Dtum
Login with Facebookk
1908 | Szeptember

A tornászcsapat olympiai tréningje

Beszámoló utleírás.
Írta: Kmetykó János.
(Folytatás)


Megérkezésünket követő napon megkezdtük a tréninget. Az uszók és atléták az olimpiai versenypályán, a tornászok és birkozók a polytechnikum tornacsarnokában gyakoroltak.


A Polytechie Institution tornaterme lakóhelyünkön meglehetősen távol lévén, kellemetlen volt az első alkalommal – vezető nélkül – felkeresni azt. Csak hosszas gyaloglás után találtuk meg.
Első dolgunk volt felkeresni az intézet tornatanárát, H. Elliott urat, ki bennünket fogadott és a tornacsarnokot rendelkezésünkre bocsátotta.


E tornacsarnok 25 m. hosszu, 12 m. széles és 8-9 méter magas terem, kétoldalán karzattal s a földszinten egy irodával és öltözőszobával van ellátva. Felszerelése igen hiányos. Egy régi vaskorlát, egy rossz tornaló, egy használható – bőrrel bevont – amerikai nyujtó, két pár gyűrűhinta, egy régi, lomtárba való félkör alaku létra, egy használhatatlan ugróasztal, néhány darab buzogány, 30-40 darab fegyver és hat darab vászonból készített ugrószőnyeg képezte a felszerelést. A terem talaja régi, rossz fapadló volt. A svéd tornászok semmiféle nyomát sem láttuk.


A tornacsarnokból keskeny folyosó az intézeti uszodába vezet. Gyönyörű kis uszócsarnok ez; nagysága megfelel a tornacsarnok méreteinek. Jól fel van szerelve ugróhidakkal és öltözőkabinokkal.
A tornacsarnok bejáróján két hatalmas márványlap van a falra erősítve; ide vésik évenkint azon technikusok neveit, kik az intézeti bajnokságok versenyein győznek.

 

Megkérdeztem H. Elliott egyet. tornatanártól, hogy milyen fokon áll az iskolai testnevelésügy az angol iskolákban? Szavaiból kiéreztem, hogy bizony egy cseppet sem fényesebben, mint minálunk. Említette, hogy a legtöbb iskolában hetenkint két fél óra torna van – s a torna a legtöbb helyen még fakultatív tárgy lévén – csak az tornázik, aki akar. Jelenleg azonban változásokat készül a kormány eszközölni. A kötelező három tornaórát behozzák minden iskolában, az összes iskolák megfelelő tornatermet kapnak s így remélik, hogy az évtizedeken át elhanyagolt iskolai testi nevelés jobb gyümölcsöket is fog teremni.


Az odavaló viszonyok tehát többé-kevésbé olyanok, mint a mieink: a vezetők egyik fele a német rendszer, a másik fele a svéd tornarendszer felé hajlik; az iskolai testneveléshez valóban értő tanárság jó nagy része pedig a dán népek tornászatáért lelkesedik, kiknél a német és svéd tornarendszerből egyesített reformrendszer jelenleg a legszebb fejlődés korát éli. Nevelő tornászatuk máris világhírű.


H. Elliott úr szivességét megköszönve, munkánkba fogtunk. Minden másnap tartottunk gyakorló órát. A gyakorlatok kivitele – tekintve a rendelkezésünkre álló rossz tornaszereket – megfelelő volt. Az első napokban gyakorlatrészeket és a szerhez való menetelést ismételgettük, az utolsó két alkalommal pedig a teljes versenyanyagot vettük át. Tréning után kellemes volt a 10 – 15 peczig tartó fürdőzés.

 

Munkánkat senki sem kísérte figyelemmel. Az olimpiai vezérlő bizottság más egyéb dolgokkal volt elfoglalva. Ha el is tudtuk végezni a dolgainkat magunkra hagyva, mégis jól esett volna egy kis érdeklődés a vezetőség részéről. Csupán Brüll Alfréd urral találkoztunk, ki a mi munkánk iránt is a legmelegebben érdeklődött.


Értesültem, hogy a versenyzők többi csoportjai is magukra voltak hagyva – kivévén az uszókat és birkozókat, kikkel Vida Henrik mindenkor együtt volt.


Igen jó lett volna, ha Muzsa Gyula orsz. képviselő vezetőnket nemcsak olimpiai bankett és bálrendező kisérők, hanem oly urak is támogatták volna, kik a versenyzők dolgait szívükön-lelkükön viselik. Elvégre is a verseny s csak ennek sikerdus befejezését követheti a mulatság. No, de erre is fátyolt. Majd máskor – a közel jövőben – még rosszabb is lehet helyzetünk.


Az idegenek közül leggyakrabban a cseh, norvég és dán tornászokkal találkozunk, kik szintén a polytechnikum tornacsarnokában treniroztak.
Az atléták, uszók, evezősök, czéllövők, vívók, birkozók tréningjét más-más vezetők igazgatták; az ő tréningjüket nem kísértem figyelemmel s ez okból róluk mit sem írhatok.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Ma reggel 9 órakor kivégezték Imrédy Bélát Ma reggel 9 órakor kivégezték Imrédy Bélát
Tegnap a késődélutáni órákban érkezett le a népügyészségre az...
Az osztrák- magyar külügyminiszter közirata hatalmakhoz a khinai háború ügyében Az osztrák- magyar külügyminiszter közirata hatalmakhoz a khinai...
Az osztrák-magyar monarkhia külügyi hivatala többi nagy hatalmakhoz...
Schöpflin Aladár: Magyarok és németek Schöpflin Aladár: Magyarok és németek
- Ti magyarok most ugyan divatban vagytok Németországban. Az újságok...
Ottó a népkirályság programjáról, alkotmányról, szabadságról és a diktatúráról Ottó a népkirályság programjáról, alkotmányról, szabadságról és a...
Arra sincs időm, hogy körülnézzek, mert már megszólal Ottó. - Az...
Kiállítóhelységeink kérdése Kiállítóhelységeink kérdése
Az idei Téli tárlat a Műcsarnokban ismét ráirányította a figyelmet...
 Milyen legyen a virágcserép ? Milyen legyen a virágcserép ?
A virágkedvelők körében csaknem általánosan elterjedt tévhit, hogy a...
A harmadik egyetem A harmadik egyetem
A harmadik egyetem. Homérosz szülőhelyének dicsőségeért hét város...
Hegyi Aranka Hegyi Aranka
Ha igaz, hogy a szinész elérte a maga művészete legnagyobb...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98