Dtum
Login with Facebookk
1912 | Október

Vetésforgók a kisgazdaságban

Ha széjjeltekintünk az országban, az első pillanatra szemünkbe ötlik, hogy a kisgazdák gazdálkodási módja, az egyoldalu szemtermelésben, a piaczi növények termesztésében merül ki. A kisgazda minden reménysége a gabona és a tengeri termelésének a sikerén nyugszik.

Ha a hazánk szélsőséges és szeszélyes időjárása ezen kétféle termelési ágra kedvezőtlenül alakul, a kisgazda minden reménysége és évi keserves munkája romba dől, legtöbb esetben csak tengődés vagy nyomor vár reá. A kisgazda – egyoldalú szemtermelés folytán – valóságos rabszolgája az időjárás szeszélyességének, ez pedig játszva teszi őt boldoggá vagy sújtja le. 

A kisgazda a jövőben ennek a rabszolgaságnak nehéz igája alól csak abban az esetben szabadulhat ki, ha lesz elég ereje, bátorsága kitartása az időjárás szeszélye ellen a küzdelmet felvenni. Ez a küzdelem csak akkor vezet sikerre, ha nem ragaszkodik túlságosan a régi, megszokott gazdálkodási módhoz, ha nem idegenkedik az újítástól, a haladástól, de végre átlátja, hogy a mai és különösen a jövő nehéz gazdálkodási viszonyai között a legjobb fegyver a folytonos tanulás, a meg nem szűnő tapasztalatgyűjtés, a talajerőnek a kellő biztosítása és végül a termelési rendszernek a változó viszonyokhoz, de különösen az időjárás szeszélyességének ellensúlyozásához való hozzáformálása. 

Az egyoldalú szemtermelés az oka annak, hogy a legtöbb kisgazda nem tudja magát utolérni. Az egyoldalu szemtermelés nagy ingadozása, bizonytalansága, a vérmes reményű gazdára érzékeny csalódásokat hoz. Egyoldalu szemtermelés legtöbb esetben nem a takarékos beosztáshoz, nem a fokozatos vagyonosodáshoz juttat, hanem a szertelen életmódhoz, erős túlköltekezéshez, bizonytalan és terhes jövő felé vezet. 

A túlságos szemtermelésnek további hátránya az is, hogy a gyom, a rovar és más ellenség nagymérvű elterjedését, elszaporodását segíti elő, mert a gabonának gabona utáni termesztése a legtöbb gyomnak, rovarnak minden időben nyújt táplálékot, alkalmas menedéket. Innét van az, hogy míg az időjárás néha kedvezően is alakul a gazdára, a rovar és a gyom azonban évről-évre szaporodik az országban, megmérhetetlen kárt okoz azáltal, hogy a gazda termését csökkenti vagy tönkre teszi, a termésminőséget rontja.

A gabonának gabona után való termelésénél az se hagyható figyelmen kívül, hogy nincs a gazdának alkalma a talaj gondos előkészítésére, alapos megmívelésére, a mi ismét csak a termelés csökkenésében jut kifejezésre. Legnagyobb hátránya az egyoldalú szemtermelésnek még az, hogy a talaj nagymérvű és egyoldalu kiélésére vezet anélkül, hogy a szemtermelő gazdának módjában állana a talajerő visszapótlásáról kellőképen gondoskodni, mert ott, a hol egyoldalu szemtermelést űznek, rendszerint aránytalanul kicsi az állattartás.

A hol nincs állat, ott nincs trágya s ahol nincs trágya, ott nem gondoskodhatnak a talajerő biztosításáról, ott a termések csökkenése előbb-utóbb, de biztosan bekövetkezik. Olyan a talaj tápláló ereje, mint a tele éléskamra, ha abból kivesznek, de vissza semmit sem pótolnak, az élelem napról-napra fogy, míg egyszer teljesen kimerül. 

Tagadhatatlan, hogy a kisgazda fő jövedelmi forrása még hosszú ideig a gabonaneműek termesztése lesz, mégis a jövedelem állandóságának, a talajerő fentartásának, az állattartás az alapja. A jövőben minden kisgazdának arra kell törekednie, hogy a szemtermelés mértékét helyes arányba hozza az állattartással, azaz olyan mértékben termeljen gabonaneműeket és piaczi növényeket a takarmánynövények mellett, hogy egyrészt a legnagyobb és legállandóbb jövedelmet érhesse el, másrészt a talajerő fentartásáról évről-évre gondoskodhassék. 

A kisgazda, a ki a jövőben boldogulni akar, a termelési rendszerét úgy igazítsa, hogy a jövedelem állandóságával összhangba hozhassa. Ennek az összhangnak megteremtésére ismerni kell a gazdának a saját állattartói jártasságát, kitartását és a gazdasága takarmánytermelő viszonyait. 

Határozottan állítjuk, kisgazdáinkban az állattartás legkényesebb igényeinek kielégítésére, a hazai állattartás számának, minőségének és termelőképességének a növelésére a rátermettség meg van olyan mértékben, mint bármely nemzet kisgazdáiban. Hiányzik azonban a kitartás az állattartáshoz szükséges szakértelem elsajátítására, hiányzik az odaadó gondosság az állatok megfelelő szaporítására, gondozására, az állati termékek állandó és szakadatlan értékesítésére. Ma még nálunk, valljuk be őszintén – a kisgazda nem szereti az állandó, sok figyelmet igénylő munkát, a milyennel az állattartás is jár. 
Az első legfontosabb lépés tehát a kisgazda eddig követett termelési rendszerének a megváltoztatása, változatosabbá tétele, kellő tenyésztői jártasság elsajátítása, az állatok és állati termékek értékesítési viszonyainak a megismerése, öntudatos és kitartó kihasználása. 

Határozottan állítjuk, hogy a jövő gazdálkodási viszonyai a kisgazdát is rákényszerítik a nagyobb mérvű állattartásra, mert a kisgazda terheinek könnyítésére alap az állattartás helyes szervezése és okszerű fentartása lesz. A kisgazda jövedelmének nemcsak állandósítása, hanem emelése szempontjából is legelső feladat a termesztendő növényeknek a talaj és értékesítési viszonyok szerinti megválasztása és termelési sorrendjének a helyes megállapítása. 

A növények megválasztásánál a takarmány-, gabona- és a kapásnövényekre kell tekintettel lenni. A termelő terület legkisebb részét a takarmány, a legnagyobb részét a gabona és kapásnövény foglalja el.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Őszinte kritika Gömbös Gyula gazdasági munkatervéről Őszinte kritika Gömbös Gyula gazdasági munkatervéről
Egy hónappal ezelőtt jelent meg a nemzeti munkaprogramm. Még nem késő...
A hangkeverés csodái A hangkeverés csodái
Edison egykori találmányától, a fonográftól a mai hanglemezig nem sok...
Hogyan dolgozik a német nehéztüzérség? Hogyan dolgozik a német nehéztüzérség?
A korszerű háborúban a csatatér egyik főjellemzője a tüzérség. Bár a...
Új kormány Ausztriában Új kormány Ausztriában
Az osztrák politikai válság, melyről múlt számunkban már részletesen...
A béke lehetősége Dél-Afrikában A béke lehetősége Dél-Afrikában
A béke-alkudozások soká tartottak a boer vezérek közt, hogy mibe...
A pénz felülbélyegzésről A pénz felülbélyegzésről
A vasárnap délelőtti gazdagyülésen megjelent báró Korányi Frigyes...
Az olympiai hirszolgálat Az olympiai hirszolgálat
Van valami, a miben föltétlenül Magyarország vezet a nemzetek...
A kereskedelem numerus claususa A kereskedelem numerus claususa
A numerus clausus diadalmasan vonul be a kereskedelem terére is azzal...
A Magyar Sport-Club megalakulása A Magyar Sport-Club megalakulása
*Magyar Sport-Club* czimmel egy, az összes sportágakat felölelő új...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98