Dtum
Login with Facebookk
1938 | Július

A Szent István év nagy eseményei: A fehérvári ünnepek

A fehérvári ásatásokat tulajdonképpen már 1848-ban megkezdték a püspöki palota vadregényes kertjében. Abban az időben, a püspöki palota megépítése után, az egyik frissen ásott kút vizét ki akarták vezetni a mai Bazilika térre. Ezért alagutat építettek és a munkálatok közben gazdag sírokra bukkantak a munkások.

Az első feltárási munkát Érdy János akadémikus végezte, de 1848-ban Jellasich hadainak közeledési hírére abbahagyta a munkálatokat és csak később, Henszelmann Imre pesti orvos folytatta tovább az ásatásokat. A tudós orvos valósággal rekonstruálta a Szent István bazilikáját, megállapította a királysírok helyeit, de elkövette azt a hibát, hogy az ásatások folyamán megtalált összes csontokat egyetlen sírüregbe hordatta össze, úgyhogy szétválasztásuk ma már lehetetlenné vált.

Henszelmann megállapítása szerint a székesfehérvári koronázó bazilikában Szent István, Kálmán, II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, III. László, Károly Róbert, Nagy Lajos, Albert, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és Szapolyai István tetemei nyugszanak.

A főoltár előtti építkezést Károly Róbert kezdte, második feleségét itt temette el, de Róbert Károly sírját kirabolták. Leopold Antal szerint Nagy Lajos hallatlan haragra gyulladt Róbert Károly sírjának kirablása miatt és ezért Székesfehérvárról még a Szent Koronát is elvitette.

Teljesen ép sír egyetlen egy sem akadt ma már. Talán csak III. Béla király sírhelye, amely megmaradt eredeti állapotában. Henszelmann annakidején öt láda királyi csontot tudományos vizsgálatra felküldött Budapestre is, ezek azonban csak egy kis részét alkották a fehérvári leleteknek.

Ezekben a ládákban annakidején csak öt csontvázat találtak. A többit egy közös sírba helyezték el. Királyi, főnemesi és póri csontok keveredtek így össze. Azt, hogy királyi koronás fők is vannak a csontvázak között, a koponyák tetején látható tenyérnyi széles zöldes patinából állapították. A patina csak a halála után a fejre tett arany koronától származhatik.

Az évszázadok fergetegében pusztított itt azután a tatár, a török és a rablóhordák mind felforgatták és kirabolták a királysírokat. A törökök vandalizmusát egy 1568-ban kelt szultáni rendelet is megparancsolta, hogy a „hitetlenek sírboltjaiban” található minden maradványt el kell távolítani.

Amikor a keresztények visszafoglalták Fehérvárt, a törökök puskaporral töltötték meg a Bazilikát és felrobbantották. A márvány emlékműveket és az oltárköveket az idők folyamán széjjelhordták. Padokat készítettek belőlük és fürdőt építettek. A mozaikok arany díszítését sokhelyen megtaláljuk Fehérvárott.

Ami a romokból megmaradt, abból várfal készült, de Lipót császár 1702-ben még a várfalakat is lehordatta és így a lakosok Szent István bazilikájának remekbe faragott köveit házaik építésénél is felhasználták. Az a kevés azonban, ami megmaradt, páratlanul gazdag gyűjteménye a középkor építészetének és világviszonylatban is értékes.

A fehérvári ünnepek

A kettős szent év küszöbén Székesfehérváron nagy ünnepségekre készülődnek. Hat és fél millió pengőt költöttek hasznos beruházásokra és így Szent István ősi városa méltóképpen indul neki a jubileumi évnek.

Az ősi, királyi székváros nagy fénnyel ünnepelte meg a török alól való felszabadításának 250. évfordulóját, de hasonló ünnepségek között rendezik Szent István halálának kilencszázéves jubileumát is.

Az ünnepség küszöbén megtartott seregszemlével jelenthetjük, hogy ma már áll Szent Imrének, Kálmáncsey Domokos nagyprépostnak, Mátyás király híres diplomatájának, Varkots Györgynek, az utolsó várkapitánynak és Vattay krónikásnak a szobra.

Az újjáépített városháza tanácstermében Árpád vezér és Szent István fehér kőalakja mélázik és az Aranybulla kihirdetését ábrázoló freskó figyelmeztet a történelmi multra. Rövidesen felállítják a városban Szent István lovasszobrát is és szobrot kap még Nagy Lajos királyunk is.

Felépült már a Szent István bazilikájának ásatási területét lezáró királyi árkádsor is. Piros téglái virítanak a romok felett, már patinát kaptak, úgyhogy ősrégi építkezéseknek látszanak. A ravennai olasz stílusban épített árkádsor részben a hajdani épült... Mert itt minden a hagyományokra támaszkodik. Itt az árkádsorban helyezik el az ásatások alkalmával napvilágra került faragványos köveket, ágyúgolyókat és a mauzoleumba pedig Szent István tízmázsás kőkoporsója kerül.

Aba-Novák freskója és Stehló üvegfestménye díszíti majd e kegyeletes helyet, amelynek tornyában a harangjáték egy Szent István korabeli egyházi ének hangjait játssza. Végül a budavári Nagyboldogasszony templomból ismét visszakerül III. Béla király koporsója, amelyet 1848-ban találtak Székesfehérvárott.

Elkészítették már az 1938-as évi vitézi avatás helyszínének a tervét is. A díszes ünnepségeket a Szent István-romok felett tartják meg és a kormányzó Szent István koporsója előtt avatja vitézzé a várományosokat. A város igazi ünnepsége azonban az augusztus 21-i országgyűlés lesz, amikor is törvénybe iktatják Szent István emlékét.

Az ünnepségek alkalmával felavatják Szent István szobrát, majd a városháza udvarán összeül a törvényhozás két háza. A képviselőház, majd a felsőház megszavazzák a törvényjavaslatot, amelyet a miniszterelnök még ott a helyszínen a kormányzó elé terjeszt. A jóváhagyás után azonnal ki is hirdetik a törvényt, amelynek tehát minden mozzanata a közönség előtt játszódik le.

Az ünnepi évnek már elkészült a műsora, a város ünnepi külsőbe a lakosság pedig ünneplő lélekkel indul az események elé. Kilencszáz év ezelőtt az ország első városa, királyaink koronázó és temetkezési helye a város és a sorozatos ünnepségek azt bizonyítják, hogy a Szent évvel Székesfehérvár a legelső sorban küzd, hogy a dicsőséges magyar mult hagyományait a legméltóbb keretben mutassa be.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Szent István király székesfehérvári bazilikájának ásatási területét lezáró királyi árkádsor Székesfehérvárott az Árpád-házi magyar királyok uralkodása idejében emelt épületek romjait tárták fel. Remekbe faragott oszlopfők
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98