Érdekes, egyszersmind világhirű vendége volt a mult héten fővárosunnak. Nordenszkjöld Ottó, a hirneves svéd egyetemi tanár, a ki földünk teljes megismerése érdekében oly páratlan önfeláldozással s halálmegvetéssel buzgólkodik. Nordenskjöld a titokzatos déli sark kutatói közé tartozik s 1901-ben ő volt a nagy svéd expedicziónak a vezetője.

Budapestre a Magyar Földrajzi Társaság meghivására látogatott el és az Urániában előadást tartott a délsarki expedicziójáról. A hires tudóst dr. Lóczy Lajos üdvözölte magyar és német nyelven.

Nordenskjöld Ottó az üdvözlés után megkezdett előadásasorán elmondotta, hogy a vezetése alatt álló svéd expediczió 1901. év elején indult a déli sark felé.Dél-Amerika legdélibb pontjától nem is kellett sokáig utazniok, hogy elérjék a déli sark jégmezőit.

A mikor partot értek, az expediczió három részre szakadt és mindegyik más-más irányba indult felfedező utra. Rengeteg sokat kellett küzdeniök a nagy hideggel. Az idő annyira változó, hogy egy-ét napig aránylag elég meleg van, pár nap mulva azonban a hideg rendkivül erős intenzitással lép fel.

Igen nagy nehézséget okozott az is, hogy a három töredék nem tudott egymásra akadni. Közben megsemmisült a hajójuk. Mivel sokáig nem adtak hirt magukról, Amerika és Anglia segitő hajókat küldtek. Amerika hajója előbb érkezett meg és ezzel tértek haza a három évig tartó expediczióról.

Nordenskjöld a déli sarkon sok vulkánikus képződményt talált. Növényvilága elég van. Állatok közül csak pinguint és fókát találtak. Ezek husából sokáig táplálkoztak.

A hires tudós arczképét itt közöljük.