Dtum
Login with Facebookk
1940 | Május

Gép, amely emberi hangon beszél

A mai technika már majdnem mindenféle emberi tevékenyeget utánozhat gépekkel, csak beszélni nem tudott eddig a gép. Most azonban már azt is tudja. A mult évi newyorki világkiállításon bemutatták a „Voder”-t, az első gépet, amely ember hangon beszél.

Nehogy félreértés essék: nem gramofónról vagy hangosfilmről van itt szó. Igaz, hogy a kiállítás látogatói, amint a furcsa, szekrényalakú masina hangszórója tisztán érthető emberi hangon köszöntötte őket, szilárdul meg voltak győződve, hogy a szekrény belsejében hanglemez kering, vagy hangos film pereg, amelyre már előzetesen rávésték, ráfényképezték a szöveget.

De akkor felszólították a látogatókat, intézzenek különböző kérdéseket a „Voder”-hez. Általános meglepetésre, a gép minden rögtönzött kérdésre ugyancsak rögtönözve és talpraesetten válaszolt. Már pedig senki sem tudhatta előre, mit fog a közönség kérdezni a így nem lehetett a megfelelő választ tartalmazó gramofónlemezt sem raktáron tartani.

Ezzel meggyőzték a vendégeket, hogy semmiféle beszélőgép-csalafintaság nincs a dologban. A beszélő-automata nem „konzervanyagot” ad, hanem azon frissiben „gyártja” a hangokat. De hátba eleven ember beszél valahol egy mikrofonba s annak szavát halljuk? - csóválta fejét egy tamáskodó. Ezt is megnyugtatták. Megmutatták a látogatóknak, hogy az emberi hangon beszélő gép semmiféle mikrofónnal nincsen összekötve. Csalásról, fortélyról tehát nem lehet szó. Nincs itt sem mikrofón, sem gramofón, sem hangos film. Ellenben...

Ellenben, amikor valaki kérdést intézett a masinához, egy mosolygósképű fiatal hölgy fürge ujjakkal zongorázni kezdett a gép mellett álló asztal orgonaszerű billentyűzetén. Amint ujjai végigfutottak a fehér és fekete billentyűkön, úgy áradt a hangszóróból a gép válasza. Mintha a hangok alól a szép női ujjak alól keltek volna életre. A „Voder” kiállítója, egy nagy amerikai villamossági vállalat, nem is fukarkodott a magyarázattal. Kitűnt, hogy a titok valóban a billentyűkben rejlik.

A ,,Voder” ugyanis semmi más, mint olyan villamoskészülék, amely rádiócsövek és más rádióalkatrészek segítségével hangokból mesterséges úton állit össze érthető szavakat. Az emberi hang és beszéd amerikai kutatásaik során úgyszólván részeire bontották, elemezték az emberi hangot, úgy, mint a vegyész szétbontja és megelemezi a kezeibe adott vegyületet, hogy megállapítsa összetételét.

Tanulmányozták azokat a hangrezgéseket, amelyek a gégében és a szájban keletkeznek beszéd és éneklés közben, megfigyelték a férfi, a nő, a gyermek, a felnőtt, a fiatal- és öregember hangjának jellegzetes rezgéseit s aztán megkísérelték, hogy rádiócsövek segítségével olyan villamos rezgéseket fejlesszenek, amelyek a hangszóróba vezetve, az emberi hanghoz hasonló hanghullámokat idéznek elő.

Igy született meg a „Voder” és a hangtudósok kitűnő eszközt találtak benne az emberi hangok tudományos tanulmányozására. Mert eredetileg csak tanulmányi célokat szolgált: a „Voder” szó is csak összevonása a készülék hivatalos nevének: „Volce Operation Demonstrator”, azaz a hang működését szemléltető gép. Amikor azután kitűnt, hogy csalódásig hűen utánozza az élő ember hangját, elhatározták, hogy meglepetésként bemutatják a nagyközönségnek is, a newyorki világkiállításon.

De mi köze az egészhez a zongorázó hölgynek? Nos, minden hangot külön elektróncsöves rezgőkör kelt, éppen úgy, mint ahogy a zongorában minden hangnak külön húrja van. Az elektróncsövek bekapcsolása pedig a billentyűkkel történik. Minden egyes billentyű lenyomása más-más hangot szólaltat meg a hangszóróban. Értelmes szavakká azonban csak akkor olvadnak egybe, ha a kezelő gyors egymásutánban és a helyes sorrendben kapcsolja be a rezgőköröket, vagyis folyamatosan zongorázik a billentyűzeten.

A kiállító cég ezért fürgeujjú hölgyeket szerződtetett a „Voder” kezelésére és betanította őket, hogy úgy billentyűzzék a készüléket, hogy ez a helyes választ adja a közönség kérdéseire. Egy kapcsolómozdulatra a gép férfi, vagy nő, fiatal gyerek, vagy reszketőshangú aggastyán hanglejtését tudja utánozni.

A „Voder” megérdemelt sikert aratott a kiállításon. De tudományos sikere még nagyobb. Szakértők szerint jelentősége a hangok tudományos kutatásában és az emberi hang mesterséges előállításában ma még be sem látható….

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Barsi László Newyorkban Barsi László Newyorkban
Barsi László, a legkiválóbb magyar középtávfutó, amint ismeretes,...
Riport a munkatáborok vidám és munkás életéről 1. Riport a munkatáborok vidám és munkás életéről 1.
Utakat építenek, aratnak, kubikosmunkát végeznek a jövő orvosai,...
Meghalt-e a l'art pour l'art? Meghalt-e a l'art pour l'art?
Nem vagyok irodalomtörténetíró, nem igyekszem tehát megállapítani,...
Négy név Négy név
Négy név: Szobota, Pogány, Ujlaky, ...
A rádium felfedezése 3.rész A rádium felfedezése 3.rész
1898 április 12-én az Akadémia ülésén felolvasták Madame Curie...
Dr. Szerelemhegyi Ervin visszavonul Dr. Szerelemhegyi Ervin visszavonul
Dr. Szerelemhegyi Ervin visszavonul a versenyzéstől. A MAC-nak sok...
Karnevál az Arizonában Karnevál az Arizonában
Káprázatos revü, színes képek vonulnak fel esténként az Arizona...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98