Dtum
Login with Facebookk
1941 | Június

Ne neveljünk proletárokat

Bármi volt a városok kialakulásának – földrajzi, kulturális, gazdasági vagy politikai – elindító oka, a fejlődés velejárója a kívülről, főleg vidékről történő bevándorlás. Mi vonzza az embereket a városba? A véletlen, a vágy és a kényszer. A falusi ember szolgál, árul, kereskedik, katonáskodik a városban, a város elbűvöli és bentmarasztalja. De a legerősebb mozgatóerő a szükség. Amikor nem a jobb kenyeret, hanem a kenyeret keresik a városban. A kenyeret, amelyet a falu már nem nyujt.

Ami értéket a falu emberben, pénzben, vérfelfrissítésben lead, annak csak kicsiny hányada folyik oda vissza.
Még a falusi származású nyugdíjas se tér vissza szívesen a faluba, megszokásból, vagy kultúrigényből, de a városban marad. Az ember és érték állandóan vándorol a faluból a városba. Azelőtt ennek a vándorlásnak az üteme lassúbb volt. Akik a városba kerültek, nem merültek el rögtön a tömegben. A házi alkalmazottra a gazdája ügyelt, az iparost ugyancsak kordában tartották a mester házánál, nevelőintézetek, ösztöndíjak, internátusok, zárdák vártak a szegény, de tehetséges falusi diákra.

A lassú szivárgást elemi erővel változtatta meg a gyáripar kirobbanó fejlődése.
Nem ismerték fel, milyen következményekkel jár a céhek gondoskodásának a megszűnése, a gazda és a cseléd családias viszonyának a megváltozása. Az új termelési rend nem ismerte fel és nem méltatta kellő figyelemre az átmenet súlyos problémáját. Pedig az emberek átültetése nagy zökkenőt jelent. A falusi ember tapasztalatlanul, legtöbbször tanulatlanul kerül a városba. Tehetetlenségük a legalacsonyabb rétegbe horgonyozza le sorsukat. Az első dekonjunktura-hullám szárazra dobja őket, belesüllyednek a nélkülözésbe. A társadalomnak fel kell ismernie a tényt, hogy ez az elem képtelen önerejéből megszervezni az életét. Ez azoknak a kötelessége, akik ehhez a kellő intelligenciával és az eszközökkel rendelkeznek.

A városba irányuló vándorlás tempóját csökkenteni kell.
A bevándorolt tömeg nem mindig találja meg a keresett jobb sorsot. A nemzet nem nyer azzal, ha értékes falusi elemből rossz minőségű városi lakos lesz. A falusi ember még az ő szegénységében is kiegyensúlyozott életet él a faluhoz mért bensőséges, átöröklött lelki kultúra keretében. Ezek a morális értékek vesznek el legelőször, a proletarizálódás szomorú városi folyamatában.

Sokat tesz a kormányzat a gazdálkodás belterjességének a fokozásáért,
ellátja iskolával a falut, igyekszik fejleszteni a falusi kultúrát, megteremti a falusi ember számára az aggkori biztosítást, házhellyel, földdel dotálja a föld népét, erőteljesen viszi előre az egészséggondozást, az energiaellátást, a közlekedés stb. ügyét és a házi- és vidéki ipar fejlesztését. Ezzel a rendkívül értékes folyamattal talán most már az adminisztrációt kellene annyira párhuzamba hozni, hogy minél több kérdés a helyszínen legyen elintézhető.

Ezek az eszközök azonban legfeljebb csökkentik, de ne állítják meg a városbaáramlást.
Ezt a fel nem tartóztatható folyamatot kedvezőbb irányba kell terelni. Ennek eszközei lehetnek a jobb előképzés és kiválasztás a falun, valamint a további ellenőrzés és gondozás a városban. Közérdek, hogy ne csak a falu rossza, selejtje kerüljön a városba, közérdek, hogy a magyar falu nagyszerű emberanyaga ne a legrosszabbul fizetett, legalacsonyabb munkahelyekre szoruljon, - éppen a tudás hiánya következtében – mert ez csak fokozza a városi élet kezdeti nehézségeit és eleve gátolja a felemelkedést.

Nem könnyű feladat, de szembe kell nézni azzal a problémával, hogy ezek a bevándorlók bizonyos előképzésben részesüljenek.
Az iskolát állandóan reformálják, hogy több erőtartalékot nyujtson az életbe kilépő ifjúnak és leánynak. Gondolni kell az iskolareformok során a városba való vándorlásra is. De nem csak az iskola keretében, hanem tanfolyamok, külön szakmai gyakorlati kiképzés útján, sőt vándoroktatással és önképzőkörszerű főző- és varróiskolákkal stb. kellene kiemelni a falusi embert a felkészületlenség nyomasztó, bénító légköréből.

Nem nagyköltségű iskolákra gondolunk,
hanem például a KALOT által követett megoldásokra, szóval a falu szellemi nívóján álló, gyakorlati intézményekre, amelyek megtartják és értékesítik a józan paraszti észjárást. Nemcsak az a cél, hogy a városba került falusi elem jobban kereshessen, hanem az is, hogy biztosabban álljon a lábán, értsen olyasmihez, amivel a kenyerét akkor is meg tudja keresni, amikor valamilyen válsághullám elsöpri a semmi különleges ismerettel nem rendelkező, legalacsonyabb kategóriák munkahelyeinek jó részét.

A leventeképzés és a katonaság tovább fejleszti a megkezdett munkát.
Természetesen mindezt az előképzést nagyvonalú tervben kellene fundálni és gondoskodni kellene a hatósági munkaközvetítés bevonásával és a falusi minősítés felhasználásával arról is, hogy kellő ellenőrzés érvényesüljön a kiválasztás során.

Foglalkoznunk kellene a városba került falusi tömegek életével.
Azt hiszem, valamennyien irtózva gondolunk a vasárnap délutáni, unatkozó embertömeg áradatára. Magunk is voltunk nagyvárosban elhagyatva, pedig nem nélkülöztünk. De az unalom fáj, az elhagyatottság fullaszt. Azt, hogy a tömeg életében ez az unalom milyen lebujba, bűntanyába, züllésbe torkollik, nem tudhatjuk. A szabadidő mozgalom megszervezése éppen az eredeti életformájuktól elszármazott, helyet változtatott tömegek szempontjából a legfontosabb lélekmentő cselekedet lenne. Gyakorlati tapasztalat alapján állítom: beláthatatlan társadalmi és morális jelentősége lenne annak, ha valakik, arra való tényezők törődnének ezzel a városba került elemmel, mégpedig olyan formában, hogy mintegy pótolják ezzel a falu megszokott hierarchikus ellenőrzését, továbbá a szülők jelenlétét. Jó eszköz erre a falusi öntudat ápolása, amely úton ma a Gyöngyösbokréta is halad. Vagy lehet a falusiakat lelkészekhez stb. vagy városi gócokhoz akként ajánlani, hogy itt tájcsoportok képződjenek, úgy mint az Amerikába kivándoroltak közt. A gyárgondozói intézmény, a patronázs stb. további, bár talán még erőtlen eszközök.

Különösen áll ez a falusi diákokat illetően.
Nem közömbös a nemzet fenntartása szempontjából, hogy a végzett diák legalább annyi erkölcsi tartalommal lépjen az életbe, mint amennyivel a falujából elindult. Azt akarjuk, hogy a tehetség megtalálja az érvényesülés útját. Az úgynevezett őstehetségekkel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a jellem és a lelki tartalom az első követelmény, a tudásnak enélkül nincs morális értéke. Ebben a vonatkozásban is sokszor maradandóbb eredményt hoz a lassú, több generációt nem túl gyorsan átugró fejlődés és – a katonaság példájára – a kellően megrostált elemek kiválogatása és felkarolása.

A főcél a faluból a városba özönlő emberek sorsának biztosítása, egzisztenciájuk megóvása.
A társadalom kötelessége, hogy felismerje az idők változását és több útravalóval lássa el a magyar falu népét, ifjúságát arra az esetre, ha vágyai vagy körülményei elindítják a város felé.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A pödröttszarvu kecske A pödröttszarvu kecske
Kelet-India hegyes vidékein, legkivált a Himalayaghegység nyugati...
Párbaj Párbaj
Harminkét állam foglalt helyet a zöldasztal mellett de kölcsönös...
A német császár és orosz czár találkozása A német császár és orosz czár találkozása
A különféle uralkodó-találkozások sorát, melyeket a közelebbi időben...
Nemzetiségi viták Nemzetiségi viták
Vagy huszonöten vannak a nemzetiségi képviselők a parlamentben és ez...
Kosztolányi - Osvát Ernő Kosztolányi - Osvát Ernő
Tisztelt hallgatóim, nagyon ideges vagyok ahhoz, hogy szellemét...
Ellenségeink fegyverei Ellenségeink fegyverei
Nincs tanulságosabb valami azoknál a hadikiállításoknál, melyeket az...
Perszonáluniót javasol Ausztriával Csekonics Iván Perszonáluniót javasol Ausztriával Csekonics Iván
Gróf Csekonics Iván, az ellenzék jelöltje és Halla Aurél államtitkár...
Ludendorff bukása Ludendorff bukása
Október 23-án Wilson amerikai elnök jegyzéket küldött Németországnak....
Kínzókamra, ahol életünkre vigyáznak,. próba alá vett vasúti alkatrészek Kínzókamra, ahol életünkre vigyáznak,. próba alá vett vasúti...
Nem érti, persze. Nos, megnyugtatásul elmagyarázom magának, miért nem...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98