Dtum
Login with Facebookk
1907 | Október

Országos gazdagyűlés Pécsett

A magyar gazdák szeptember 3-án és 4-ikén tartották meg Pécsett nyolczadik országos kongresszusukat, melyen részt vett Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter és Mezőssy Béla államtitkár, s a magyar gazdaközönség vezető férfiai. 

A rendező-bizottság nevében Pallavicini Ede őrgróf mondott üdvözlő beszédet és indítványára Dessewffy Aurél grófot választották meg a kongresszus elnökévé. 

Dessewffy Aurél gróf köszönetet mondott megválasztásáért s különösen üdvözölte Darányi Ignácz minisztert. Megelégedéssel konstatálta, hogy az, a mitől a gazdatársadalom tartott, az arató-sztrájk nem következett be. Fölhasználja az alkalmat arra, hogy a gazdaközönség óhajtását a kormány képviselője előtt tolmácsolja s fölhivja a minisztert, hogy a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződésben élőállat behozatalát ne engedje meg. 

A kongresszusnak nagy fontosságú eseménye volt gróf Mailáth József beszéde az agrár programmról, melyet a következő pontokban terjesztett elő: 

1. A föld egymagában még nem nemzet, de nem is haza.
Ámde sem nemzet sem haza föld nélkül nem élhet. A kié a föld, azé lévén a haza: legyen tehát a magyar föld a magyaroké. A magyar föld megtartása nemzeti politikánk vezérgondolata, alapja, gyakorlati érvényesülése, mely nélkül itt e földön magyar politika el sem képzelhető. 

2. A föld megtartása, megőrzése lévén alapja egész nemzeti életünknek és fejlődésének.
Az agrárpolitika legfontosabb feladata, hogy szem előtt tartsa a földbirtok megoszlását is. Legyen az megfelelő, azaz olyan, hogy a nemzet nagy tömegét, a földmívelő népet jogosan és okosan kielégítse, óhajtandó helyzetbe és munkakörbe juttassa. 

3. A földbirtok megoszlásának, elrendezésének iránya oda törekedjék, hogy a nagy, közép- és kisbirtokosok mindenütt lehetőleg egymás mellett, egymással és semmiesetre sem egymás ellen oly egységes erővé, szilárd alappá váljanak, melyen közgazdaságunk többi ágai is fejlődjenek és egymás táplálói, segítői lehessenek. 

4. Mindez pedig csak úgy történhessék,
ha a földet megszabadítjuk, felmentjük nyomasztó és elviselhetetlen zálogterheitől, bölcs és okos, szerencsés hitelpolitikával. Ez annál inkább keresztülvihető, mert mezőgazdaságunk, - bár beteg – de még mindig elég benső (intensiv) erővel rendelkezik arra, hogy önerejével rázza le az uzsorás és igazságtalan terheket. 

5. Ámde őnerejét is csak akkor fejtheti ki és használhatja fel a tagadhatatlan jelenlevő krizisen való átesésre, ha:
a) az államtól joggal elvárható méltányosságban részesül a hitel megoldását illetőleg.
b) ha az állambirtok és nagybirtokok bérbeadásánál első- és fősorban a parasztnép érdekei vétetnek figyelembe.
c) ha teljesen hamis alapra fektetett adórendszerünket úgy alakítjuk át, hogy az legjobban megfeleljen azon nemzeti politikának, melynek alapja a föld megtartása, arányos boldogító ereje és az igazságos és arányos adóztatás elve. 

6. Mindezek nem zárják ki, hogy ne maradjon az agrárpolitika az államkormány kezeiben. De akkor maga az államkormányzás legyen elsősorban tisztában az agrárczélok vezérgondolatával, nemzeti politikánk alapjával. Ez a vezetés vagy bármely agrárpolitika csak akkor lehet eredményes, ha állandó s ha az államkormány a közismert gazdaközönséggel, gazdatestületekkel harmóniára, egyetértésre törekszik és egyes érdekkörök és pártok túlzott törekvéseitől magát megingattatni sem engedi. 
7. Az agrárpolitika számol a szocziál törekvésekkel is.
Nemcsak segíteni akar, de reformálni is. Ám teszi ezt mindig ethikai alapon és a természetesség, a fokozatosság elvének figyelembe vételével. Mert minden nemzet csak a maga természete szerint fejlődhetik. Kisérletezéseknek a nemzetet és benne a nemzet legnagyobb tömegét, s népét, a kisembereket kitenni sohasem fogja. Számol a létező viszonyok exigenczáival, de küzd minden erejével azon törekvések ellen, mely a fokozatos javításokon túl izgatni, rombolni és kétes önczélú vagyonbeli kielégítést erőszakosan keresztülvinni akarja. 

8. Az agrárproggramm egyik kimagasló törekvése:
Nevelni a föld népét, a kisembert az alkotmányos élet gyakorlására. Azért az agrárpolitika a szoczializmus ama követelményével szemben, mely a demokratikus elvet illeti: nem zárkózik el. És így híve az általános választójognak is, de csak azon nemzeti biztosítékokkal, melyek sem a magyarság tulsulyát a népképviseletben, sem a szükséges értelmi érettségét és erkölcsi erejét nem veszélyezteti. 

9. Az agrárprogramm tartalmának egyik lényeges jegye a szervezkedés, a tömörülésben rejlő erő felhasználása a nemzet erkölcsi, anyagi, fizikai erejének gyarapítására.
Teszi ezt a szövetkezetekkel, melynek nem czélja a kereskedelem, ipar fejlődésének megakasztása. Ellenkezőleg: a tisztességtelen verseny megszüntetése, a kereskedelemnek és iparnak nemzetivé tétele, pártolása nem üres jelszavakkal, de intenziv, összefogó munkássággal. A szövetkezetek czélja az agrár programmban: a kereskedelem, az ipar megtisztulása, felvirágzása és kiemelése a mostani sok helyen található erkölcsi alap nélkül való helyzetből. 

10. Az agrárprogramm tartalma továbbá, hogy bármiként dőljön el a kiegyezés, közös vámterületre való tekintet nélkül, előkészítse az országot, a gazdaközönséget az önállóságra, a szilárd alapra, a jövő gazdasági függetlenségre. 

11. Az agrárprogramm czélja őszintén és igazán fejleszteni mindazon szocziális törvényeket, melyek már most vagy a közel jövőben hivatva vannak ugy a középosztály, mint a kisemberek talpraállítására. És ezt nem igyekszik saját czéljaira használni, de a nemzet egészének boldogulására és a nemzet gyökerének, ezzel gerinczének erősítésére és egységességére. A magyar egységes nemzeti állam kiépítése és a szocziális munka nála összeesik. 
12. Az agrárprogramm tartalmának jegye továbbá, hogy a nép erkölcsi és értelmi szinvonalát azon magaslatra emelje, honnan az maga itélje meg saját jól felfogott érdekét és fejlődéseinek kritériumait. 

13. A kivándorlás kérdésében külön programmot adni nem kell.
Maga az agrárprogramm érvényesítése leghatalmasabb védőbástya a kivándorlás ellen. 

14. A népoktatásra nézve az agrárprogramm kivánalma: legyen a magyar népoktatás feltétlenül és határozottan nemzeti. 

Hosszas, lelkes éljenzés követte gróf Mailáth előadását.
A kongresszus zárónapján gróf Mailáth József programmja felett élénk vita folyt.

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kossuth Ferencz érkezése a pécsi Zsolnay-szobor leleplezésére Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter Széll Kálmánnal a pécsi mezőgazdasági kiállításon
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98