A hadihajók szaporításának folyton megújuló szükségessége indokolttá teszi azt, hogy végigtekintsünk a világ nagyobb flottáinak seregén összehasonlítás szempontjából. Figyelmen kívül hagytuk a 20 évesnél régibb és az építkezésben levő hajókat. Nincsenek a számokba beleértve az 100 tonnán aluli hajók sem, minthogy katonai értékük elenyésző. (Scient. Amer nyomán).

Az 1. ábra a flották erősségét mutatja 1905 jan. 1-én, s bár a legtöbb állam hadihajóinak létszáma alig valamivel szaporodott, Oroszország és Japán helyzetében nagy változás történt: megkötötték a portsmouthi békét, mely Oroszországot a harmadik helyről, Francziaország és Németország mellől a hetedik helyre szorította vissza, helyét Németország foglalta el. Az ábrán már ez a sorrend látható.

A kép csupán a kész hajók tonnatartalmát veszi irányadóul, s mellőzi az épités alatt levő hajókat. Ha azonban ez utóbbiakat is tekintetbe vesszük, feltünően téves eredményt kapunk, mert hiszen az az állam, mely hajóinak megépitését rövid terminushoz köti, a hosszú határidős állammal szemben 5-6 évi előnyben van, még ha több hajója is van készülőben az előbbinek. Oroszország és Japán éppen jó példa erre az esetre.

A fehér czár országának hatalmas hadihajóiból csak a fele létszám állott készen, a másik fele lassú tempóban készült.

A helyzet, mely Japán s Oroszország között a háború előtt és közvetlen utána fennállott, a 2. ábráról olvsaható le. Az orosz hajóhad 1904 elején tényleg kétszerese volt a japán flottának, ma pedig a japán hajók tonnatartalomra felülmulják ellenfelüket.

Az első hely Angolországé, mely a Japánnal kötött szövetség folytán tetemesen megerősbödött. Hogy ez a lépés okos főre vallott, mutatják az utolsó hónapok politikai eseményei. És minden államnak egyik főérdeke, hogy tengeri kereskedelmének biztonságát megfelelő hajóhaddal támogassa.