Dtum
Login with Facebookk
1940 | December

Repőlégépszállító hajók

A világháború és az utána megtett kisérletek megmutatták, hogy a bombavető és torpedóvető repülőgépek sokkal hatalmasabb támadó és védő szerkezetek, mint a roppant nagy testű páncélos hajók, melyeket egy repülőgépről elhelyezett 3000 kg-os torpedó egyszerre megsemmisíthet.

A hadihajó-szakértők sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, nem lehetne-e a drága pánczélos hajókat olcsóbb és gyorsabb tengerjáró aeroplánokkal helyettesíteni? De e helyettesítést akadályozza a repülőgépnek aránylag csekély működésköre, mely főként az 500 – 1000 kg-os bombát vivó repülőgép esetén erősen megcsökken s így a pánczélos hadi flottának elég egy néhány 100 km-re eltávoznia a parti légi kikötőtől, hogy a repülőgép már ne árthasson neki.

Ezért az újabb légi taktika úszó légi kikötőket kiván, melyek a tengeri flottát kisérik s melyek lehetővé teszik, hogy a repülőgépek a partok bombázásában és tengeri csatákban sikerrel résztvegyenek. Továbbá a repülőgépről drótnélküli telegráfia útján irányítani lehet a torpedókat s így a repülőgép több ezer méter magasságból, mely az ellenséges találattól megvédi, döntő szerepet vihet a tengeri csatában. Ezért a washingtoni értekezleten elismerték a repülőgépszállító hajóknak kiváló fontosságát.

A legnehezebb ebben a dologban annak a feladatnak megoldása, hogy az elindulás a hajóról és a reá visszatérés, valamint a repülőgép biztos elhelyezése hajón miként történjék. Az indulás és érkezés legegyszerűbb módja a vízről és a vízre történhetnék s a hajóról vagy hajóra emelésre daruk szolgálhatnak. De az indulás és érkezés e módja csak csendes tenger idején történhetnék; hullámzáskor nehéz, sőt veszedelmes a műveletet végrehajtani.

A könnyű csónaknélküli repülőgépek egyébként a hajóról is indulhatnak. E kis repülőgépek a földerítésben vesznek részt s részükre a nagy hajók tetején szereltek inditó padozatot. De ez az elrendezés a visszaérkezést nem oldja meg. Vannak hajítógépes indítók is az aeroplánok részére (1. a Természettudományi Közlöny 787-790. füzetét), melyek sokkal jobbak, de a visszatérést ez a mód is figyelmen kívül hagyja.

Ezért külön, csupán a repülőgépek hordására és kitörésére szolgáló új szerkezetű hajókat találtak ki, melyeken fülkék vannak a repülőgépek eltartására, műhelyek a javítására és fenntartására, tartalékok a bombák részére és helyiségek a személyzet számára; a hajó fedélzete az indulásra és érkezésre szolgál s ezért a hajón sem árboczok, sem kémények nincsenek.

A repülőgépeket hatalmas felvonók húzzák ki fülkéjükből s helyezik a födélzet padozatára. Az ily indító padozat 200 m hosszú és 21 m széles s induláskor és érkezéskor ezt a padozatot a hajóorr irányváltoztatásával, a széllel szemben lehet fordítani.

Megjegyezzük egyébként, hogy ha egy bombavivő repülőgépnek 80 km óránkinti guruló sebességre van szüksége, hogy a térszinttől elválva fölemelkedjék a hajóról, mely 50 km sebességgel halad a széllel szemben, a repülőgép már 30 km guruló sebességgel elválik. Sőt, ha a szélnek 30 km óránkinti sebessége van s a hajó e széllel szemben 50 km sebességgel halad, a repülőgép lebegő helyzete jut a nélkül, hogy gurulnia kellene. Ez esetben a repülőgép teljes sebességét kifejtve a hajó fölött pár méterre minden baj nélkül lebeghet úgy, hogy az indulás és leszállás könnyen történhetik.

Egy másik nehézséget okoz a repülőgépvivő hajón a térszükséglet a hosszú lebegtető sikú aeroplánok részére. De ezen úgy lehet segíteni, ha a repülőgépeket visszahajtható szárnynyal készítik, mint a Handley-Page féléket, melyeket Közlönyünk 721-724. füzete ismertetett. A Parvall-féle repülőgépeknek a csónakja hajlítható meg s a térszükséglet ily módon is csökkenthető.

Úgy látszik, hogy a tengeri repülőgépek a terhes és nehézkes pánczélos hajókat kiszorítják, mert ez utóbbiaknak sokkal kisebb a pusztító erejük, mint a repülőgépeknek s ezért a repülőgépszállító hajók építésével és tökéletesítésével a pánczélos hajók jelentősége egyre jobban megcsökken.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Történelmi éghajlatváltozás hatása a szőlőművelésre Történelmi éghajlatváltozás hatása a szőlőművelésre
A Meteorologische Zeitschrift-ben érdekes tanulmány jelent meg...
A német tengerhajózás A német tengerhajózás
Az 1913. év második felének első hónapjaiban még jogosultnak látszott...
Magyarország – Lengyelország 1:0 (1:0) Magyarország – Lengyelország 1:0 (1:0)
Mintha egészen más képe lett volna a magyar és lengyel válogatottak...
Vasárnap véget ért az amerikai választási küzdelem Vasárnap véget ért az amerikai választási küzdelem
Roosevelt utolsó választási beszédében kijelentett, hogy a világ...
Éjféli menedékhely Éjféli menedékhely
Az új életre támadt Vígszínház Maxim Gorkij világhírű drámájával...
Közepes eredmények az atlétikai bajnokságok első napján Közepes eredmények az atlétikai bajnokságok első napján
Kellemetlen, esős és hideg időben gyérszámú közönség előtt rendezte...
A kormány intézkedése az ex-lexre vonatkozólag A kormány intézkedése az ex-lexre vonatkozólag
A mint az új-esztendő közeledtével a válságból való kibontakozás...
 Cipőkrémek Cipőkrémek
A háboru alatt és után sok silány cipőkrém került forgalomba,...
Bezárult a rádiólánc földön Bezárult a rádiólánc földön
Amióta a zseniális olasz találmány, a rádió elindult dicsőséges...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98