Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1934 | Január

Bognár Istvánné vasárnap bevallotta, hogy agyonlőtte, majd feldarabolta férjét

Vasárnap reggel félkilenckor az alagi csendőrőrs vidáman pattogó kis vaskályhája mellett mohón kávézott egy karikásszemű asszony. A csendőrök éberen figyelték minden mozdulatát. Gyorsan kortyolta a kávét és nagy falatokban tömte szájába a zsemlyét. Az őrnagy barátságosan szólítja meg:
- Kialudta magát, Bognárné?
- Igenis, kérem..
- És jól lakott?
Csak a fejével int, hogy jól lakott. Az őrnagy most közelebb lép hozzá, a hangja még mindig nem szigorú, nem faggató, esik mélyen a szemébe néz és unszolva szól hozzá:
- Mondja csak, Bognárné... nem akar valamit nekem mondani?
Az asszony testét ebben a pillanatban hisztérikus zokogás rázza meg. Arca elveszíti a színét, szemét eltakarja reszkető tenyerével és vad, szinte rikácsoló hangon kiabálja:
Bűnös vagyok!...Igenis....i-i-gen...én öltem meg a Pistát!

Szaggatott szavakban szakadt ki belőle a vallomása, össze-vissza, foszlánnyá fakadozott mondatokban.
- Szerdára virradó éjszaka történt...veszekedtünk. Nem ment jól nekünk, az uram becsukta a boltját, alkalmi munkából éltünk...és mindig veszekedtünk. Az uram nők után járt és ivott, ha volt miből. Megint el akart menni és pénzt kért tőlem. Tudta, hogy nyolcvan pengőm van a ruhásszekrényben. Mondtam, hogy nem adok. Civakodni kezdtünk..
- Hány órakor volt ez, Bognárné? - Kérdezi az őrnagy.
- Kilenc után hagytuk abba. Elaludtunk...
- És aztán?
- Hajnali három óra lehetett...arra ébredten, hogy a petróleumlámpa ég. Láttam, hogy az uram fölkelt az ágyból és a szekrényben kutat. A pénzt kereste...Rákiabáltam: Mit csinálsz. Pista? És fölugrottam, nekimentem...arra gondoltam, hogy a nyolcvan pengő...hogy elissza és nőkre költi...dulakodtunk, verekedtünk és a Pista úgy szájon ütött, hogy eleredt az orrom vérre...a fogam is kicsorbult, a metszőfogam, itt van ni, tessék megnézni. Azután...fojtogatni kezdett. Már azt hittem, végem van, mikor eleresztett, a fiókhoz ugrott és kirántotta a forgópisztolyát. Ordított, hogy aszongya: Kivégezlek, te rongy, te... Arra megint csak rám ugrott, vérben forgott a szeme, kérem szépen...olyan volt mint a vadállat...megint csak a torkomat markolászva az ágy felé tántorogtunk, szorosan összefogozva. Egyszerre csak a markomba került a pisztolynak a csöve, rántottam egyet, a kezemben maradt.
Bognárné rövid szünet után folytatta:
- A keze a torkomon volt.- rettentő nagy keze volt, kérem, igazi henteskéz – és akkor én, azt sem tudtam, mit cselekszem, közelről...közvetlen közelről...már nem is láttam, levegő után kapkodtam és a homlokára tettem a csövet és.. és elsütöttem. Szakértelemmel, mint a hentesüzletben! Semmire... nem emlékszem...Ültem az ágy mellett és néztem...mintha üres lett volna a fejem.
Nem is voltam én akkor öntudatnál...Azután..úgy öt óra lehetett,- az óra járt odakint, a vekker a konyhán ketyegve járt – a gyerek jutott eszembe, aki Szadán van a nagyszülőknél. Hogy
mit szól a gyerek, hogy én öltem meg az apját
- Mingyárt összeesett az ura? - kérdezi az őrnagy.
- Igenis...az ágyra esett, hanyatt. Még néhányat rúgott...aztán meghalt...
- És mit csinált akkor...mondja el, Bognárné:mit csinált akkor, mikor az ura meghalt? Hová tette a szatyrokat, Bognárné? - kérdezik.
- Elégettem...
- És mi történt, amikor Maszlai megszólította az udvaron, hogy mit keres ott?
- A vér meghűlt bennem---azt hittem, hogy végem van. Vissza sem mertem nézni, szaporán szedtem a lában úgy futottam a piac felé. Megkerültem a piacteret, már nem mertem fölszállni a vasútra, hanem elgyalogoltam az istvánteleki főműhelyig és onnan mentem vissza délután félkettőkor Alagra.
- Emlékezzen vissza pontosan, Bognárné: mit csinált szerdán délután?
- Mostam, egészen estig. A vért mostam...
Most elmondja, hogy az esthomály beálltával újra megtöltötte, a szatyrokat és a Kis ucca 3. szám alá sietett, abba a házba, amely előbb az övék volt és ahol a kis Berta -fiú utóbb megtalálta az áldozat lábszárait. Az udvaron László István postással találkozott, aki megkérdezte, mit keres ott?
Megijedt és zavartan azt felelte, hogy Klementékhez igyekszik–Klementék a Kis uccai ház új tulajdonosai--- Mikor itt elhelyezte a második szatyorszállítmány borzalmas tartalmát, átsietett a szemben lévő ház felé. Ez a Templom ucca 15. számú ház, a Kis ucca sarkán. Itt Vörös László fodrász lakik. A ház első ajtaja nyitva volt és amikor beleselkedett az udvarra, látta hogy senki nincs odabent... Odalopakodott hát és elrejtette két bádogedényben a holttest felső részeit. A májat és a tüdőt.

Pontos elszámolás a testrészekről

A borzalmakhoz szokott csendőrnyomozók elképedve hallgatják az asszonyt, aki most már annyira összeszedte magát, hogy tárgyilagos nyugalommal beszél, mintha idegen emberek közömbös ügyeiről lenne szó..
- Hová ment azután? - Sürgetik.
- Haza mentem...folytattam a mosást..
- És azután .. ugye, lefeküdt aludni?
- Igenis, lefeküdtem aludni..
Azt nem kérdezik meg a szörnyetegtől, hogy vajon jól aludt-e abban a szobában.

Csütörtökön reggel Budapestre ment, ahol a Teleki téren eladogatta férje ruhadarabjait.
Azért volt ez szükséges.- magyarázza- mert ha a Pista ruháit megtalálják otthon, nem hiszik , hogy elutazott...

Nagyon óvatos volt és körültekintő: nem egyetlen ószeresnek adta el a holmit, hanem
részletekben kótyavetyélte el. A drapp felöltöt hét pengőért adta az egyik árusnak:
a fekete félbox fűzős cipőt – egyik talpa lyukas volt- két pengőért a másiknak. A harmadiknak a sötétkék zakót, mellénnyel, a fekete nadrágot és két fehér inget. Összesen tizenöt pengőt szedett
össze a meggyilkolt és földarabolt férje ruhadarabjaiért. Négy óra volt, mikor hazaért Alagra. Már erősen sötétedett és az üres szoba földjén még ott feküdt vérében a meggyilkolt férj feje és néhány testrésze. Ezeket összepakolta, magához vette a revolvert és a Dunaparton Dunakeszi felé sietett a vak sötétben. A Hulámcsárda és a Fecskefészek néven ismert evezős – vendéglők között ladikot látott a jégtorlaszok hátán. Bemászott a ladikba és annak másik oldalán a Dunába dobta férje karjait, fejét és revolverét.
- Azután hazament, ugy -e?- kérdezi az őrnagy.
Igen, haza – feleli csodálkozó arckifejezéssel az asszony, mint aki nem érti, mi van azon különös, hogy ő hazament...

Vérfagyasztó, mikor elmondja, hogyan tette lehetetlenné, hogy a megtalált testrészekről megtudják:
férfi, vagy nő maradványi-e?

Az asszony tovább beszélt: Pénteken Vácra ment a járásbíróságra, ahol azért kellett megjelennie, mert egy adásvételi szerződésre ráhamisította férje nevét. Vácott ujságot vett és abból tudta meg, hogy rátaláltak a Kis uccai ház udvarán férje testrészeire.

Alagon betért Fürst Fülöp vegyeskereskedésébe. A kereskedő így fogadta:
- Bognárné, hallotta-e a nagy újságot?
Mi az? Én nem hallottam semmit...Most jövök Vácról.
De azért elsápadt – mint ahogy maga most utólag mondja – és a szíve nagyon hangosan kezdett dobogni, mialatt a kereskedő folytatta:
- Feldarabolt holttestet találtak...a Bertáék udvarán...a maguk volt házában!
Rémülten, néhány zavart szót motyogva ment ki a szatócsüzletből, egész testében reszketve. Estére
megjött a fia is, aki az apja után érdeklődött.
Mikor idáig jutott vallomásában, a Templom uccába kiküldött járőr jelentette, hogy megtalálták a két lábasban Bognár máját, tüdejét és felső részeit. Úgy, ahogyan az asszony mondotta! Ugyanezen a helyen találták meg a combokat is. Elképesztő, milyen anatómiai precizitással végezte a förtelmes hentesmunkát Bognárné! Hogyan fejtette le a húst a csontokról, hogyan szedte le a zsigereket a májról. A viharvert csendőrök undorodva és sápadt izgalommal állják körül az udvaron a lábasokat...

A lincselés árnyékában

Az asszonyt ezután a csendőrség úgynevezett helyszíni autójába ültetik és a Dunapart felé robognak vele. Amerre halad az autó az emberek fenyegetően tódulnak a nyomába, öklüket rázzák a fázósan báránybundájába burkolódzó hitvesgyilkos asszony felé, vad morajjal kísérik útját és bizonyos, hogy meglincselnék, ha a csendőrszuronyok nem oltalmaznák.

Tíz óra tájban a csendőrautó, megérkezett a Dunapartra és egy jégtorlasz tetején megtalálták a csónakot, amelyről az asszony beszélt. Bognárné a csónakba lépett és egykedvűen magyarázta, milyen irányba dobta be a a zajló jég közé férje fejét és a revolvert. A csendőrök nekigyürkőztek és a jégtorlaszokra mászva, csáklyákkal kutatták a zajló jég birodalmát: nem vetődik -e felszínre a szerencsétlen Bognár István. Ezután visszavitték Bognárnét az őrsre.

Három marcona csendőr között értelmes arcú, csinos, szőke iskolásfiú és együtt ebédel a munkájukban megéhezett férfiakkal.

Barátságosan, szinte gyöngéden beszélnek a fiúval és kínálják, hogy csak egyék. A fiú a meggyilkolt Bognár István és a gyilkos Bognár Istvánné fia, a Bulyovszky uccai reálgimnázium negyedik osztályos tanulója. Nem sejti, hogy az apját megölték és még kevésbé, hogy az apját az anyja ölte meg. A csendőrök körültekintését, gondosságát és emberségét bizonyítja, hogy a gyereket elkülönítették a külvilágtól, nem engedték meg, hogy bárkivel is beszéljen és ők maguk vigyáznak rá legjobban, hogy előtte a gyilkosságról ne szóljanak. Iskoláskönyveit is a csendőrőrsre vitték utána....

folyt.köv.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Bognárné beismerte, hogy megölte férjét. Csendőrök kíséretében a Duna partra indul Bognárné a zajló Duna mentén mutatja, hová dobta férje fejét Vasárnap délután a fölzaklatott Alag. (Ahol Bognár Istvánt megölte a felesége) Bognár kisfia, öreg édesanyja és nővére a gyászbeszédet hallgatja Bognár István temetésén
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A modern fényképezés A modern fényképezés
A fényképeknek, a melyeket élő emberekről szoktak készíteni, megvan a...
A pénzügyminiszter programja A pénzügyminiszter programja
Az uj pénzügyminiszter beköszöntő beszéde kell hogy megnyugvást...
Barabás Miklós  - 1810—1895. Barabás Miklós - 1810—1895.
Barabásnak néhány eddig ismeretlen művét ismertetjük most, a midőn...
A szőlők állása és a bor ára A szőlők állása és a bor ára
A földmivelésügyi minisztérium most közli a szőlészeti felügyelők...
A hét hőse Hitler A hét hőse Hitler
A képről hüvös és kietlen szempár, megnyult, kemény és keskeny orr,...
Fiume: Az első Fiume: Az első "Rugby"-mérkőzés Magyarországon
Az angol földközi-tengeri flotta látogatása alkalmából érdekes...
Déry Tibor regénye Déry Tibor regénye
Háromkötetes, több mint ezeroldalas regény olvasását fejeztem be,...
Angyalföldre vándorolt az ökölvívó csapatbajnokság Angyalföldre vándorolt az ökölvívó csapatbajnokság
Az ökölvívó csapatbajnokság befejeződött. A döntő napon a BVSC a...
A mi drága fiaink: a honvédek A mi drága fiaink: a honvédek
Az új háború félelmetes fegyverneme a repülőerő. A pontosan célba...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98