Dtum
Login with Facebookk
1938 | Január

Van-e még lakható égitest a világegyetemben?

Keressünk ember !

A csillagászat titokzatos tudományából minden embert elsősorban az a kérdés érdekel, hogy vajjon vannak-e emberek másutt is, mint a Földön? Mivel a csillagászokról tudjuk, hogy hatalmat távcsöveken át figyelik az égitesteket, azt gondolhatnánk, hogy elég csak megnézniök mindegyiket és rögtön el tudják dönteni, van-e rajtuk élet. vagy nincs.

A valóságban azonban sokkal nehezebb a dolog. Valóban vannak égitestek, melyekről egyszerű ránézéssel meg lehet állapítani, hogy nem lehel rajtuk élet. Ezek a maguktól világító állócsillagok, melyek hatalmas, izzó gömbök, mint a mi Napunk, csak messzebb vannak és mivel már abból, hogy világítanak, biztos hogy sokezer foknyi forróság van rajtuk, tehát élet nem lehet ott.

A Földéhez hasonló élet csak a Földhöz hasonló, tehát már régen kihűlt és a Nap, vagy valamilyen Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygón lehet. Nincs olyan erős távcső, amelyen át nézve megállapíthatjuk, hogy valamelyik csillag körül keringenek-e szintén bolygók.

A bolygók ugyanis nagyon kicsinyek a Naphoz, vagy a csillagokhoz képest és halvány fényük egészen elvész a Nap, a csillag vakító sugárzásában. Igy tehát, ha életet, élő lény nyomát akarjuk keresni a mindenségben, bizony meg kell elégednünk azzal, hogy a mi bolygótársainkat vizsgáljuk meg és annyira leszűkítjük a kérdést, hogy van-e élet a naprendszer többi bolygóin?

Meg erre a kérdésre is nehéz a felelet. A legközelebbi szomszédunk a mindenségben a Hold. „Mindössze”350.000 kilométernyire van tőlünk. Ez a csillagászati szempontból egészen jelentéktelen távolság is olyan nagy, hogy nagy távcsövön nézve sem láthatnánk meg nem egy embert, de egy egész várost sem a Holdon, ha volna rajta.

A Holdon azonban nagyon könnyű mégis megállapítani, hogy nincs rajta élet. Pontosabban mondva: nem lehet rajta élet, mert hiányzanak rajta az élet legelső feltételei. Nincs rajta sem levegő, sem víz. Az egész Hold rideg, kihalt sziklapusztaság, amelyen még a hőmérséklet is olyan szélsőséges, hogy már maga az is lehelet lenné tenné az életet.

A Holdnak a Nap felé forduló felén 100 fok forróság van, tehát a víz felforrna, míg a túlsó felén, ahol éjszaka van, ott mínusz 150-200 fokra hűl le. Ha volna élőlény a Holdon, annak folyton körben kellene szaladnia az éjszakai fagy elől, mert az éjjeli hideget semmiesetre sem bírná ki. Pontosan ugyanaz a helyzet a Merkurnál, a Naphoz legközelebb levő bolygótestvérünkön.

A Hold példája körülbelül megmutatja, hogy a csillagászok milyen módszerekkel tudják eldönteni, van-e élet a bolygón vagy nincs? Nem közvetlenül az élet nyomát keresik, hanem azt kutatják, hogy az egyes bolygókon mennyire vannak meg azok a feltételek, melyek nélkül nem lehet élet. A legújabb időkben annyira fejlődött a csillagászati megfigyelés művészete, hogy nagyon könnyű lett a felelet.

Első kérdés, hogy mekkora a hőmérséklet a bolygók felületén - a csillagászoknak van már olyan távhőmérőjük, melynek segítségével pontosan megmérik messziről is a hőmérsékletet. Második kérdés, van-e levegő a bolygókon. Ezt közönséges távcsőmegfigyelés megmondja.

Harmadik, fontos kérdés, hogy milyen anyagból van a levegő s van-e víz is az egyes bolygókon. Erre a kérdésre a színképelemző készülék adja meg a feleletet, melynek segítségével a bolygókról jövő fénysugárból kiolvassák nemcsak azt, hogy milyen gázokból van a levegőjük, hanem azt is, hogy melyik gáz milyen arányban fordul elő és mennyi vízpára van benne.

Minden állati és növényi szervezetnek mindenekelőtt oxigénre van szüksége, mert minden életfolyamat végeredményben oxidálódás, azaz égés. Másrészről ugyanolyan fontos a víz is az élet számára. Víz nélkül elpusztul állat is, növény is. Ha tehát valamelyik bolygóról kiderül, hogy nincs rajta oxigén és víz, arra rá mondhatjuk, hogy nem lehel rajta állati élet.

A növényeknél valamiképpen másként áll a dolog. Nekik nem tiszta oxigénre van szükségük, hanem szénsavra. Ezt használják fel a levegőből, felbontják, a szenet megtartják magukban, az oxigént pedig kilélegzik a leveleik pórusain át. A növényvilág nélkülözhetetlen feltétele tehát a víz és a szénsav.

A legújabb csillagászati kutatások azzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy két legközelebbi bolygószomszédunkon, a Mars és a Vénusz légkörében nincs nyoma az oxigénnek, pedig akkor is észre kellene vennünk, ha csak negyedrész annyi oxigén volna ott, mint a mi levegőnkben. Ugyancsak nagyon kevés a vízgőz is mind a két bolygón.

A Mars felületének hőmérsékletéről azt tudjuk, hogy az Egyenlítő tájékán minden délben zérus fok fölé emelkedik a meleg és a sarkvidékeken ottani nyár idejében szintén a hó és jég olvadáspontja fölé emelkedik a hőmérséklet. A Mars sarkvidékein látható fehér mezők tehát tényleg havat és jeget árulnak el.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Marsról ilyen térképet készítettek A Jupiter, a legnagyobb bolygó A Merkur bolygó ugyanolyan sívár és lakhatatlan égitest, mint a Hold A Hold kietlen sziklatömegén nincs semmi lehetősége az életnek
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98