Dtum
Login with Facebookk
1901 | Augusztus

Háboruskodás a viharágyuk miatt

Három évvel ezelőtt nagy jégeső volt, a mely tönkretette a fejérmegyei Moór szőlőtermését. A lakosság, a mely jóformán szőlőtermelésből él, kétszáz viharágyut vásárolt, a mely azóta sikerrel működött. Rettenetes bömböléssel rendesen elhajtották a viharfelhőt s három év óta nem is volt jégeső a moóri határban. A szomszédos Bodajk, Bakony-Sárkány, Sőred és Zámoly községekben nagy az elkeseredés, mert nagy a szárazság.

 

Ott azt tartják, hogy mindennek a viharágyu az oka, a mely nemcsak a jeget kergeti el, hanem az esőfelhőket is. Bakony-Sárkány község kérte is Kovács főszolgabirót, tiltsa meg a moóriaknak az ágyuzást, mert minden termésük elpusztul a szárazságtól. Az érdekelt községek a földmivelésügyi miniszterhez is készülnek deputáczióval, hogy mentse meg őket a viharágyutól.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Viharágyú
Kántor Judit

A viharágyú különleges, mozsárszerű ágyú, amellyel az időjárást akarták befolyásolni. Használata ama téves nézet alapján fejlődött ki, hogy az ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak és így a pusztító jégeső képződését meg lehet velük akadályozni.

 

A viharágyú iránti bizalmat az a körülmény keltette fel, hogy első alkalmazásuk helyén, Stájerország egyik kis helységében, hosszabb ideig nem volt jégeső. Később, általánosabb kísérletek folyamán, kiderült alkalmazásának teljes céltalansága, amit a beavatottak előre is vártak, mert a viharfelhő-képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb.


Stiger windisch-feistritzi (Stájerország) polgármester 1895. szőllőjében mozsár-telepeket állított fel, melyekből fenyegető felhők közeledésekor sűrű lövöldözést indítottak meg, hogy a jégeső keletkezését meggátolják. Miután egy-két nyáron át ily módon állítólag sikerült szőllőjét a jégveréstől megóvnia, a viharágyukkal való védekezés a jégeső ellen nagyobb méreteket öltött és több országban, nevezetesen Olasz-, Franciaországban és hazánkban is elterjedt.

 

Mozsarak helyett különböző szerkezetű, hátultöltő ágyúcsöveket alkalmaztak, melyekből a puskaportöltés elsütése után örvénygyűrű emelkedett a magasba. Több évi próbálgatás után az eredmény kétséges volt, de már a Grazban 1902. tartott nemzetközi viharágyúértekezlet kedvezőtlenül nyilatkozott a várható eredményről.

 

Mióta az olasz kormány Blaserna egyetemi tanár vezetése alatt Castelfranco mellett nagy területen rendszeres és nagyszabású védekezést végeztetett és a kísérletezés kifejezetten negativ eredménnyel végződött, a vigarágyuzást a hivatalos körök is mindenfelé megszorították és manapság a jég elleni védekezésnek ez a módja lejárta magát.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98