Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1914 | Augusztus

A penészvirág

Penészgombának is mondják, mert külső formájában, fejlődésének alakjában sok hasonlatosságot mutat az igazi gombával, amellyel egyébként életföltételei is azonosak, - pedig mégse gomba. Egysejtü, mikroszkópikus spórák tömege, amelynek igazi mivoltát csak akkor érthetjük meg, ha a sejtelmélet alapjáról magyarázzuk.

Először is: - mi a sejt? …. Eleven anyagrészecske, - mondja a tudomány, - mely bizonyos befejezettséget, formában és müködésben bizonyos önállóságot mutat. Maga az ember se más, mint az ilyen sejteknek koloszális, társas egyesülése. Milliószámra sorakoznak egymás mellé, hogy együttesen megalkossák az ember testét. Munkamegosztás szabja ki a tevékenységüket: igy alkotják az ember szerveit. „Sejtállam” tehát az ember: - és ilyen a kutya, a madár, meg a féreg is; és a tölgyfa, a liliom, a rózsa sem egyéb. A bacillus ellenben csak egyetlen egy sejtből áll; benne merül ki egész valója: alakja, tevékenysége, minden életfolyamata.

 

Ha az ember piramis, melynek épitőköveit sejtmilliók alkotják, akkor a bacillus egyetlen egy ilyen épitőkő, mely egymagában alkot egész, önálló házat. Még akkor is, ha több bacillus sorakozik egymás mellé: ezek mindegyikének külön háztartása van, - mindegyik külön, egymagában áll, minden társadalmi vagy állami szövetség segitsége nélkül él, fejlődik és szaporodik. Ime, ilyen fajta egysejtü a penészvirág is, melyet sokáig gombának tartott az ember. Nem gomba, hanem egymásra halmozódott egysejtüek végtelen tömege, mely azonban sohase fog eggyé közös akcióra, hanem minden egyes tagja külön müködik és csak önmagának él. Épen olyan egysejtü növény, mint amilyen egysejtü állat a bacillus, mely a sorvadást, a tifuszt, a kolerát, a pestist okozza, - s amelynek mivoltát, lényegét épen ugy csak néhány évtized óta ismerjük. Bár pusztitó, kártevő hatását már a gondolkodás ősnapjai óta éreztük, akár csak a pestis- vagy a kolera-bacillusok gyilkos erejét, amely ellen nem birtunk védekezni, mert magát az ellenséget nem ismertük.

Csak nemrégiben, a kulturának hatodik évezredében esett le szemünkről a hályog. A mikroszkóp mutatta meg a maga egész félelmetes nagyságában azt a rettentő hadsereget, mely állandóan tüzvonalban harcol az ember ellen: - a bacillusok világrengető tömegét. A mult század derekáig ugyszólván senki se sejtette ezt az állandó ostromot, mely annál veszedelmesebb volt, mennél inkább kikerülte a figyelmet. Ami természetes is, ha oly apró teremtményekről van szó, melyeknek átmérője még a milliméternek is kétezredrészeig zsugodorik…Ugyan ki törődnék az ilyen semmiséggel? De rögtön elébünk tárul a gigászi veszedelem, ha figyelembe vesszük, hogy a parányi bacillus a legrövidebb idő alatt is mennyire képes szaporodni.

Egyszerü számitás az egész. Vannak baktériumok, - azaz bacillusok, - melyek nyolc óra alatt egy példányból 16 millióra szaporodnak. Mikor a bacillus (öt-tiz-husz másodperc alatt) eléri fejlődésének tetőfokát, egyszerüen derékban kettészakad és lesz belőle kettő. Igy folytatódik tovább ez az osztódás a végtelenségig, mintha valami automatikus kolbászvágó sokszorozná meg a bacillusokat, - ugy hogy három nap alatt 47 trillió uj egyed fejlődhetnék bizonyos bacillusfajtákból.

A Természetben azonban nincsen oly abszolút rossz, amelynek ne lenne relativ jó oldala. Amióta házakban lakik az ember és zárt helyiségben tartja holmiját, késhegyre menő harcot folytat a penésszel. A növényvilágnak ez az élősdije épen ugy leskelődve fog körül bennünket, mint a bacillusok rémes hadserege. Szaporodásra képes sejtjei – a spórák – milliárdszámra uszkálnak körülöttünk a levegőben, lesve az alkalmat, hogy lecsaphassanak a kedvező talajra, ahol elszaporodván, megkárosithassanak bennünket. Noha betegséget közvetlenül csak kivételesen okoznak, annál nagyobb károkat tesznek élelmi szereinkben és egyéb javainkban, - mert a penész nem vet meg semmiféle kosztot: egyformán megrohan mindent, ami csak „penészedhetik”, - kezdve a kenyerünkön, folytatva cipőinken és végezve a tintán, amelyből irunk.

 

Szaporodásának és pusztitásának különösen kedvez a nedves, megszorult levegő; ezért, megforditva: ahol „dohos” a levegő, ott bizonyára jelen van a penész is. Legveszedelmesebb ellensége a friss, száraz levegő, a napsugár, mert ezek megölik a spóráit, ugy hogy nem szaporodhatnak. Sajátságos, hogy az ember, noha tudtán kívül, már ősidőktől fogva hasznára tudta forditani a penészgombák bizonyos fajtáinak pusztitó hatalmát. Számos, tejből készült eledel, - például a sajtok, az aludttej stb. – annak köszönheti pikáns, kellemes izét és aromáját, hogy a penész spórái együtt müködnek az erjedésben tevékeny baktériumokkal; a keletázsiai népek egyik legfontosabb tápláléka, - a szójabab – csak akkor lesz élvezhető, illetőleg emészthető, ha már át- meg átjárta a penész; a keményitő áterjesztése cukorrá a penész segitségével már emberemlékezet óta fontos iparág a szélső Keleten: - s még számos oly esetet lehetne fölsorolni, melyekben a gyülölt és utált penész hasznára vált az emberiségnek.

A penészgomba munkájának tudatos fölhasználása, azonban csak az ujabb idő vivmánya; egyidejü avval a nagyszerű fölfedezéssel, mely a baktériumok csodás világát is megnyitotta a kutató ember előtt. Csak azóta kezdjük különösen becsülni – sőt tenyésztjük mesterségesen is a penész spóráit – amióta a kémia tudományos magyarázatát tudja adni mindazoknak az erjedési folyamatoknak, melyekben a penész spóráinak oroszlánrészük van.

Rendes körülmények közt a penészvirág egyáltalában nem szép: ha ellenben mesterségesen tenyésztik, fölötte kedvező körülmények között, pompás szinárnyalatokat és rajzokat mutat. Hol gyönyörü növényformák, hol fantasztikusan egymásba folyó szövetek, fonatok keletkeznek, hol finom, egymásba folyó, elmosódó szinek és árnyalatok, majd meglepően szabályos gyürük, ágbogas rajzok stb. mutatkoznak, melyek a Természet művészetének csupa remek alkotásai.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Az édesgyökér-pálcikákat vizes edénybe teszik és sterilizálás után oltják a penész spóráit Az Isaria felina spórái fácskává fejlődtek apró ágacskákkal, melyek halványzöldek A Mucor reticulatus hófehér prémhez hasonló szövetet alkot, mely lágy, mint a hópehely
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Telehor nevü távlátó Telehor nevü távlátó
Mihály Dénes mérnök Tekehor nevü távlátó készüléke, amely lehetővé...
Klasszikus evezős verseny alapítása van a megvalósulás küszöbén Klasszikus evezős verseny alapítása van a megvalósulás...
Klasszikus evezős verseny alapítása van a megvalósulás küszöbén. A...
A miniszterelnök beszéde Szentesen A miniszterelnök beszéde Szentesen
Gömbös miniszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy párhuzamot vont az...
Tenisz világbajnokságok Tenisz világbajnokságok
A férfi páros világbajnokság döntője óriási küzdelmet hozott a...
Fogyasztási criterium Fogyasztási criterium
Az *Auto-Vélo* szerkesztősége automobil versenyt rendezett Parisban...
A rádió diadalútja 3. rész A rádió diadalútja 3. rész
Népszerű és tudományos előadások sorát, idegen nyelvkurzusokat van...
A modern sebészet csodái 1.
Csodálattal és tisztelettel eltelve hajtsuk meg az elismerés...
Magyarok Stockholmban Magyarok Stockholmban
Stockholm ma a világ közepe. Minden ut odavezet és minden szem...
Nagyarányu razzia Zágrábban Nagyarányu razzia Zágrábban
A zágrábi rendőrfőnökség szombaton, január 15- én esti 11 órától...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98