Dtum
Login with Facebookk
1935 | Július

Magyar kutató a dzsungel romvárosában, a Yucatan-félsziget

Milyen volt ezeknek a harcias és nagykultúrájú népeknek mindennapi élete? A mayák, aztékok és inkák rendszeres összeköttetésben állottak egymással és tudományos ismereteiket is kicserélték. Ismerték a szökőévet, a napfogyatkozások és a holdfogyatkozások lényegét. Hatalmas templomuk és csillagvizsgálójuk volt Chichen-Itza városában.

Minden évben egyszer a kupola nyílásain belső napsugár, illetve holdsugár megvilágított a templom padlóján egy rovátkát és ezzel jelezte azt, hogy vége van az évnek. Érdekes, hogy ebben az időben a mayák időszámítása pontosabb volt, mint a nagykultúrájú európai népeké. Sőt egyes feltevések szerint az európai naptárreform és a Gergely-naptár életbelépése a mayák hatásának tulajdonítható.

Csodálatos városokban éltek a mayák. A város uccáit kőburkolat fedte, naponta kétszer utcaseprők öntözték és seperték az uccákat. Akár csak a hajdani római birodalmat, a mayák birodalmát is széles és kitűnő országutak hálózták be. Ezeknek az országutaknak nyomaira még ma is rábukkanhatunk, persze a dzsungel régen elpusztított mindent.

Pontos térképeket készítettek birodalmunkról és hogy ezek a térképek milyen használhatók voltak, azt legjobban egy tragikus eset bizonyítja: Cortez 1524-ben éppen e térképek segítségével foglalta el az országot.

A régészeti kutatások napvilágra hozták egy zapotek-király sírját is. A sírboltban felbecsülhetetlen értékű, mesterien kovácsolt aranyékszert találtak, egy gyönyörű halotti maszkot és egy sereg művészi fazekasmunkát.

Cortez egyik kapitánya írja visszaemlékezéseiben, hogy egy azték város elfoglalása után kantárszárnál fogva kellett lovakat vezetni az uccák márványszerűen csiszolt követezén.

Gyógyító tudományuk igen magas fokon állott, ismerték a kinint és kokaint. Voltak iskoláik, melyekben képírásukat tanították és legendáikat, hagyományukat, történelmüket ismertették meg a fiatalsággal. Lakosságuk legnagyobbrészt a városokban élt.

Az ipar és az iparművészet céhekbe volt szervezve. Elragadtatással számolnak be a hódításban részt vett spanyol katonák naplói a város piacainak gazdag és változatos voltáról. Külön piaci felügyelőik voltak, akik a rendre felügyeltek és ellenőrizték a mértékegységek helyességét.

Ilyen volt ez az elsüllyedt birodalom, így éltek a Kolumbusz előtti Amerika különféle népei: a mayák, aztékok, inkák. stb. Az ő életükkel és kultúrájukkal egy egész külön tudományág: a praecolumbian archeologia foglalkozik.

Különféle kultúrák voltak ezek, különböző művészetek és életük is különbözött egymástól, azonban intenzív érintkezésben voltak egymással. Kolumbusz fia említi egyik levelében, hogy a Nyugat-indiai szigetek körül találkozott egy kereskedelmi bárkával, amelyen 25 rézbőrű kereskedő egész családjával és árukészletével utazott.

A praecolumbian archeológia a legutolsó esztendőkben minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az amerikai kontinens különböző fajú őslakói között állandó és élénk összeköttetést állt fenn. Igy pl. azték ékszereket találtak maya vidékeken és inka ruhadarabokat Mexikóban.

Yucatan-félszigeten kb. az V. század óta virult a maya művészet és a templomok csodálatos romjai valószínűleg a VII. századtól a XIV. századig állottak épségben. De jött a fehérember és az ő négyévszázados uralma alatt elpusztult minden. Az aranyat elhordták a spanyolok, az épületeket elpusztította a dzsungel mindent lebíró bozótja.

A Carnegie-intézet munkája hozza a napvilágra az elsüllyedt világ emlékeit. Érdekes, hogy a tudósok munkáját a rágógumi-kutatók könnyítették meg. Ezek a rágógumi-kutatók egy különleges gumifa után kutatnak a dzsungelben. A fának nedve ugyanis a rágó-gumikészítés fő nyersanyaga. A rágógumi-kutatók állottak először barátságos összeköttetésben a benszülött törzsekkel és ők hozták a hírt a tudósoknak az elsüllyedt világról.

Hallatlan nehézségek közepette látott neki a Carnegie-Institution, hogy felkutassa a Yucatanon hajdan élt mayák ősi kultúrájának emlékeit. A mexikói kormány rendeletére a Carnegie-lnstitution csak úgy folytathatja kutató munkáját, ha minden esztendőben meglehetősen nagy összegű dollárt költ erre a célra. Kétszáz maya indiánt kell álladóan foglalkoztatnia és ezek semmi mást nem csinálnak, csak tisztítják a dzsungelt.

Nehéz és veszélyes ez a munka és ebben a kutatásban vett tevékeny részt a kitűnő magyar tudós, Kelemen Pál, aki ezidőszerint Európában tartózkodik, hogy a különböző európai múzeumokban felkutassa Kolumbusz előtti Amerikának azokat az emlékeit amelyeket hajdani conquistadorok hurcoltak magukkal Európába.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Istenek temploma a mayáknál Kelemen Pál Chichenitza főterén Azték bálvány Kelemen Pál mayakutató
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98