Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1910 | Február

Tanulmányok Poe Edgarról

Az irodalmi izlés hullámzása vetette fel napjainkban Poe Edgart a közérdeklődés felszinére. A legfinomabb érzékű elmék eddig is élvezték és sokra becsülték művészetének csodálatos szingazdagságú, az emberi lélek rejtelmes mélységeiben gyökerező, sajátságos, kábító illatú virágait, izgatódtak azokon a psychologiai és eszthetikai problémákon, melyeket egyénisége és alkotásai fölvetnek, bontogatták azokat a kibogozhatatlan szövevényű szálakat, melyekből egyénisége összeszövődött, keresték a geniális és pathologiai vonásoknak azt az egymásra való hatását, a mely művészetének gyökereit adja.

 

A modern irodalom egyik legsajátságosabb irányának, melyet a dekadenczia névvel szoktak jelölni a mely most épen szokatlan lendületű feltámadását ünnepli, nagyrészben Poe Edgar volt a kezdője, pontosabban szólva, első tipikus képviselője, az áramlat elméleti indoklói nagyrészben belőle táplálkoznak, művészei sokszorosan hozzáfordulnak hatásért.

 

Ez a kapcsolat mindenesetre érdekes bizonysága annak, hogy hasonló művészetet produkálnak s a bennünk élőket mennyire hasonló művészetet produkálunk s a bennük élőket mennyire egymáshoz húzza a rokonság ösztönszerű érzése. Egy másik érdekes probléma, mely Poe Edgarral kapcsolatban fölvetődik; az a kettőség, mely költői és prózai műveit elválasztja egymástól.

 

Nagy elmeélt kivánó feladat megtalálni azokat a pontokat, a hol ez a két annyira divergáló vonal találkozik. Mindezekre a kérdésekre s a Poe Edgarra vonatkozó többi kérdésekre nagyon okos, nagyon gondosan dokumentált és nagyon világosan irt feleletet ad Elek Artur az amerikai költőről irt két tanulmányiban, melyek most jelentek meg egy kötetben. Jobb szerettünk volna a két tanulmány helyett, melyek különválasztva szólnak a költő egyéniségéről és költészetéről, egy egységes, összefoglaló képet.

 

Egy költő egyénisége és költészete oly szorosan kapcsolatos dolog, hogy különválasztani teljesen lehetetlen, az egyik a másikat magyarázza s egyik sem állhat meg a másik nélkül. S ha valaha állt valakire az a tétel, hogy a költészet a költő egyéniségének művészi megnyilatkozása, — akkor épen Poe Edgar az.

 

Elek Artúr munkája értékének azonban nem sokat árt ez a szerkezeti baj, — fejtegetéseiből így is oly érdekes, jól megfogott képe alakul ki Poe Edgarnak, hogy el kell ismerni, a fődolgokban eléri az efféle munka legfontosabb czélját: közelebb hozza az irót olvasójához.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Az  anamiták fekete fogsora Az anamiták fekete fogsora
Egy francia tudós megfigyelte és leírja azt az eljárást, amelylyel az...
Nyolc korona Nyolc korona
A pesti villamoskocsik, amelyek a nap minden szakában fürtökben lógó...
Jókay Károly (1814-1902)
Jókai Mór nagy költőnknek testvérbátyja, Károly, meghalt deczember...
Szerb Elek, a legújabb magyar mezei futó Szerb Elek, a legújabb magyar mezei futó
Minden tekintetben méltó folytatása volt az idei Thomka Áron...
Repedések a nyilas egységben Repedések a nyilas egységben
A „nyilas egység”, - amely ismét hosszu hónapok óta...
A belga hölgyhokizók nagy fölénnyel győztek A belga hölgyhokizók nagy fölénnyel győztek
A bajnoki gyephokki mérkőzéseken az AHC és a MAC csapata győzött, míg...
A szuperfoszfát kiszórásának módja és ideje A szuperfoszfát kiszórásának módja és ideje
Az a szürke szinü por, a melyet szuperfoszfátnak nevezzünk, s 75 vagy...
Antal István nemzetvédelmi miniszter a szentistváni gondolatról beszélt Apatinban Antal István nemzetvédelmi miniszter a szentistváni gondolatról...
Nagy ünnepség keretében avatták fel pünkösd vasárnap Apatin...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98