Dtum
Login with Facebookk
1923 | Február

A gimnáziumi tanártól a cipőpiacig

Gimnáziumi tanár nem lehet cipészmester

A Kuria, mint legfelsőbb bírói fórum – amint azt egy napilapban olvassuk –, a lábbelikészítő kisipart közelről érintő kérdésben hozott döntvényt. Egy tanár ügyével foglalkozott, aki 1920-ban 26.000 korona tőkével egy cipőfelsőrészkészítővel közös cipészműhelyt nyitott.

A gimnáziumi tanárnak a szerződés szerint 10 éven át az üzlet jövedelméből egyharmadrész haszon jutott volna. Az első kilenc hónapban 10.000 korona jutott a tanárra. A cipőfelsőrészkészítő túlságosan aránytalannak találta a tanár jövedelmét, mert minden szakértelem és közreműködés nélkül élvezte a hasznot.

Épp ezért a szerződés hatálytalanítása iránt pert indított, amelyet meg is nyert. Az elsőfokú bíróság kimondotta, hogy egy nyilvános középiskolai tanintézetben alkalmazott tanár – tehát közhivatalnok – ipart nem gyakorolhat és a szerződés kikötései uzsorás természetűek és így a közerkölcsiségbe ütköznek. A Kuria ezt az ítéletet jóváhagyta. 


Cipőpiac

A belföldi cipőkereskedelem úgyszólván teljesen stagnál és dacára a folyton emelkedő bőráraknak, a készcipők árai aránylag nem érték el azt a százalékos emelkedést, mint amilyet a készbőröknél látunk.

Tudomásunk szerint a cipőkereskedelem már jóelőre gondoskodni kívánt a cipőbehozatal esetleges eltiltásának ellensúlyozásról és körülbelül egymillió párra tehető az a mennyiség, amelyet sebtiben behoztak és elraktároztak. Egyelőre sok kilátásuk ezen horribilis mennyiségű cipő eladhatására nincsen, mégis bizakodnak, hogy az üzlet mihamarabb élénkülni fog.


A készcipők üzleti forgalmára vonatkozólag ugyanez a helyzet Németországban is, azzal a különbséggel, hogy ott az árak fékeveszetten emelkednek, természetesen még így sem érve el azokat az árakat, amennyibe nálunk a cipők kerülnek. Ausztriában, illetve Wienben szintén megcsappant a forgalom. A gyárosok lényegesen az önköltségi áron alul árulnak és még így is állandóak a kényszereladások, amelynek természetes következménye a cipőszakma teljes tönkrejutása lett. Még a luxuscipők forgalma is a minimumra redukálódott.


Általában úgylátszik, hogy Közép-Európa egész cipőipara óriási válság előtt áll s annál inkább indokolt a magyar lábbelikészítő kis-, közép- és nagyiparnak a kormány elé terjesztett az a kérelme, hogy a készcipő-behozatalt napok alatt tiltsa le, különben az importcipők olyan mennyisége vetődhet német, cseh és osztrák részről a magyar piacra, mely által az előbb említett államokban észlelhető cipőipari válság a magyar cipőipart is magával rántja és teljesen tönkreteszi.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98