Az olasz-török háboruról szóló tudósitásokban nem egyszer volt szó arról, hogy az ellenséges hadihajók éjnek idején fényszórókkal igyekeztek felfedezni egymást a tenger nagy csataterén. Ezek a fényszórók mutatják meg a hadihajók tüzéreinek, hogy merrefelé kell irányítnaiok az ágyuikat, vagy pedig merrefelé inditsák utnak a romboló torpedókat kieresztő hajót.

Leginkább a torpedóktól kell félniök állandóan a hadihajóknak. Uszó ágyugolyóknak is nevezhetnők ezt. Mikor kilövik a torpedót a torpedó-hajóról, nagy gyorsaságal uszik tova az ellenséges hajó felé s a benne elhelyezett óraszerkezet ugy szabályozza, hogy csak akkor robban fel, a mikor odaér az ellenséges hajóhoz.

Rettenetes pusztitást vihet véghez a torpedó, mert kifurja, felrobbantja a hajó aczél-pánczélját is. E veszedelem ellen oly módon igyekszik védekezni a haditengerészet, hogy torpedó-fogó vashálóval veszi körül a hajókat. Ebben a hálóban megakadnak a torpedók és kevesebb kárt okoznak.

A torpedót most mégjobban tökléletesitették, fokozva pusztitó erejét. Legelterjedtebb és legveszedelmesebb az ugynevezett Whitehead-torpedó, mely négy-öt méternyi hosszu, szivaralaku, háromszáz-háromszázötven kilogrammnyi sulyu, gépezetes aczéltest, melynek belső ürege öt egymástól elzárt részre oszlik.

Az első része huszonnégy-száz kilogrammnyi sulyu, nedves, préselt lőgyapotot tartalmaz, mely a gyujtószegnek kemény tárgyba való ütközésekor azonnal felrobban. A második részben van a mélységszabályozó készülék, mely automatikusan mozog s kényszeriti a torpedót arra, hogy az előre meghatározott mélységben maradjon. A harmadik része a légkamra; ez a legnagyobb és ennek van a legerősebb falazata. Benne a hajtóerejét előidéző, hetven-kilenczven légköri nyomásnak megfelelő sürietett levegő van, mely az egyneletes mozgás elérése végett e nyomás szabályozó szellentyüin át juthat csak a hajtó gépezet dugattyuiba.

A negyedik részben van a gépkamra háromdugattyus gépecskével, mely mozgását a torpedó hátulsó végén levő két propeller-csavarral közvetiti. Ezek perczenként ezerkétszáz forgást végeznek és a torpedót kétszáz méternyi távolságig ötven kilométenyi, hatszáz méternyi távolságig pedig negyven kilométernyi óránkénti sebességgel hajtják. Láthatjuk ebből, milyen veszedelmesen operálhat a hadihajó az ellenséges flotta ellen nagy távolságból is. A torpedó ötödik része a sulykamra, melybe az egyensulyozáshoz szükséges kis ólomsulyok vannak elhelyezve.

Emlitettük, hogy a hadihajók körül torpedófogó-hálókat szoktak alkalmazni. Ujabban ezért a torpedók csucsához késeket, ollókat erősitenek, a melyek átszakitják a hálót. Mint látjuk, alig van veszedelmesebb ellensége a hadihajóknak, mint a rendkivül elmés szerkezetü torpedó.

A védekezést leghatásosabban a fényszórók segitik elő. A sötétben orvul támadó naszádnak nincs nagyobb ellensége, mint ez a fényár, mert azonnal felfedezi hollétét és módot ad arra a veszedelemben levő hadihajónak, hogy jól irányzott ágyugolyóval elpusztitsa. A fény győzedelmeskedett a sötétség hatalmain: a hajó nagy villamos szeme felfedezte a veszedelmet.