Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1913 | Március

A vakondok

Mélyen a föld alatt, omladozó falkerités tövében, profán szemektől elrejtve, titokzatos eszkimó épitmény huzódik meg: és benne, mint a világtól elvonult mogorva remete, királyi elszigeteltségben tanyázik egy furcsa állat, amelynek nevét mindnyájan ismerjük, de róla magáról csak keveset tudunk.

A vakondok (Talpa europaea) ez, mely a sik és termékeny vidéken sehol se hiányzik. Egész szervezete a földalatti élethez, csontváza pedig az ásás és turás munkájához alkalmazkodott. Senki se mondaná, hogy ez a laposra nyomott állat rokona a hosszu lábu és csaknem karcsu cickányoknak, vagy a sündisznónak, mert mellsö végtagjai, melyekre az ásás munkája első sorban háramlik, annyira átváltoztak a célnak megfelelően, hogy ennek mását semmiféle más emlősön nem találjuk.

Az elülsö végtagok egészen föltolódtak a nyak oldalára, minek folytán az állat a rendesnél hosszabbra fejlődhetett, de azért ásás közben mégis az orrahegyéig nyulhat első lábaival s igy eltakarithatja utjának akadályait. A felsö nagyobb képen világosan látni, hogy a szegycsont markolata egészen a második nyakcsigolya al nyulik: a szegycsont markolatához csatlakozik a külön is fölrajzolt, nagyon rövid és széles, csaknem négyszögletes kulcscsont, melynek külsö végéhez az ugyancsak rövid és széles felsö-karcsont illeszkedik. Ez a csontváz zömök és hengeres törzset föltételez, melybe egyfolytában, minden felöltö nyakrész nélkül olvad bele a kicsiny fej: hogy a kifelé forditott kéz mily hatalmas ásószerszámmá alakult át, szintén látható a felsö nagyobb képen.

A vakondok-nemzetségnek minden faja meröben földalatti életet él. Lovagvárától messze, halmot halom után tur föl a zöld mezöben. Ez az ö vadászterülete, s ezekben a gyorsan ásott alagutakban cserkészik. Helyenként földobja a kiásott föld egy részét – ez a vakond-turás – s ilyenkor egyszersmint tiszta levegőt is juttat katakombáiba. Jaj annak az élö lénynek, melyet e porlyázás közben a balsors elébe hoz! Giliszta, pajor és tücsök szétmorzsolódik hatalmas fogsora alatt, örökké korgó bendöjébe vándorol; az erdei siklót nyomban ketté harapja s félóráig is elmajszol rajta aztán, a szegény békát lábánál fogva ráncigálja le a veszedelmes sülyesztőbe. Ha végre megunta a vadászatot, vagy jóllakott, akkor visszavonul abba a sajátságos, hosszu folyosóba, melynek végében lovagvára – az emlitett eszkimó-épitmény – terjeszkedik.

Középpontja ennek a lovagterem: egy gömbölyded kamra, melyet, mint a lágy fészket, kibéllel zsenge rozsmoha- és gyökérszálakkal. És körülveszi folyosókkal álló furfangos gyürüsorozattal, melyek arra valók, hogy szükség esetén észrevétlenül megszökhessék. Először is három folyosó sugárzik ki a lovagteremböl, melyeket kis körcsatorna egyesit, illetöleg ugy fog körül, hogy a folyosók mind beletorkollanak. Ebböl a felsö körcsatornából hat közbenső folyosó vezet be rézsutosan egy nagyobb körcsatornába, mely a felsövel párhuzamosan halad, de mélyebben fekszik s éppen a lovagterem szintjében fut körül.

Ebböl a nagy körcsatornából ismét tiz uj folyosó vezet ki, látszólag mindannyi más és más irányba: a valóságban azonban, kisebb-nagyobb elhajlással, valamennyi beleszalad abba a széles alagutba, mely a réti vadászterülethez vezet s néha 50-60 méter hosszu. Ha magából a lovagteremböl is vezet le egy titkos sülyesztö, mely aztán nagy kanyarodással ágazik bele az alagutba: ennek a sülyesztönek a nyilása közvetlenül a vakondok vacka alatt van s arra való, hogy ha a lovagtermet felülröl támadják meg, akkor az öreg remete csak félretolja moha-párnáját, lebukfencezik a sülyesztön át egy folyosóba, s bejutván igy kerülö uton a széles alagutba, már árkon-bokron tuljár, mire támadója a lovagterembe ér.


A látszólag esetlen és tömzsi állat fölötte fürgén mozog: a föld szintén oly gyorsan fut, hogy az ember alig birja utolérni, alagutjában pedig, ahol a napfény nem bántja érzékeny szemeit s ahol különben is otthon van, állitólag oly sebesen szalad, mint az ügetö ló. Bámulatos gyorsan ás; Oken azt mondja, hogy a laza homokban csaknem oly gyorsan és fürgén turt magának utat, mint ahogy a hal uszik a vizben. Nem fél a viztöl sem, átuszik széles folyókon, sőt tengerágakon is, orrát föntartva, mint a pocok s látszólag minden fáradság nélkül. Fölmegy a hegyekbe is, sőt terméketlen, sziklás üregeken is átvágja magát, míg a magasan fekvő buja fensikra juthat.

Falánksága szinte hihetetlen. Naponként annyi eleségre van szüksége, amennyit a teste nyom s tiz óránál tovább nem birja az éhséget. Meg is eszik minden ehetöt, ami utjába akad, de leginkább földi gilisztával s a föld alatt rovarkukacokkal él, bár fölfalja a bogarakat, a csigákat, békákat és a sikló-kigyókat is. Nagyságához képest félelmetes ragadozó; vad, fölött dühös, vérszomjas és kegyetlen állat, mely semmiféle teremtéssel sem él békében s tulajdon fajtájának is halálos ellensége. Ha két vakondok találkozik: az egyiknek pusztulnia kell s a gyöztes kiméletlenül fölfalja áldozatát.

Téli álmot nem tart, hanem a fagy kezdetével behuzódik a mélybe, illetőleg követi a szintén mélyre huzódó rovarokat és gilisztákat s télen át is épp oly falánkan pusztitja öket. Evvel kétségtelenül nagy hasznot hajt, s olyan helyeken, ahol turása nem okoz kárt a veteményekben – réteken, lombos erdökben, gabonaföldeken, - föltétlenül kimélendö vendég, mert jótevöje a gazdának. Az emberen kívül legveszedelmesebb ellenségei a görény, a nyest és a róka, bár a baglyok, sólymok, ölyvek, hollók és gólyák is fölfalják, ha rajta üthetnek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A vakondok a rovarevők rendjébe tartozik, amely rend a krétakori rovarevő erszényesektő származtatható A vakondok csontváza, a kulcscsont, a szegycsont és a kéz vázával
HIRDETÉS
Cikk-ajánló
20 fillérért csak 3 percig lehet beszélni 20 fillérért csak 3 percig lehet beszélni
Érdekes terv megvalósításának gondolata foglalkozatja a magyar...
Port-Artur nem adja meg magát Port-Artur nem adja meg magát
Augusztus 6-ikán az ostromló sereg részéről felszólították Stösszel...
Szabó Lőrinc: Búcsú Móricz Zsigmondtól Szabó Lőrinc: Búcsú Móricz Zsigmondtól
Benne valahogy maga az élet, maga az anyag gondolkozott. Egyszer, még...
Képek - szobrok Képek - szobrok
Hatvany Ferenc. Eddig aktokat, tompa világításba süppedt...
A gabonavámok felfüggesztése A gabonavámok felfüggesztése
A magyar kormány hozzájárult az osztrák kormány ama kivánságához,...
Ahol a pénz megszületik Ahol a pénz megszületik
Tulajdonképpen minden felnőtt embernek pénzcsinálás a foglalkozása....
A közforgalmú vasút centennáriuma A közforgalmú vasút centennáriuma
A közforgalmú vasút centennáriumát az egész művelt világ ünnepli....
Veres Péter útja Veres Péter útja
Rousseau többször is elmondja, hogy egy sou nélkül rótta napestig az...
Küszöbön áll az invázió második szakasza Küszöbön áll az invázió második szakasza
A német katonai szóvivő kijelentette, hogy az invázió második...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98