Dtum
Login with Facebookk
1914 | Május

Különös lövegek

Caesar, a gallok ellen viselt háborujának leirásában már emlitést tesz arról, hogy a gallok olyan parittyákat használtak, amelyekben ólomgömbök voltak, s ezeknek a lövegeknek a hatását rettenetesnek mondja.

Az ólomlöveg mind e mai napig alkalmazásban van, s a legmodernebb lövegeknél is használják. De amint természetesnek tartjuk, hogy a sulyos fém a lövedék céljait szolgálja, csodálkozhatunk azon, hogy olyan anyagból is készithetők lövegek, amelyek pedig anyaguk, tömegük, sulyuk következtében nem igen hivatottak löveganyagra. Ilyen anyag például a fa.

Ha a katonaság fegyverének lövege fával volna töltve acél és ólom helyett, igen veszélytelen volna a háboru. Pedig ha egy rendes katonai fegyver lövegéből kiveszszük a fémtöltényt, s helyébe egy fadarabkát helyezünk, s e löveggel három, egymástól 10-10 centiméterre felállitott bádoglemezre lövünk egy méternél kisebb távolságról, az eredmény azt mutatja, hogy az emberi testre ez épen olyan gyilkos lehet, mint az acélgolyó.

Az első képünk élesen mutatja meg a falöveg bádogátütő képességét. Két lemezt teljesen átüt, a harmadikat is alaposan megrongálja. A fánál sokkal puhább anyag a stearin. Az a lágy anyag, amelyet kézzel gyurhatunk, amely néhány fok melegnél ugy olvad, mint a vaj.

A gyertya anyaga tehát nem mondható ideális lövedékanyagnak, s mégis, ha megnézzük a harmadik képet, azt látjuk, egy olyan löveg, amelynek belseje acél helyett stearinnal van megtöltve, husz centiméter távolságról kitüzelve egy három és fél centiméter vastag kőrisfalapot teljesen átüt.

A víz ugy a fánál, mint a stearinnál is lágyabb szerkezetü, s a vizzel töltött löveg rombolása sem csekélyebb, mint az előbb emlitett két anyagé. Csak meg kell néznünk a második képet.

Előttünk áll egy három centiméter vastag palló, amelyet egy vizlöveg husz centiméter távolságról formálisan szétroncsolt, sőt a mögötte lévő deszkát is széttépésre lazitotta meg. De a víz sem az utolsó anyag, amely a különös lövegek sorában szerepel.

A levegő maga is szolgálhat lövegtöltelékül, amit az is bizonyit, hogy töltés nélküli hüvelyek üveglapokat, vékonyabb deszkát kisebb nagyobb távolságról is széttörnek. A hadsereg szolgálatában lévő vaktöltés, amelynél az acélkupot stearinban preparált papiros helyettesiti, szintén olyan löveg, amelynek használatánál elő van irva, hogy emberre, állatra csak harminc lépésnél nagyobb távolságban szabad használni. Tiz-husz lépésről már számos emberélet-épségében tett kárt a lövegerővel kiröpülő papiros.

E lövegek hatásának magyarázata abban áll, hogy minden anyagnak van térfogata, s az anyagok csak bizonyos határig nyomhatók össze. Bármely anyag az összenyomás határán túl a keménység legmagasabb fokával bir, tehát abban a pillanatban azzal a keménységi fokkal a kevésbbé kemény tárgyat szét lehet törni. A fa, a víz, a stearin, a levegő, a lövegben lévő robbanó anyag hatása alatt a hüvelyben összenyomódik, s mint összenyomott immár szilárd anyag nekiütődik valamely ellentállásnak.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98