A beteg midőn belépett, a tripus előtt megállt és a falakon lévő egyes mondásokat- minden betegségnek megfelelőt elmondotta s a kigyókat etette. A kuruzsló ezalatt elvégezte az ilyenkor szokásos bűbájos szertartásokat.

A kigyókról, melyek ilyen kuruzsló gyógytermében tartottak, az a vélemény volt elterjedve, hogy ezek szentek. Megesett azonban gyakran, hogy a mérges kigyók a beteget megmarták.

Ilyenkor azt mondták a kuruzslók, hogy az ilyen beteg többé meg nem gyógyitható.