Dtum
Login with Facebookk
1920 | Március

Az emberi hangyák - Bányamentés

A szén és a só mély aknák és tárnák hajtása révén kerül a felszínre. Leásnak egy kutszerű mélyedést s egészen addig, amig a keresett anyagot, mondjuk a szenet a föld mélyéből elérik. A kut fenekén azután megkezdik a szénréteg kidolgozását, azaz a kutfenéktől jobbra és balra tárnákat tolnak előre. Ha a szénterületen a szénréteg fekvése már megvan állapítva, akkor előre meghatározott terv szerint épitik a tárnának, amelyek a föld alatt sokszor több száz méter mélyen valóságos labirintust alkotnak.

– Maga a szénbányászat az anyagából kifolyólag, a többi föld alól kiveendő anyag pedig a tárnákban, a földben rejlő levegő és gázok következtében ezer és ezer veszélyt rejt magában. A bánya réme (ezzel a szóval is nevezik – bányarém) a bányalég. Ez igen veszedelmes, gyulékony gáz, mely száraz állapotban is halálos, belégzés esetén. A bányalég mindenféle bányában előfordulhat, leggyakrabban a szénbányákban.

Ez ellen szellőző-aknákkal védekeznek s a bányászok robbanás ellen szerkesztett „Davis”-féle lámpákkal járnak le a tárnákba. Hatalmas gépek szivják a bányákból a mérges levegőt s szorítanak be helyébe friss ózndusat. A bányaveszedelem másik nagy tényezője a víz. Ha valahol a tárnában földalatti vízforrás tör elő, az rombol, ledönti a tárnák oldalait támasztó ducokat, a tárna bedől, s elzárja a menekülés utját.

Nem kisebb veszedelem a tűz, amely ugyancsak a tárnákban levő faanyagot támadja meg, s éppen olyan végzetes lehet a bányászokra, mint a víz, vagy a bányarém. Ritkább, de mert hatásában talán a legborzalmasabb, különös figyelmet érdemel a földrengés, amely ugyszólván egy pillanat alatt dönti halomra a földalatti város utcáit, kizárva minden lehetőségét a menekülésnek.

A bányaberendezések évszázados fejlődésében ma már minden lehető gépezettel vannak ellátva. Liftek, amelyek az aknákban közlekednek, szivattyuk, amelyek vizet huznak, vizet lövelnek, ha tűz van, levegőt szívnak ki, ha az mérgező, s frisset adnak a föld hangyaműveseinek. A tárnákban kis vasutak járnak, villannyal világítanak és minden embert mentő és védőkészülékkel szerelnek föl. Amerika és Anglia rendelkezik a legtökéletesebb bányavédelmi berendezéssel.

Ezeknek a kezelésére külön iskolák vannak, s ezt az iskolát minden bányásznak meg kell járnia. Itt például egy bridgeporti (Amerika) gyakorló bányásziskola képét mutatom be. Bridgeport azért érdekel bennünket, mert ott rengeteg magyar testvérünk él a bányamunkából. Van egy terem, amely mesterséges légüressé van téve. Ebben a teremben van megépítve egy műtárna, a legnehezebb fajtából, s itt gyakorolják a munkások a mentést.

Van egy mentőkészülékük, amelyet egy Draeger nevű német mérnök talált föl, ezt magukra veszik s segélyével a légüres térben dolgoznak. A mentőkészülék (ezt láthatjuk elől és hátul nézetben is) buvársisak, amelyhez a háton elhelyezett oxigénfejlesztő készülékbe vezetnek csövek. A sisak alá kivülről nem mehet be levegő, csak a készülékből. Ezzel a fejvédő sisakkal a bányász mérges gázokkal teli tárnába is bemehet, s megmentheti az ott ájultan heverő bajtársát. Ha már kihozták a tárnából, akkor jön a mesterséges életrekeltés.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Draeger-féle oxigén fejlesztőkészülék Bányászok tanulják a mentés munkáját
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Tisza István kihallgatása Tisza István kihallgatása
A bécsi „Fremdenblatt” a következőket irta gróf Tisza...
A montekarlói gyilkosság A montekarlói gyilkosság
A véletlen a legügyesebb detektív. Nagyon sok bűnös kerülné el az...
A baromfi téli gondozása A baromfi téli gondozása
A baromfi téli gondozása a mostani viszonyok közt igen nagy bajjal...
Vasúti szerencsétlenséget okozó csorda Vasúti szerencsétlenséget okozó csorda
Trencsénből írják, hogy julius 27-én hajnalban a magyar államvasutak...
Vereségnek beillő döntetlen Vereségnek beillő döntetlen
Jugoszlávia – Magyarország 1:1 (1:0) Magyarország és...
„Folyó-tábornok” diadalmas legyőzői: A pontonhidak „Folyó-tábornok” diadalmas legyőzői: A pontonhidak
Az oroszok a mostani háborúban reménységük javarészét abba a sok...
Ne neveljünk proletárokat Ne neveljünk proletárokat
Bármi volt a városok kialakulásának – földrajzi, kulturális,...
Az Eiffeltorony szikratáviróállomása
Az Eiffeltorony szikratávíróberendezései kizárólag katonai,...
Egy szász ügyvédjelölt Egy szász ügyvédjelölt
Maros-Vásárhelyen a királyi táblán már másodszor tett ügyvédi...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98