Dtum
Login with Facebookk
1931 | Május

Kirándulóhelyeink kőzettani érdekességei, Budapest környéke

Ha hazánk természeti szépségekkel bőven megáldott vidékeit felkeressük és ismételten bejárjuk, mindig valamilyen különös gyönyörűséget, lelki megnyugvást és élvezetet érzünk. Ez az érzés annál melyebb, minél jobban ismerjük az illető vidéket. A tájképi szépség esztétikai élvezete pedig sokkal öntudatosabb, ha a vidék felszíni kialakulásának okaival és adottságaival tisztában vagyunk.

Valamely vidék arculatának eredetiségét és szépséget elsősorban földtani multja és kőzeteinek mineműsége szabja meg. Lássunk néhány ilyen természetű érdekességet, hazánk jólismert és kirándulásaink folyamán talán többször is látott részeiből.

Megfigyeléseinkre magának Budapestnek közeli és távoli környéke is bőséges anyagot szolgáltat. Feltűnik, hogy a Duna mily élesen különíti el a pesti síkságot a budai hegyesvidéktől. Nem nehéz észrevenni, hogy a Duna vonala összeesik azzal a nagy törésvonallal, melynek mentén a pesti oldalon nagy mélységbe zökkentek azok a kőzetek, melyek Budán a Duna-part mentében felszínen vannak.

Budapest közvetlen környékét üledékes kőzetek alkotják, tehát olyanok, melyek vízből, túlnyomórészt tengerből rakódtak le. Fővárosunk területének földtani múltja igen változatos s egészen a geológiai középkor (mezozoikum) elejéig kísérhető pontosan figyelemmel.

Ekkor, a triászkorban, képződött ugyanis a Budai-hegységben oly nagy tömegben előforduló sárgásszínű dolomit (Gellért-hegy északi része, Sas-hegy, Hármas-határhegy, Nagyszénás, Csiki-hegye, stb.) és a csaknem fehér dachsteini mészkő (Hárs-hegy egy része, Fazekas-hegy, Remete-hegy, Nagy-Kevély, Pilis, stb.) Ezek egyúttal a környék legrégibb kőzetei közé tartoznak.

A mészköveknek különben a geológiai újkor, vagy harmatkor üledékei között is jelentékeny szerepük van. Harmadkori a tömött nummulinás mészkő (Pál-völgy, Mátyás-hegy, Kis-Sváb-hegy, stb.) a durva kövületekben gazdag lajta- és szarmatamészkő (Tétényi fennsík, Kőbánya, Rákos); negyedkori a likacsos édesvízi mészkő vagy travertino (Várhegy, Kiscelli fennsík, Budaörsi síkság) márga (Várhegy, Rózsadomb stb.), kavics (Pestszentlőrinc) és homok alkotják a harmadkor üledékeit.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Várhegy a pesti oldalról nézve A budai vár
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98