Nagyjelentőségü eredménnyel járt a washingtoni asztrofizikai intézet munkálata, amelyről nemrég számolt be. Az adatgyűjtést nemcsak Észak-Amerikában, hanem az intézet testvér-intézetében, a perui magaslaton épült arequipai csillagvizsgálóban is nagy szorgalommal végezték.

Ez utóbbi intézet fekvése kiválóan kedvező az eféle megfigyelésekre, mert éghajlata egyenletes és állandóan derült az időjárása. Bizonyos Nap-állás mellett, a napsugarak változásainak hatása alatt, három körülményt figyeltek meg: a levegő csapadék-tartalmát, a Napnak a Földtől való távolságát és a fénysugárzás ingadozásait.

Ezenkívül közelebbi és fontos adatokat alapítottak meg az alaskai Katmai-i tűzhányó 1912-iki kitörésére vonatkozóan. Ezek szerint a kitörés alkalmával kilövelt por és egyéb égési termék oly nagy mennyiségben került a légürbe, hogy az a Napnak a Föld északi féltekéjére való hő- és fénykisugárzását jelentősen befolyásolta.

De azt is megállapították, hogy ez a kozmikus por az egyenlítőtől délre eső területekre nézve a Nap kisugárzását nem változtatta meg észrevehetően. Nem kevésbbé becsesek azok a megfigyelések, amelyeket Kaliforniában, a Mount Wilson tetején épült csillagvizsgálóban végezték, amelyek szerint a fénysugárzás a Nap korongjának felületén nem egységes és nem egyenletes, sőt évről-évre változik.

Például 1914-ben a Nap-korong középpontjának fénye a korong szegélyrészeinek fényéhez viszonyítva, az előző években végzett megfigyelések adataihoz képest nagyobb eltéréseket mutatott. Még a napi ingadozásokat is sikerült megállapítani.

Néhány év mulva a Föld különböző pontjain nyolc-tiz megfigyelő-állomást szándékoznak berendezni, lehetőleg magas hegyeken; az ily irányu müködést intenzívebb módon folytatják és kiterjesztik a különböző országok csillagvizsgálóira is.