Dtum
Login with Facebookk
1912 | Február

A magyar koronajáradékról

Irta: báró Lévay Lajos
orsz. képviselő

Már az 1901-iki költségvetés tárgyalása alkalmából a Házban tartott beszédemben foglalkoztam azon általános érdekü és nagyfontosságu kérdéssel, hogy hazánk tőkeszegény ország lévén csakis külföldi tőke állandó beözönlése által, illetve állampapirjainknak, zálogleveleinknek és egyéb cimleteinknek külföldön való elhelyezése által vagyunk képesek állami, gazdasági, kereskedelmi és ipari hiteligényeinket kielégiteni.

És bár az azóta lefolyt évtized állami és közgazdasági életünk minden terén nem remélt nagy fellendülést mutat fel, mégis ez igy lesz és marad még, sokáig, a minek következménye azután hogy ugy állami, mint magánhitel szempontjából is még teljesen a külföldtől függünk s hogy ugy állami mint magán kibocsájtásból eredő cimleteink kamatai is nagyrészben külföldre vándorolnak. 

További következménye ennek az is hogy, – mint az minden pénzkrizisnél tapasztaljuk, külföldi pénzforrásaink kiapadnak; ujabb értékpapirok elhelyezése külföldön hosszabb vagy rövidebb időre – lehetetlenné válik, sőt állami és magán kibocsátásból eredő cimleteink is kisebb nagyobb mérvben visszaözönlenek pénzpiacukra; jelentős áreséseket okozva és erős próbára téve cimleteket kibocsájtó pénzintézeteink felvevő képességét.

Végeredményben pedig ez azt jelenti, hogy a pénz megdrágul, a kamatláb emelkedik egész hiteléletünk és vele mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk stagnál s megrázkódtatásoknak van kitéve. 

Módokról kell tehát gondoskodnunk, hogy legalább és elsősorban államhitelünket függetlenitsük a külföldtől, mivel el kell kerülnünk lehetőleg azokat a káros visszhatásokat, melyeket a sürün fellépő pénzkrizisek ugy állami, mint közgazdasági életünk minden terén okozanak; de azért is, mivel abban meggyőződésben vagyok, hogy a külföldi tőke a magánhitelek kielégitésére – valahányszor az általános európai pénzpiac helyzete megengedi – rendelkezésére lesz a magyar pénzpiacnak is, mihelyt jobb gyümölcsöztetésre számithat hason biztonság mellett, mint másfelé. 

Az állam több rendbeli törvényhozási intézkedésekkel segélyére sietett a zálogleveleket és hasonló cimleteket kibocsájtó intézeteknek s lehetővé tette azok által kibocsájtott cimleteknek könnyebb elhelyezését oly intézkedésekkel és kedvezményekkel, (adó, illetékmentesség, óvadékképesség elismerése stb.) melyekkel azok kellendőségét is jelentékeny mérvben elősegitette. 

Ennek ellenében azonban nem történt – hacsak nem adminisztrativ uton – hacsak törvényhozásunk által egy lépés, a mely járadékaink fokozottabb mérvben való itthon maradását, árfolyamingadozástól való megóvást, állami cimleteink kelendőséget és megkedveltetését, illetve vállalatoknak és magánosoknak a rente vásárlására való reá szoritását előmozditani.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Koronajáradék
Szabóné Fricska Anna

A koronajáradék az állam által kibocsátott járadékkötvény, melynek első kibocsátása 1892. február 7-én történt 92 1/2%-os árfolyamon.

Bevezetéséről az 1892. évi XXI. tc. intézkedik (némely államadósság beváltásáról s a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről) azzal a céllal, hogy a 493.891,420 forintnyi 5 és 6%-os államadósságot kisebb kamatozásúra változtassák.

Kibocsátottak 4%-kal kamatozó koronaértékre szóló járadékkötvényeket, összesen 1062 millió korona névértékben.

Ez az államadósság teljesen adó- és illetékmentes, és 100, 200, 500, 1000 és 10,000 koronás címletekben volt forgalomban. A szelvényeket évenként kétszer, június és december 1-jén váltják be az állami bankok (pénztárak).


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A mezőgazdasági munkások biztositásának előkészitése A mezőgazdasági munkások biztositásának előkészitése
A gazdasági munkások öregségi biztositásának előkészitésével...
Apróságok Apróságok
A budapesti büntető-törvényszék vádtanácsa ma folytatta a vádlottak...
Itt vannak az adókönnyítések! Itt vannak az adókönnyítések!
Darányi Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártja legutóbbi...
Vízipóló meglepetés: Magyarország – Németország 5:5 (4:3) Vízipóló meglepetés: Magyarország – Németország 5:5 (4:3)
Vasárnap délután az „őszi” időjárás ellenére több mint...
Az első magyar tornászbajnokság Az első magyar tornászbajnokság
Már ezelőtt 13 évvel propagáltuk a tornász-bajnokság eszméjét. E...
Tisza István a szekularizáczió ellen
A dunántuli református egyházkerület őszi rendes közgyűlése vasárnap...
A Jókai-szoba Párisban A Jókai-szoba Párisban
A világkiállítás magyar csoportjainak egyik kiválóan érdekes része a...
Értékrombolás Értékrombolás
Az imrédysta pártszövetség egyik képviselője interpellált a Házban...
Hogyan fogadják az antantmissziókat Nyugatmagyarországon Hogyan fogadják az antantmissziókat Nyugatmagyarországon
A költségünkön utazó és urizáló antantmisszió tagjai meglátogatták...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98