A harcztéren küzdő katonáknál megbecsülhetetlenül jó szolgálatot tesz a vizmentes szövet. Ilyenre azonban békés időben is nagy szükség van sok foglalkozási ágnál. Nemcsak ruházati darabok készülnek belőle, hanem egyéb szükségleti tárgyak is mint pl. táskák, hátizsákok, sátordarabok stb. A szövetek vízmentesítése sokféle módon történik, melyek mindegyikének megvan a maga előnye és hátránya.

Jelen alkalommal azt a módot fogjuk ismertetni, a mely mellett a szövet eredeti jellege lehetőleg megmarad. Tehát megmaradnak a szövésnél keletkezett nyílások, hogy a vízmenteítés daczára a légcsere akadálytalanul végbe mehessen. Világos, hogy csak az ilyen szövetek alkalmasak ruházati darabok számára. Az olyan vízmentes szövetek, a melynél e nyílások be vannak tömve, e czélra nem alkalmasak, mert az egészségre károsak. A vízmentesítés e feltételek mellett is lehetséges, mert vannak anyagok, melyeket a víz nem nedvesít. Ha pl. parafin-darabot vízbe dugunk, kivétel után azt fogjuk tapasztalni, hogy teljesen száraz maradt. Ha aczéltűt ujjunkkal egy párszor végig húzunk, roppant vékony zsírréteg tapad rá, a mely elegendő ahhoz, hogy a tű heteken keresztül vízmentes legyen. Ha ezt a tűt kellő vigyázattal víz felszínére tesszük, nem merül alá, hanem úszik. Jobban megnézve, azt tapasztaljuk, hogy körülötte a víz felszíne behorpad, mintha a vízre igen vékony hártya volna kifeszítve. Ennek alapján dróthálóból készült csészébe vizet lehet önteni, a nélkül, hogy az a háló nyílásain kifolynék. Ilyenkor egy-egy nyílásnál a víz úgy kidudorodik mint a zsák. Sok anyag van, mely hasonló tulajdonsággal bír. Ilyenek pl. az agyagnak zsírsavas sói. Ezeket használják fel a szövetek vízmentesítésére. Ha az agyagsókat, pl. a timsót vagy a kénsavas agyagot összekeverjük zsírsavas sókkal (szappanokkal), zsírsavas agyag válik ki, a mely kellő szárogatás után olyan tulajdonságú mint a parafin vagy egyéb zsírok. Ha az említett keverékbe szöveteket áztatunk, akkor a zsírsavas agyag ezeken válik ki, és a szövet rostjai vízmentesekké válnak.

Az ipari kivitelben a szöveteket rendesen előbb az agyagoldatába áztatják, megszárogatják és azután teszik szappanoldatokba. A vízmentesség foka a felhasznált anyagok és a megmunkálás módja szerint különböző. A vízmentesség fokát meg lehet határozni. A katonai hatóságok a vízmentes szöveteket vizsgálatnak vetik alá. A feltételek szerint csak olyan szövetet fogadnak el vízmentesnek, a mely 50 négyzetcentiméter keresztmetszetű és 7.5 cm magas vízoszlopot 24 órán át megtart a nélkül, hogy a víz rajta átszivárogna. E czélra 50 négyzetcentiméter keresztmetszetű üveg vagy pléhhenger egyik végére erősen rákötözik a vizsgálatnak alávetett szövetet és az így keletkezett edénybe 7.5 cm magasan vizet öntenek, azután 24 óráig állani hagyják. Ezen idő alatt a víznek nem szabad átszivárognia. De további feltétel az is, hogy a próba alatt a szövetnek nem szabad megváltoznia. Ha ilyen szövetre vizet öntünk, a víz lepereg róla és felülete teljesen száraz marad.