Dtum
Login with Facebookk
1940 | Május

Gép, amely emberi hangon beszél

A mai technika már majdnem mindenféle emberi tevékenyeget utánozhat gépekkel, csak beszélni nem tudott eddig a gép. Most azonban már azt is tudja. A mult évi newyorki világkiállításon bemutatták a „Voder”-t, az első gépet, amely ember hangon beszél.

Nehogy félreértés essék: nem gramofónról vagy hangosfilmről van itt szó. Igaz, hogy a kiállítás látogatói, amint a furcsa, szekrényalakú masina hangszórója tisztán érthető emberi hangon köszöntötte őket, szilárdul meg voltak győződve, hogy a szekrény belsejében hanglemez kering, vagy hangos film pereg, amelyre már előzetesen rávésték, ráfényképezték a szöveget.

De akkor felszólították a látogatókat, intézzenek különböző kérdéseket a „Voder”-hez. Általános meglepetésre, a gép minden rögtönzött kérdésre ugyancsak rögtönözve és talpraesetten válaszolt. Már pedig senki sem tudhatta előre, mit fog a közönség kérdezni a így nem lehetett a megfelelő választ tartalmazó gramofónlemezt sem raktáron tartani.

Ezzel meggyőzték a vendégeket, hogy semmiféle beszélőgép-csalafintaság nincs a dologban. A beszélő-automata nem „konzervanyagot” ad, hanem azon frissiben „gyártja” a hangokat. De hátba eleven ember beszél valahol egy mikrofonba s annak szavát halljuk? - csóválta fejét egy tamáskodó. Ezt is megnyugtatták. Megmutatták a látogatóknak, hogy az emberi hangon beszélő gép semmiféle mikrofónnal nincsen összekötve. Csalásról, fortélyról tehát nem lehet szó. Nincs itt sem mikrofón, sem gramofón, sem hangos film. Ellenben...

Ellenben, amikor valaki kérdést intézett a masinához, egy mosolygósképű fiatal hölgy fürge ujjakkal zongorázni kezdett a gép mellett álló asztal orgonaszerű billentyűzetén. Amint ujjai végigfutottak a fehér és fekete billentyűkön, úgy áradt a hangszóróból a gép válasza. Mintha a hangok alól a szép női ujjak alól keltek volna életre. A „Voder” kiállítója, egy nagy amerikai villamossági vállalat, nem is fukarkodott a magyarázattal. Kitűnt, hogy a titok valóban a billentyűkben rejlik.

A ,,Voder” ugyanis semmi más, mint olyan villamoskészülék, amely rádiócsövek és más rádióalkatrészek segítségével hangokból mesterséges úton állit össze érthető szavakat. Az emberi hang és beszéd amerikai kutatásaik során úgyszólván részeire bontották, elemezték az emberi hangot, úgy, mint a vegyész szétbontja és megelemezi a kezeibe adott vegyületet, hogy megállapítsa összetételét.

Tanulmányozták azokat a hangrezgéseket, amelyek a gégében és a szájban keletkeznek beszéd és éneklés közben, megfigyelték a férfi, a nő, a gyermek, a felnőtt, a fiatal- és öregember hangjának jellegzetes rezgéseit s aztán megkísérelték, hogy rádiócsövek segítségével olyan villamos rezgéseket fejlesszenek, amelyek a hangszóróba vezetve, az emberi hanghoz hasonló hanghullámokat idéznek elő.

Igy született meg a „Voder” és a hangtudósok kitűnő eszközt találtak benne az emberi hangok tudományos tanulmányozására. Mert eredetileg csak tanulmányi célokat szolgált: a „Voder” szó is csak összevonása a készülék hivatalos nevének: „Volce Operation Demonstrator”, azaz a hang működését szemléltető gép. Amikor azután kitűnt, hogy csalódásig hűen utánozza az élő ember hangját, elhatározták, hogy meglepetésként bemutatják a nagyközönségnek is, a newyorki világkiállításon.

De mi köze az egészhez a zongorázó hölgynek? Nos, minden hangot külön elektróncsöves rezgőkör kelt, éppen úgy, mint ahogy a zongorában minden hangnak külön húrja van. Az elektróncsövek bekapcsolása pedig a billentyűkkel történik. Minden egyes billentyű lenyomása más-más hangot szólaltat meg a hangszóróban. Értelmes szavakká azonban csak akkor olvadnak egybe, ha a kezelő gyors egymásutánban és a helyes sorrendben kapcsolja be a rezgőköröket, vagyis folyamatosan zongorázik a billentyűzeten.

A kiállító cég ezért fürgeujjú hölgyeket szerződtetett a „Voder” kezelésére és betanította őket, hogy úgy billentyűzzék a készüléket, hogy ez a helyes választ adja a közönség kérdéseire. Egy kapcsolómozdulatra a gép férfi, vagy nő, fiatal gyerek, vagy reszketőshangú aggastyán hanglejtését tudja utánozni.

A „Voder” megérdemelt sikert aratott a kiállításon. De tudományos sikere még nagyobb. Szakértők szerint jelentősége a hangok tudományos kutatásában és az emberi hang mesterséges előállításában ma még be sem látható….

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az Aradi AC. versenye Az Aradi AC. versenye
Az Aradi AC. athletikai versenye mindenkor a délvidéki sportélet...
Leleplezték Nagyatádi Szabó István ércszobrát Leleplezték Nagyatádi Szabó István ércszobrát
A magyar kisgazdák felejthetetlen vezérének, Nagyatádi Szabó...
Rövidek Rövidek
A magyar ifjúsági szervezetek vasárnap közös kiáltványt bocsátottak...
Megint szabad a halat késsel enni Megint szabad a halat késsel enni
Néhány nap óta egy húsos, testes, fölötte kívánatos női akt virít le...
Székely Bertalan  (1835-1910) Székely Bertalan (1835-1910)
Annak a művészi generácziónak, mely a magyar nemzeti festészet...
Új telefonkagyló nagyothallók számára Új telefonkagyló nagyothallók számára
Weber L. már régebben kiséletezett kis telefonkagylókkal, de...
Párizs sztrájkol, hogy megrémítse a köztársaság ellenségeit Párizs sztrájkol, hogy megrémítse a köztársaság ellenségeit
A minisztertanács elhatározta, hogy hétfőn törvényjavaslatot terjeszt...
A hadihajók építése Fiuméban A hadihajók építése Fiuméban
A Ganz–Danubiusz hajógyár a napokban kapta meg a tengerészeti...
Az életsugarak
A tudományosság vivmányai mondhatni: lépésről-lépésre közelebb...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98