Dtum
Login with Facebookk
1940 | December

Mátyás-emlékmű Budán

Budapest

Kevesen gondolnak rá, hogy valaha, 15. században Szászország egyik része, a magyarul Luzsicának nevezett Lausitz, huszonhárom éven keresztül Magyarországhoz tartozott. Akkoriban ez, amikor Mátyás királyunk a német császárságot akarta elnyerni s ezért német területeken is iparkodott birtokokat szerezni.

Akkoriban maga Luzsica, amely, katolikus államrész létére, a cseh husszitákkal ellenségeskedésben élt, kérte a magyar király főhatóságát. Később aztán Mátyás még egyéb német területeket is megszerzett Sziléziában, és pedig igen nagy áldozatok árán. Megszerezte a ratibori, a troppaui, a leobschützi, a beutheni, a tosti és a loslaul hercegségeket, valamint a sagani és ölsi hercegségek örökösödési jogát. Ekkor azonban már nem a császárságra irányuló politikai igényel vezették ezt a ténykedését, hanem egészen más, dinasztikus meggondolások.

Mátyás ekkor már két házassága után volt s mindkettő magtalan maradt. Sziléziai tartózkodása idején megismerkedett egy Borbála nevű asszonnyal - legalábbis Istvánffy, a krónikás, így jegyezte fel - s ettől fia született, akit nagyapja, Hunyadi János, után Jánosnak kereszteltek s aki az édesapja hollós címere után a Korvin nevet kapta.

Amikor aztán Mátyás azt látta, hogy harmadik házassága is gyermektelen marad, akkor mindenképpen azon iparkodott, hogy Korvin Jánost tegye meg trónja örökösévé. Hatalmassá, nagyrangúvá, gazdaggá akarta tenni. Ezért szerezte meg számára egymásután a sziléziai hercegségeket, hogy a magyar uraknak a gyermekkel szemben való ellenérzését fia hatalmával, előkelő nemzetközi helyzetével szerelje le.

Mátyás király nagy súlyt helyezett rá, hogy Luzsicában is, illetve annak fővárosában, Bautzenben, megszeressék a polgárok őt és rajta keresztül a sziléziai asszonytól való fiát. Ezért nagy költséggel felépíttette Bautzenben az Ortenburg-kastélyt, a városnak még ma is legdíszesebb épületét. így került Bautzenbe Mátyás magyar királynak egyik legszebb, mindenesetre legdrámaibb arcképszobra, amely a középkori szárnyasoltárok mintájára készült.

Az Ezredéves Országos Kiállítás számára gipszmásolatot készítettek erről a szoborműről. Ujabban pedig kőben is elkészíttette Budapest főváros vezetősége a szobor másolatát s a budai vár egyik középkori épületmaradványára, a reál pénzügyminisztérium épületéhez támaszkodó klastromra helyeztette el. Itt hirdeti ez az emlék a nagy magyar király szerelmes emlékezetét...

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A rutének állami segélyezése A rutének állami segélyezése
A felvidéki rutén segélyezés folytatásakép a földmivelési...
Franciaország izolálta Németországot, megegyezett Olaszországgal és – megérti a magyar törekvéseket Franciaország izolálta Németországot, megegyezett Olaszországgal és...
A francia közvélemény közel egy évtizede nem kísérte olyan feltünő...
A balatoni vasút A balatoni vasút
A multkoriban sokat emlegetett, építendő balatoni vasútnak úgy...
A légy és a kullancs viszi szét a „pokolvart” A légy és a kullancs viszi szét a „pokolvart”
Miskolc környékén történt, hogy néhány ember „pokolvart”...
Színház Színház
A Nemzeti Színház most, nem egészen érthető okokból csaknem egy évvel...
Egy kis démonologia
Van a nőknek egy érdekes fajtája, amelyről azt mondják, hogy...
A német nők „vetkőzési programja”
Vetkőzési programról panaszkodik Sir Bernard Montgomery marsall a...
A balkáni események A balkáni események
Bulgária mozgósítása, meylről már a múlt alkalommal megemlékeztünk,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98