Dtum
Login with Facebookk
1914 | Augusztus

A turbina

Néhány évvel ezelőtt még igen kevés ember hitt abban, hogy a turbinarendszer valamikor is uralkodója lesz a hajtóműveknek, azt pedig, hogy ilyen hamar hóditja meg a világot, még a szakemberek sem hitték. Pedig ma már 30.000 lóerős gőzturbinák és 20.000 lóerős vizturbinák nem is tartoznak a ritkaságok közé. A mi két ábránk a szabadvizsugár turbinarendszert mutatja be két jellegzetességében, s leirásunk a rendszer ismertetését is adja.

A vizierők fölhasználására a rendkivül sokféle turbinarendszer közül két olyan rendszer van, amelyek mögött minden más redszer messze elmarad. Az egyik a Francis turbinarendszer, amelyet az amerikai Francis mérnök talált föl, a másik a szabadsugár turbinarendszer, amelyet Zuppringer német mérnök alkotott meg 1846-ban, de amelyet teljesen jogtalanul neveznek széltében hosszában Pelton turbinának. Pelton amerikai mérnöknek csak annyi köze van a Zuppringer-féle szabadsugár turbinához, hogy ő volt az, aki e turbina jóságát fölismerve, bevezette és elsőnek állitotta föl Amerikában. – De amint Amerikát a Vespucci Amerigo nevü olasz hajósról nevezték el, aki pedig csak Columbus után ment ki az uj világrészbe, Zuppringer is megvigasztalódhatik, ha az ő találmányát Pelton-turbinának hivják.

Ez emlitett két turbinarendszer között alkalmazási és szerkezeti különbségek is vannak. – A szabadsugár turbinát csak nagy magasságu vizesésnél használják, amikor legalább is 15 méter magasságra van szükség, mig a Francis-turbinákat alacsony esésü vizierőknél alkalmazzák. E két különbségből már azonnal látható, hogy a Francis-turbina van jobban elterjedve, hiszen sokkal több a kis magasságu vizesés, mint a 15 méteres. A szerkezeti különbség a kettő között abban áll, hogy mig a szabadsugár-turbináknál, mint a neve is mondja a viz nagy nyomás alatt, szabadon zuhan egy hüvelyből a kanalas kerékre, a Francis-turbinánál a futókeréken kivül egy különleges vezetőkerék is van, amely a futókereket átfogja.

 

A Francis-turbinának csavarformáju lapátjai vannak, amelyekre a viz sugárirányban zuhan, s a középpont közelében hagyja ismét el a kereket. A vezetőkerék a sugárirány megadására szolgál s a hozzáfolyást szabályozza. A szabadsugár-turbinánál mindez nem kell. A viz a hüvelyből, amelynek keresztmetszete szabályozható, óriási nyomással zuhan a kerék lapát, illetve kanalakra, amelyek vályu éllel elválasztva begörbitett fenékkel birnak, hogy a viz eleven ereje mindaddig hasson, mig csak a nyomás ereje arra képessé teszi. A sima lapon ütköző vizsugár jó része szétfröccsen és sokat veszit eleven erejéből, de ennél a kanalas keréknél az eleven erő 85 százaléka hasznositható.

 

A bemutatott Zuppringer-féle szabadsugár-turbina 14.500 lóerejü, s Württembergben épült. Két ilyen kereke van, s annak ellenére, hogy egy-egy kerék több, mint 7000 lóerő kifejtésére van igénybe véve alapjában véve nem nagy. Átmérője 2.9 m. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy a kereklapátokra 27 atmoszférikus nyomással tódul a viz, elképzelhetjük, hogy milyen kitünő és erős anyagból kell a lapátoknak készülniök.

 

Az alsó képen az egész turbina elrendezést mutatjuk be. A nagyságról az első kerék mérete is elég fogalmat nyújt, de itt is képzetet nyerhetünk, ha a turbinakerék csapágyszekrényénél álló embert megnézzük. Ez nem magasabb, mint a csapágyszekrény átmérője. A turbinarendszerek hatalmas mértékben terjednek az egész világon s egyre nagyobb és nagyobb méretüre épülnek.

A legnagyobb vizierők Svéd- és Németországban vannak Európában. Svédország vizierejében 6 millió, Norvégia vizierejében 7 millió lóerő van. Európa legnagyobb vizierőműve Norvégiában van Rjukamfos-ban. Itt tiz darab egyenként 14.500 lóerős szabadsugár-turbina áll üzemben.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Würtembergben megépített 14.500 lóerős turbina telep teljes képe. A lapátos szabadsugár turbina-kerekek be vannak építve A szabadsugár, vagy Zuppringer-féle német tanulmányú turbina kanalas turbinakereke
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Bataille új darabja Bataille új darabja
Hiába, a franczia dráma, mely még egy negyedszázaddal ezelőtt egyedül...
Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára
Az Égből dühödt angyal dobolt Riadót a szomoru földre, Legalább...
A Duna darabáruforgalma A Duna darabáruforgalma
A darabáruforgalom, kivált egész uszályrakományokban és főképen Bécs...
Amerika úszói győztek Európa ellen USA-Európa 38:36 Amerika úszói győztek Európa ellen USA-Európa 38:36
Az olympiai úszóstadionban zsúfolt tribünök előtt folyt le az...
Zuhogó esőben rendezték az idény első mezei futóversenyét Zuhogó esőben rendezték az idény első mezei futóversenyét
Vasárnap délelőtt rendezte az UTE szezónnyitó futóversenyét. A...
A Budapesti (Budai) Tornaegylet korcsolyázó versenye A Budapesti (Budai) Tornaegylet korcsolyázó versenye
A váratlanul kedvezőre fordult időjárás lehetővé tette, hogy a BBTE...
Egy alkotó történetíró Egy alkotó történetíró
Irodalom és történetírás közt századokon át senki sem látott...
Hölgyúszóink nyerték Bécsben a városközi stafétát Hölgyúszóink nyerték Bécsben a városközi stafétát
A Dianabad a második napra is zsúfolásig megtellett. A Danubia-miting...
Barátságos mérkőzések Barátságos mérkőzések
FTC – KAC 2:0 (1:0) – Üllői-ut – Bíró: Gerő Ferenc...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98